Part

 1 I    |      türelmetlenül Abellino, s arcán az a fitymáló impertinencia
 2 I    |   helyéből az öreg Kárpáthy, s arcán e percben egy hős vonásai
 3 III  |     arccal. Viselete egyszerű, arcán semmi kifejezés nem látszik
 4 III  |      látszik kihajtva.~Az ifjú arcán öröm és meglepetés tükrözi
 5 III  |      kérdé amaz futó mosollyal arcán.~– Éppen nem – felelt a
 6 III  | szarkasztikus mosoly a beszélő arcán.~– Holttestek galvanizmusa
 7 V    |        tökéllyel tükrözé magát arcán – és ez volt művészete.~
 8 V    |       tartott magánál.~A leány arcán aggodalom látszik, melyet
 9 VI   |    helynél szokott kezdődni, s arcán egy vonása sem látszott
10 VII  |  társaság közé.~Szép, halavány arcán e pillanatban oly nyomasztó
11 VII  |         viszonza Rudolf, kinek arcán mi e pillanatban sem fogunk
12 VII  |    szarkasztikus rángás Rudolf arcán azt látszott mutatni, mintha
13 VII  |      képet, és megcsókolá azt. Arcán az elpirulás ifjúkori melegét
14 VIII |    pályázó legények, mindegyik arcán látszik valami biztató sugára
15 IX   |         A komoly státusférfiak arcán méltó aggodalom honolt,
16 XI   |       végeztéig hallgatott, de arcán látszott, mintha valamit
17 XII  |    gondolom, hogy egy kézműves arcán nem is volna szabad kifejezésnek
18 XII  |         hogy a fiatal kézműves arcán legkisebb aggály, szorongás
19 XII  |   egykedvűség ült a mi ifjaink arcán.~Az ellenfél nevetve, hányiveti
20 XII  |    leeresztett kezében tartva. Arcán hideg nyugalom ült, bánatnak
21 XII  |       a pisztolyt, és célzott. Arcán valami szokatlan hőség terült
22 XIII |        tisztviselő, sárgabarna arcán a múlt században elsajátított
23 XIII |   Istenhez nem emelé lelkét, s arcán ez alkalommal nem mindennapi
24 XV   |        gondolni, mi érte, mert arcán meglátszott, hogy valaminek
25 XXIV |      barátnéját; őszinte, szép arcán félreismerhetlen volt a
26 XXIV |        hintóban, s szép, nemes arcán valódi megilletődés látszott.
27 XXIV |    kedélyborongás látszott meg arcán, s valahányszor nejével
28 XXV  |   nejével Rudolf. A hölgy szép arcán semmi nyoma a neheztelésnek,
29 XXV  |       nő könnyeit érzé kezein, arcán, szívében égni, mindig az
30 XXV  |    közt is mindig érzeni vélte arcán és szívében azokat az égető
31 XXVII|       nő alszik, és álma örök. Arcán túlvilág halványsága dereng.
32 XXIX |     melyeket leírt… Csak János arcán nem volt szomorúság.~Úgy