Part
1 I | én már éppen az utolsón voltam, és semmi sem segíthetett
2 III | megmagyarázni. Csaknem gyerek voltam még, mikor hazulról elszakadtam,
3 III | magammal nem vihetem. Ma már voltam ott egyszer, de szívesen
4 V | madame, hogy e levelet bátor voltam felbontani, de miután átadója
5 VIII | nemzetes uram, tegnap én is voltam a templomban, hallottam,
6 VIII | két hétig a minap távol voltam, azalatt egy dunántúli megyében
7 XII | kiáltott.~– Tud ön víni?~– Voltam Waterloo alatt, és kaptam
8 XIII | néminémű összekoccanásban voltam az idén, tudósítván őket
9 XIV | arcát megláttam, már készen voltam ezen feleletére. Ön bizonyosan
10 XV | cselédet nem tartottam, magam voltam a szolgáló, csak hogy ti
11 XVII | egy látogatással. Én már voltam az ön jószágán odakinn,
12 XVIII | őróla szegényről beszélni voltam bátor.~– Úgy, úgy, majd
13 XVIII | hogy midőn hagymázbeteg voltam, legnehezebb óráimban egy
14 XVIII | már, még én akkor fiatal voltam, alig gyermek, haha. Tanácsolták,
15 XVIII | Kárpáthyhoz, de még fiatal voltam, csaknem gyermek, haha,
16 XVIII | volt, mikor én a te idődben voltam, de én nem adtam el magamat
17 XVIII | mondhatni kicsiny kis gyermek voltam.~János úr karját nyújtá
18 XVIII | az, én még akkor gyermek voltam!”~A két fiatal hölgy pedig,
19 XX | ez; midőn halálos beteg voltam, cselédeim, barátaim elhagyának,
20 XXIV | táncolnom, uram. Nagybeteg voltam…~El kelle hinni, amit mondott,
21 XXIV | s Abellino ellenének én voltam a segédje.~– Ah, çà, ez
22 XXIV | Tudja-e ön, hogy én kénytelen voltam önre igen sok elméncséget
23 XXIV | bűnömet; három óráig nem voltam hozzád közel, három napig
24 XXIV | akartál elküldeni, mert nem voltam kívánatodra elég komoly.~–
25 XXIX | fiam jobb legyen, mint én voltam. Talán az ő erényeiért megbocsátja
26 XXIX | Én bírtam mindezt, és nem voltam boldog. Lelke legyen gazdag.
27 Vegszo| mondhatnám, hogy annyira bele voltam merülve azon kor tanulmányozásába,
|