Part

 1 XII |        kidolgozásában.~Másik volt Konrád (magyar főúr), roppant atlétai
 2 XII | fiatalember! – kezdé dörgő hangon Konrád. – Ez Boltay mester háza?~–
 3 XII |     szükség olyan nagyon morogni.~Konrád erősen fújtatva tekinte
 4 XII |         mestert.~– Nincs idehaza.~Konrád szemeivel inte Liviusnak,
 5 XII |      válogatni.~– Jól van – monda Konrád, előhúzva belső zsebéből
 6 XII |          ne ijedjen meg – biztatá Konrád –, nem akarom önt bántani;
 7 XII |       neve?~– Igen. Barna Sándor.~Konrád feljegyzé azt tárcájába,
 8 XII |           szólt mennydörgő hangon Konrád, s még sok imposant dolgot
 9 XII |          és bármikor kielégíteni.~Konrád Liviusra nézett.~– Ez a
10 XII |        kívánja a kölcsönös hitel.~Konrád kételkedni kezdett a legény
11 XII |    fogadni el annak kielégítését.~Konrád félrevoná Liviust, megtudandó
12 XII |          ön, Barna Sándor – szólt Konrád –, amit ön ajánl, csak nemesemberek
13 XII |         nem lehetett mit felelni.~Konrád összefoná nagy mellén rettentő
14 XII |            és kaptam érdemrendet.~Konrád megcsóválta a fejét.~– Ez
15 XII |           vöröshagymával is víni.~Konrád visszahökkent.~– Diable!
16 XII |       szükségük Sándortól, nehogy Konrád és Livius oly embereket
17 XII |   keresztül; Abellino, a termetes Konrád, Livius, egy seborvos és
18 XII |           is meg kell őt kínozni.~Konrád nagy sztentorral fordult
19 XII |       újak.~– Elfogadjuk – felelt Konrád –, biztos kézben ez is szilárdul
20 XII |          félé, másikban a másiké. Konrád egy vastag jegenye mellé
21 XII |      volna! – ordíta az előrohanó Konrád. – Ön egy veszett bolond,
22 XII |           után.~Ő nem hallá többé Konrád szemrehányásait, füléből
23 XII |    törvényes öt perc már lefolyt. Konrád pedig azt állítá, hogy ő
24 XVI |       eredendett ifjú), Abellinóé Konrád és Kecskerey.~A felek eleinte
25 XVI |          hanem a tanúk (különösen Konrád) határozottan kijelenték,
26 XVI |       Hiába minden beszéd – monda Konrád –, ebben mi így egyeztünk
27 XVI |           két mészároslegény.~Ezt Konrád mondta, ki jobban félt,
28 XVI |           le kardjaikat! – ordíta Konrád. – Le és fel!~S azzal egyszerre
29 XVI |         párbaj szabályait – szólt Konrád –, ön meg van fosztva azon
30 XXXI|      találni.~Itt van Livius, itt Konrád, a bohó Erdey Gergely, az