Part

 1 I    |             az elsőbbség! S ezt jól látszott érezni; felült két lábra
 2 III  | beszélgessünk.~A kézműves szerényen látszott vonakodni, mire az ifjak
 3 III  |          ismeretlen nevek.~Itt újra látszott az a futó szarkasztikus
 4 IV   |            egy kicsinyt gondolkozni látszott, azután eltette a bankbiléteket,
 5 V    |         beszélnek?~Jeanette habozni látszott, mintha új szókat akarna
 6 V    |              ki szavaiban végerejét látszott kimeríteni, midőn visszatért
 7 VI   |           páholya volt, ki igen jól látszott mulatni több fiatal óriás
 8 VI   |              s arcán egy vonása sem látszott a félelemnek, a tétovázásnak.
 9 VII  |             rángás Rudolf arcán azt látszott mutatni, mintha ilyesmit
10 XI   |      végeztéig hallgatott, de arcán látszott, mintha valamit nagyon szeretne,
11 XII  |             minden eszköz egy nevet látszott ismételni fülébe. Ő sohasem
12 XII  |            némi közös pontok felett látszott egyezkedni, mint a kiindulási
13 XIII |     szenvedély.~Abellino mosolyogni látszott. Noha egy-egy szisszenés
14 XIII |      elkékülni kezde; rebegő ajkain látszott, hogy akarna még valamit
15 XIV  |       elnyerése sokkal becsesebbnek látszott. Végre az őrjöngésig szerelmes
16 XV   |             igen, és a leány nagyon látszott rajta örülni.~Ez megint
17 XV   |             a legláthatóbb zavarban látszott szemeivel keresni Abellinót.~
18 XV   |             társasági termen, s nem látszott rá ügyelni, hogy minden
19 XVII |             írni, szeretet, jó szív látszott minden sorban, leírta azokat
20 XVII |           igaz. Hiszen semminek sem látszott nyoma.~A cimborák eleinte
21 XX   |          Szépkiesdy gróf úr is őket látszott keresni szemeivel, s bár
22 XXI  |        nejére tekintett, húsz évvel látszott fiatalabbnak; arca ragyogott
23 XXI  |          látni, melyen csak itt-ott látszott egy-egy folt erdő, a többi
24 XXI  |          róka meg-megállt. Sajnálni látszott a berket, melyből kiugrasztották,
25 XXIII|  boldogabbnak, sokkal elégültebbnek látszott volna.~– Ördög és pokol! –
26 XXIV |        kérdezősködött tovább, hanem látszott rajta, hogy restelli Marion
27 XXIV |           arcán valódi megilletődés látszott. Amerre jött, hangos éljenkiáltás
28 XXIV |            szokatlan kedélyborongás látszott meg arcán, s valahányszor
29 XXV  |         helyen, két lenyomott virág látszott meg annak lapjai között –
30 XXIX |            nagy, okos szemeivel úgy látszott rá ügyelni, s az öreg érzékeny
31 XXX  |           csak az ős eredeti jelleg látszott meg minden vonásiban.~Olyan