Part

 1 I    |         előlegezést.~– Előlegezést? Mire? Tán a tulajdon bőrömre?~–
 2 I    |       néhány szót mormogott fülébe, mire az helybenhagyólag billentett
 3 II   |            csinálni a lelkekkel, de mire használnám én? Ellenkezőleg;
 4 III  |       szerényen látszott vonakodni, mire az ifjak közül az, kit Istvánnak
 5 IV   |       pásztoróra várakozék odakünn, mire nézve idegen kocsit bérelt,
 6 IV   |            vádlóul a gyilkos ellen, mire a király ordáliákat rendel,
 7 VI   |         érkezett Barry hercegnőhöz, mire mindkét hercegnő elhagyta
 8 VII  |            a nyolcvanezer frankból, mire nézve jó eleve megkérte
 9 VIII |     durrantott ostorával az idegen, mire a megriadt paripa három
10 VIII |           félni! – mondta Márton. – Mire ide hajtjuk, úgy megszelídül
11 VIII |           ütleget kiállni a fejére, mire nézve gyakorta szoktak a
12 IX   |   asszonyság fülébe sugdos valamit, mire a leány gyakran kíváncsian
13 X    |             értesz, és legalább van mire támaszkodnod; leányaid elég
14 XI   |  szerencsétlen volt, és magtalan, s mire nője meghalt, megvénült
15 XIII |               rivallá rá Jancsi úr; mire Palkó komikus szófogadással
16 XIII |         hogy nem találja az elejét, mire odatolá azt Péter úr elé,
17 XIII |    mindenféle hagyományos szutykot; mire visszatért, Jancsi urat
18 XV   |             Én Istenem, én Istenem! Mire hagytál meg engemet! Szegény
19 XV   |           legelső gondolatom. Hanem mire odaértem, mintha valami
20 XV   |         hazakerül a kertek alatt, s mire a szekér odaér, ő is otthon
21 XV   |    rövidséggel véghez is vivé, hogy mire a kocsizörgés az utca végén
22 XV   | szappanyozni; kisöpörte a szobákat, mire észrevették; minden ebéd
23 XV   |            töprenkedni.~– Haj, haj! Mire is nőnek fel mai világban
24 XVII |    megbotránkoznivalót ne találjon, mire nézve teljesen felszabadítja
25 XVIII|        szoktak érdekelni, úgy, hogy mire visszajött Marion kisasszony
26 XX   |            János úr kedvenc agarát, mire a felgyulladt pártszenvedély
27 XXI  |             egyikét engedje nyúlni, mire az öreg lehajolt, kérve
28 XXI  |             a pórázokat eloldozták, mire azok nyihogva ugráltak fel
29 XXV  |         mosollyal.~– Jó. Vége lesz, mire visszajövök. De akkor én
30 XXVII|          elrebegi az egyszerű imát, mire gyermekkorában tanították
31 XXX  |            orvosra nincsen szükség. Mire az megérkezett, már vége