bold = Main text
    Part                                            grey = Comment text

501 XVIII |                  nagy tisztelettel állt meg a küszöbben, s nagyon szerette
502 XVIII |            Némely embert azzal jutalmaz meg a sors, hogy becsületes
503 XVIII |           olyasvalamit rebegett, mintha meg nem foghatná, mivel adott
504 XVIII |                 lép, tudta, hogy azokat meg foga szégyeníteni, senki
505 XVIII |               hozzájok, mi által nyerje meg szíveiket, bizalmukat? Hátha
506 XVIII |              kebelre vélt találni?~Újra meg újra átolvasta a névsorozatot,
507 XVIII |                 mondva, hogy Varga uram meg nem állhatá, miszerint dolmánya
508 XVIII |                 elővonva, azzal szemeit meg ne törülgesse.~Fanny közelebb
509 XVIII |             mondaná ki, hogy elöl-hátul meg ne címezze, magyarországi
510 XVIII |                 fényes homlokát. Nagyon meg volt akadva mai nap a köhögéssel,
511 XVIII |             elfelejtett olvasni. Azután meg a túlsó felére nézett a
512 XVIII |                Ön csak azokat ismerteti meg velem, kiket szeretnem kell,
513 XVIII |                 volna figyelmét, mintha meg lett volna afelől győződve,
514 XVIII |        boldogságot és erényeket honosít meg azokban, amikre maga adja
515 XVIII |               kérek ezen szavaimért, de meg kellett magamnak engednem,
516 XVIII |         külföldön, nejét is ott ismerte meg; mint mondják, addig nagyon
517 XVIII |          hazával és az emberiséggel. De meg is jutalmazá őt érte Isten,
518 XVIII |               népes társaságnak.~Azt is meg kell pedig adni a jeles
519 XVIII |                csalán csak azokat csípi meg, akik hozzáérnek, míg ő
520 XVIII |         szónoklattan még nem határozott meg, s mely örökké azt a gyanút
521 XVIII |              aminőt ön sohasem érdemelt meg. (Bízd el magadat, ostoba!
522 XVIII |              ide.~Fanny hálásan szorítá meg a kezébe tévedett gyöngéd
523 XVIII |             jelenlétével.~– Óh, akkorra meg kell jönnie. Nekem szavát
524 XVIII |                században egy.~(Értsétek meg belőle mind a hárman: Rudolf
525 XVIII |                 Flóra görcsösen szorítá meg az ifjú hölgy kezét, s mintha
526 XVIII |   legszenvedélyesebb hevességgel ragadá meg egyszerre mindkét kezével
527 XVIII |              magához, és arcát csókolta meg, és kényszeríté őt is arra.
528 XVIII |                nem győznéd magad, aztán meg nagyon meg is unnád; ha
529 XVIII |                 magad, aztán meg nagyon meg is unnád; ha pedig ketten
530 XVIII |                valóságos kis bohó, hogy meg tudja az embert nevettetni!
531 XVIII |                  másikat szól, és akkor meg nevet.~Fannynak eközben
532 XVIII |       hullámzatokat képezett. Erre majd meg fogja tanítani Fannyt, neki
533 XVIII |                 Fanny maga sem állhatta meg, hogy ezt igen jó gondolatnak
534 XVIII |                  mikor a kutyáját lőtte meg nyúl helyett. Meg nem foghatta,
535 XVIII |                 lőtte meg nyúl helyett. Meg nem foghatta, hogy hol vettek
536 XVIII |                  ami nagyon örvendetes. Meg fogja azonban nekem engedni,
537 XVIII |              kisasszony nem tagadhatott meg magától egy méltóságteljes
538 XVIII |              ilyen apró szeleskedéseket meg kell bocsátanunk – fiatal
539 XVIII |          féltékenysége miatt nem gyűl-e meg a Kárpáthy-kastély baja?
540 XVIII |            bosszúság az, hogy mindennap meg kell mosdani.~
541 XIX   |               aggodalom nélkül rendelék meg a divatárusnőknél a ruhákat.
542 XIX   |                a jó öreg abban alkudott meg velem, hogy csak azokat
543 XIX   |                  tehát jer ide, szóljuk meg a többieket is.~Fanny odaült
544 XIX   |              dames-ot, senki sem szólná meg őket érte. A nevetők mindig
545 XIX   |             tudhatod, hogy mivel bántod meg. És azután elharagszik esztendőkig,
546 XIX   |              esztendőkig, és nem mondja meg, hogy miért; egy levélboríték,
547 XIX   |          felkelsz helyedről, midőn csak meg kellene magadat hajtanod,
548 XIX   |             mellé és vele átellenbe? Ez meg éppen kétségbeejt, mert
549 XIX   |                 bizonyos.~Itt egy kissé meg kelle állapodni azon vitakérdés
550 XIX   |                 hogy mikor haragudjanak meg valamely etikettszabály
551 XIX   |                felejtik, és a magukéval meg vannak elégedve; a tréfát
552 XIX   |                  Kárpáthyné nem állhatá meg, hogy ne ásítson.~– Felelet
553 XIX   |        egyszerre valami komolyság lepte meg. Eléje tűnt ideáljának képe
554 XIX   |        szórakozottságán.~– Most szóljuk meg a hölgyeket.~– Jó lesz,
555 XIX   |           hölgyeket.~– Jó lesz, szóljuk meg a hölgyeket.~– Úgyis csak
556 XIX   |                 mind nem tetszik. Lássa meg, hogy valaki keresztbe tette
557 XIX   |              hogy milyen.~– Vénülj csak meg, mint én.~Ezen természetesen
558 XIX   |               öregem, kit ismerjünk még meg?~– Itt van még Szépkiesdyné
559 XIX   |               Fanny háladatosan szorítá meg Szentirmayné kezét. Nélküle
560 XX    |            ülése; mármost melyik illeti meg magát az urat?~Lehete látni
561 XX    |          üdvözletét, mit ez azzal hálál meg, hogy egyik kezében a kalapjával,
562 XX    |             alázatos hallgatagan hajtja meg magát az ifjú háziasszony,
563 XX    |            viszont az ő tetszését nyeri meg, mert hozott bár magával
564 XX    |              eszes magátviselete nyerte meg, csak a villásreggeli hiányzott
565 XX    |                 felett kimondhatatlanul meg voltak elégedve, s általában
566 XX    |        tisztelendő asszonytól tudakolta meg Fanny, került az asztalra –
567 XX    |          részvevő vagyok valamennyiben, meg nem vonnám csekély tehetségeimet
568 XX    |       pillanatban egy idegen ember urát meg találná támadni, a még súlyos
569 XX    |                    2-szor határoztassék meg, hogy a részvények ára mennyi
570 XX    |                illetlen vonatkozásokkal meg nem bántja János úr kedvenc
571 XX    |           körülményben el nem vesztett, meg nem dorgálja a még folyvást
572 XX    |             mindenkinek elmondá, hogy ő meg nem foghatja, hogy csepp
573 XX    |           nevetett.~– Ettől örök időkre meg vagyunk szabadulva. Olyan
574 XX    |            találtam érinteni, amit soha meg nem bocsát. Neki a népszerűség
575 XX    |     vármegyékért, kollégiumokért, ennek meg amannak a korszerű eszmének
576 XX    |          azonban mindenesetre kiválólag meg kell őt dicsérnünk, hogy
577 XX    |             Flóra repeső szívvel ismeré meg a borítékon férje kézírását,
578 XX    |                  Azt persze Fannynak is meg kelle tudni, hogy mi van
579 XX    |                megértse, és azután újra meg újra összecsókolá azt úgy,
580 XXI   |                embert, hogy magyarázzák meg a kutyáiknak, hogy nem ő
581 XXI   |             szép hölgyek sem tagadhaták meg bámulóiktól azt az élvezetet,
582 XXI   |               harmincéves szilvóriummal meg ne nedvesítsék; ma minden
583 XXI   |           utolsót alkalmasint legjobban meg fogja köszönni a diadalmas
584 XXI   |                 valaki, hahaha!~– Akkor meg, ha önnek volnék, nem jönnék
585 XXI   |                 ér bele a hegyével. Hó! meg kell állani! Ebből nagy
586 XXI   |     kicsúszhatik a kengyel a talp alól. Meg kell állani. A nagyságos
587 XXI   |             háládatos mosollyal köszöné meg az öreg hivatalnok készségét,
588 XXI   |              mulatólak előtt állapodott meg. Itt fognak majd a jutalmak
589 XXI   |           mulatólak tornyából legjobban meg lehete látni az egész versenyt,
590 XXI   |               nagyon kellemetesen lepte meg, hogy neje agarait név szerint
591 XXI   |             úrnőjöket; hiába, mindenkit meg tud hódítani, embert és
592 XXI   |             elhiszem, hogy az, de tegye meg a kedvemért, hogy ne bizonyítsa
593 XXI   |                 férjek közől hány tenné meg azt a neje kértére, hogy
594 XXI   |            szárnyakat képezve, indulnak meg a csalitos rónának, az agarakat
595 XXI   |             senki sem tudná, miben halt meg. Flóra pedig arra gondolt,
596 XXI   |           mintegy száz lépéssel előzött meg, s midőn vevé észre, hogy
597 XXI   |                 Azok meghökkenve állnak meg előtte, mérges nyifogással
598 XXI   |                mérges nyifogással vetve meg lábaikat, s sebesen csóválva
599 XXI   |         megmutatja, hogy mit tud. Eddig meg sem igen erőtette magát,
600 XXI   |             emberét! Kettőnek, háromnak meg bír ez felelni. Régi róka!
601 XXI   |                 itt-amott. Most mutassa meg hát, hogy ő ellenében mit
602 XXI   |               nem láthatja! Kérdezzetek meg egy szenvedélyes agarászt,
603 XXI   |                 mutasson nézőinek. Most meg azt követte el, hogy a róka
604 XXI   |               egy falka ökröt pillantva meg az országúton, egyenesen
605 XXI   |          pillanatban egy lovagot láttak meg mind a ketten szemközt jönni
606 XXII  |            megtagadva magától az álmot, meg férje látását, dacára Marion
607 XXII  |                suttogások óráiban a nők meg szoktak egymásnak mondani.
608 XXII  |         boldogságot tanulta ismerni? Ha meg akarná csalni, megtörni,
609 XXII  |         ilyenkor könnyes szemekkel állt meg a nehéz beteg ágyánál, megcsókolá
610 XXII  |     megígértetve vele, hogy minél előbb meg fogja őket ismét látogatni.~–
611 XXII  |           fölkelhetek. Nem haragszik ön meg, ha valamit kérek öntül?~–
612 XXII  |           Kremlt építették.~– Köszönöm, meg leszek elégedve vele. Lássa,
613 XXII  |                 amennyit emberi szívvel meg lehet bírni! A bohó öregember
614 XXIII |              magán. Nagyon rosszul élne meg, ha modellnek kellene magát
615 XXIII |                pipát vendégemnek.~Zsokó meg is tette, hogy elhozta a
616 XXIII |               volna neki pipát.~– Verje meg a számum a piszkos rokonodat!
617 XXIII |              mázába tapodhatta, s addig meg nem nyugodott, míg egy kezébe
618 XXIII |             további hitelezést, s nekem meg kell tanulnom a gazdálkodást,
619 XXIII |              öltött.~– Édes barátom. Én meg nem foghatom, miért mondod
620 XXIII |               neked tetszik; vesztegesd meg cselédeiket, uszítsd rájok
621 XXIII |         feleletet adni.~Abellino nagyon meg volt vele elégedve. Új tervek
622 XXIV  |              XXIV. Kívül fény, belül éj~Meg kellett történni…~Kárpáthyné
623 XXIV  |                mely miatt ez ígéretétől meg legyen szabadulva. Egy sem
624 XXIV  |         kérdéseket, amikre nem köszönné meg, ha feleletet kapna. Ez
625 XXIV  |           legigazságosabb férfit nyerte meg a megye legfőbb tisztviselőjéül.
626 XXIV  |           legszebb delnői.~Rudolf nyitá meg a táncot herceg **néval,
627 XXIV  |        édesanyjának, a derék Mayernénak meg is ígérte, hogy Abellino
628 XXIV  |    kétségtelenül öccse iránti bosszúból meg is tett, s a leány tudott
629 XXIV  |                 kedélyborongás látszott meg arcán, s valahányszor nejével
630 XXIV  |                már hatvanezer forintért meg lehetett volna venni.~És
631 XXIV  |        felháborította.~Miért is engedte meg neki, hogy e nővel ismeretséget
632 XXIV  |         táncvigalomnak vége legyen, ami meg is történt mindjárt éjfél
633 XXIV  |          hallatva, bebocsáttaték.~Flóra meg egészen báli öltönyében
634 XXIV  |              azután hogy állhatta volna meg, hogy őt ölébe ne vonja,
635 XXIV  |                kedves nőtől, hogy előbb meg hagyta magát csókolni, s
636 XXIV  |                nem volna tőled szép, ha meg nem engesztelnél.~– Engedd
637 XXIV  |               barátom, engem nem csalsz meg. Te akarsz hazudni? Ezzel
638 XXIV  |               hírt költhessen.~E bókért meg kelle Rudolf homlokát csókolni.~–
639 XXIV  |      szánalomból szíveddel ajándékoztad meg őt. Tenmagad előtt ez szívednek
640 XXIV  |                Rudolf nyájasan simogatá meg hitvese fejét.~– Kedves
641 XXIV  |               jobb rokonai erélye menté meg. Tudom, hogy ezek a világ
642 XXIV  |                Rudolf? Engemet? Gondold meg, mit mondtál! Komolyan értetted
643 XXIV  |             volt szabad megadnia magát.~Meg kell mutatni, hogy ha nejének
644 XXV   |                teheti, miért ne hajtaná meg előtte nyakát, miért ne
645 XXV   |          hazulról egy hétre. Nem mondja meg nejének, hogy hová.~Kárpáthyék
646 XXV   |          magányban folytak a nő napjai.~Meg volt e magánnyal elégedve,
647 XXV   |                 ismét.~Kárpáthy maga is meg volt ütődve nejének halaványsága
648 XXV   |         kiszabadult tigris jelent volna meg előtte, az nem rettentené
649 XXV   |           előtte, az nem rettentené úgy meg.~Nem rejtőzhetett sehova
650 XXV   |              legalább elébb látta volna meg, hogy ideje leendett futni,
651 XXV   |             elhajított virágnak, mintha meg akarná magának jegyezni,
652 XXV   |            karját karjába ölté; hogy ha meg akar szakadni a szíve, hát
653 XXV   |               szíve, hát csak szakadjon meg.~Az az őrjöngő vágy ez,
654 XXV   |     zsebkendőjét rávetette, hogy Rudolf meg ne lássa azt.~Rudolfnak
655 XXV   |                lenyomott virág látszott meg annak lapjai között – az
656 XXV   |                  hogy önt sohase lássam meg többet, mikor én kerültem
657 XXV   |               most már a gondolattól is meg kell tiltanom magamat, mely
658 XXV   |                hogy egy ily szép szívet meg kellett sebzenie!~Mit mondhatott
659 XXVI  |           messziről Kecskerey barátunk, meg sem mozdulva helyéből, ahol
660 XXVI  |                   Valóban jó hír. Talán meg is hal ez asszony. – És
661 XXVI  |                  mint vagy magamat ölni meg, vagy ezt az asszonyt.~Kecskerey
662 XXVI  |             mindenféle nemeit és fajait meg fogod ismerhetni a mérgezéseknek
663 XXVI  |              erős, férfias hang szólalt meg közöttük.~Rudolf volt az.~–
664 XXVII |           reggelen ezen örömhírrel lepé meg háziorvosa a nábobot:~–
665 XXVII |              hogy ölelje, hogy csókolja meg: az örömkönny kicsordult
666 XXVII |                beszélnek.~– Igen, de én meg nem akarom, hogy odabenn
667 XXVII |                akar mondani, hogy mások meg ne hallják?~– Nagyságos
668 XXVII |              történik?~– Nagyságod neje meg fog halni.~Kárpáthy egy
669 XXVII |            Kárpáthy egy szó nélkül állt meg e hír után. Most azon a
670 XXVIII|      emlékoszlophoz, s megdöbbenve állt meg, midőn annak talapján egy
671 XXVIII|                 porában látogathatja őt meg újra.~És a kézműves nem
672 XXVIII|             hagyom. Itt a temetőn kívül meg fogom várni, ha valamiben
673 XXVIII|             Most már tudom, hogy nem öl meg, most már megpróbálom, hogyan
674 XXVIII|           készen várt reá; nem állhatta meg, hogy meg ne szorítsa kezét
675 XXVIII|                  nem állhatta meg, hogy meg ne szorítsa kezét forrón,
676 XXVIII|               szorítsa kezét forrón, és meg ne ölelje.~Sándor gondolni
677 XXVIII|      elgondolkozott.~Hát nem érdemelt-e meg ennyit azon nő, ki szenvedett –
678 XXIX  |                  Nem ezen szobában halt meg, ne borzadj tőle. (Óh, Rudolfnak
679 XXIX  |               ez fiam.~E szóknál jelent meg a legelső könny Kárpáthy
680 XXIX  |                 életet éltek. Mutassa ő meg életével, milyeneknek kellett
681 XXIX  |          lennünk. A gazdagság ne rontsa meg szívét, hogy vénségében
682 XXIX  |                 szívét, hogy vénségében meg ne bánja ifjúságát. Bár
683 XXIX  |             vezetőt, férfit nyert volna meg, ki megtanított volna rá,
684 XXIX  |                 rosszaságát. Nem! Arról meg akarok nyugodva lenni, hogy
685 XXIX  |             lenni, hogy ő nem ronthatja meg gyermekem szívét. Oly kézbe
686 XXIX  |         folytathatá:~– Most emlékezzünk meg arról, aki életemnek legkeserűbb
687 XXIX  |          énellenem elkövetett. Bocsássa meg azokat neki Isten és a haza,
688 XXIX  |             férje, kit Isten nyugtasson meg a földben, s dicsőítsen
689 XXIX  |                 a földben, s dicsőítsen meg az égben, nem lett volna
690 XXIX  |              lelkének hová lenni. Magát meg nem öli ő, mert a kéjencek
691 XXX   |                 eredeti jelleg látszott meg minden vonásiban.~Olyan
692 XXX   |         vonásiban.~Olyan csendesen halt meg, hogy még hű szolgája sem
693 XXX   |         Ugyanazon énekes ifjakat hívták meg, kik neje fölött énekeltek
694 XXX   |                halotti énekek zendültek meg az ő koporsója fölött is.~
695 XXX   |                 ismét tarka néppel tölt meg a kárpátfalvi udvar. De
696 XXXI  |         valamely szép énekesnő tetszett meg, s azzal kíván ott mulatni.~
697 XXXI  |             emancipált hölgy azt jegyzi meg, hogy ő ki nem állhatja
698 XXXI  |       alásüllyedt, azt nem bocsáthatták meg neki. Ő e pillanattól fogva
699 XXXI  |                 pedig átok alatt hagyta meg, hogy minden esztendőben
700 XXXI  |           megtanult vénségére franciául meg németül, hogy a másvilágon,
701 XXXI  |             nagyon, azért változott úgy meg; ha csak koporsót emlegettek
702 XXXI  |              égből, hogy csak ne haljon meg. Mindenét templomokra hagyta.~–
703 XXXI  |          fejükhöz vágjon. Míg élt e nő, meg nem mertek előtte állani,
704 XXXI  |         elmondák:~– Nagynénénk (!) holt meg; a gazdag Kárpáthy Jánosné,
705 XXXI  |               elővonhasson, és százszor meg százszor összecsókolhasson,
706 XXXI  |              leányára való emlékezéstől meg akarjon fosztani; hanem
707 XXXI  |           hogyan és miképpen láthatná ő meg egyetlenegy reményteljes
708 XXXI  |             annyira sajátja volt, kérte meg az érdemes hölgyet, hogy
709 XXXI  |              Marion kisasszony érkezett meg. Hallva, hogy Flóra a parkban
710 XXXI  |                   Azt hitte, majd akkor meg fogja utálni a gyermeket,
711 XXXI  |            eszmék számára, miket Marion meg akart benne honosítni.~E
712 XXXI  |                egyszer Flóra azzal lepé meg a székvárosból hazatérő
713 XXXI  |             lovon – Rudolf nem állhatja meg, hogy meg ne csókolja a
714 XXXI  |           Rudolf nem állhatja meg, hogy meg ne csókolja a fiút.~Még
715 XXXI  |               Miklós név alatt ismerénk meg, azóta két óriássá nőtt
716 XXXI  |                 megveti az életet, hogy meg tud halni; neki büntetése
717 Vegszo|          engemet még senki sem támadott meg, aki magában Abellinóra
718 Vegszo|         halottaimról, hogy miben haltak meg.~~Pesten, 1858. március