Part

 1 VIII |     hanem az alattvalóim.~– Hány leányt bolondítottál el?~– Minek
 2 IX   |    zártörőkkel sem boldogulsz. A leányt egy kegyes, szüntelen imádkozó
 3 X    |     uracsok mulattaták a nagyobb leányt, a színházi kardalnoknő
 4 X    |      hogy kitagadá az elvetemült leányt mindenféle vagyonaiból,
 5 X    | elhatározza magát. Ha ez ideig a leányt hozzám el nem foga hozni,
 6 X    |          magában –, mennyi rossz leányt bele lehetne fojtani, az
 7 X    |     kezéből kapta ki a legkisebb leányt, ölelték, csókolták, mintha
 8 XI   |         szülői nem adták hozzá a leányt – pedig az is szerette őt –,
 9 XI   |    emberek, kik megszerettek egy leányt, azt nőül veszitek, egész
10 XI   |       vadász jól veté a cselt.~A leányt a hálaérzet többször készteté
11 XII  |         hogy védje, oltalmazza a leányt, mert asszonyvédelem itt
12 XII  |    reménytelenül szeretett – ő a leányt, a leány egy mást, és mind
13 XIV  |      magának. Egy filiszter, aki leányt őriz! Lehet-e ennél nevetségesebb
14 XIV  |         hogy hová rejték előle a leányt, s néhány nap múlva már
15 XIV  |          Én ismertem egy szegény leányt, kit szüléi tavaly gazdag
16 XIV  |      hallgat, s ki fog akkor egy leányt megőrizhetni az eleséstől,
17 XIV  |    násznagyod, még ma megkérem a leányt neked, s holnap, fogadom,
18 XIV  |        egy nálamnál jobb, hívebb leányt, aki őt boldogítani tudná.~–
19 XIV  |      fogják vehetni! Koldusok!~A leányt összecsókolák mind a ketten,
20 XIV  |         férfit, nőt, nehéz; ifjú leányt lehetetlen.~Fanny szemeit
21 XIV  |       világ. Egy ifjú szeret egy leányt, de a leány másba szerelmes,
22 XV   |       nem boldog. Ezt gondolá. A leányt nagyon szigorúan tartják.
23 XV   |    Mayerné nézte, sokáig nézte a leányt. Szemeit le nem vette róla.
24 XV   |  szalagát.~Mayerné egyre nézte a leányt. Bámulni, gyönyörködni látszék
25 XV   |       élete volna! Az később más leányt vett el, s még alig háromesztendős
26 XV   |         szerencsétlenné teheti a leányt, s örökre titokban hagyhatja
27 XV   |        ékesszólással volt, míg a leányt rávehette az engedékenységre.
28 XV   |        mondá, hogy nem találja a leányt, de az bizonyosan el fog
29 XVIII|     rossz hírű családból eredett leányt, kit ez máskint tán elcsábított
30 XXIV |      Jankónak, hogy kérje nőül a leányt, amit ő kétségtelenül öccse