Part

 1 II  |          kevély, felfuvalkodott lord Byron minden költeményeit
 2 IV  |         és találd ki – szólt rá lord Burlington, egy furcsa angol
 3 IV  |      hozzá tartozzék.~– A nemes lord jobb élceket mond, mint
 4 IV  |       ért el – szólt hátulról a lord –, mert egyúttal szobaleányoknak
 5 IV  |   teával végigöntötte – szólt a lord –, és én egy pofont adtam
 6 IV  |            És azután? – kérdé a lord.~– No, ez derék. A nemes
 7 IV  |           No, ez derék. A nemes lord azt akarja, hogy az ember
 8 IV  |      valót talált e vonásban. A lord azt mond rá, hogy ez csak
 9 IV  |  erkélyszobából.~– Lám, a nemes lord azt hiszi, hogy csak neki
10 IV  |     gamin fütyül. Ez a bolondos lord egyszer ráveszi a Gaieté
11 IV  | hánytatni. Végre jő a vadász, a lord két lábra áll, a vadász
12 IV  |          a vadász megrohanja, a lord olyat üt a medvetalpával
13 IV  |      könnyű beszélni – mondta a lord –, mert nincs fedetlen fővel.” –
14 VII |  laitière” szerzője; 5-től 8-ig lord Burlington, ki a medvét
15 VII |       Londonba; ott azonban egy lord kisasszonyát véve nőül,
16 VII |         szerelmét, és ez a régi lord Byron, és ez oly magasan
17 VII |         s más honi ismerősöket, lord Burlington fenn ül a kocsi
18 VII |     voltak a szokott ismerősök, lord Burlington, Rudolf, Iván
19 VII |        pompás tréfa! – állítá a lord. – Igen sajnálom, hogy nem
20 VII |      ahol találja, főbe lőni; s lord Burlington már előre meg
21 VII |     neki a magáéval, s a jámbor lord ellövi ötven lépésről a
22 VII |      együgyű leány bizonyosan a Lord Mayort vagy valami nagy
23 VII | szelleme, a halhatatlan költő – lord Byron.~Rudolf, mintha egy
24 XXI |     felemelt kantárt. Mutogatta lord Ychswichset; mint kapaszkodik
25 XXXI|      vannak.~Jelen van a különc lord, az északi herceg, marquis
26 XXXI|        hitelezőire – szól közbe lord Burlington.~– Úgy hiszem,