Part

 1 VIII  |           aztán, aki tudja!~– No, Márton – szól hozzá a bíró –, megint
 2 VIII  |        kisült a lajstromból, hogy Márton hatévi pünkösdi királysága
 3 VIII  |         Nem jó az a hányavetiség, Márton, mert majd nagyon hozzá
 4 VIII  |          még az az ember! – szólt Márton, hetykén intve a fél szemöldökével,
 5 VIII  |      büszkére változtatott hangon Márton, ki egészen beleszokott
 6 VIII  |        Parancsolsz-e még valamit, Márton?~– Hát! A cigányok húzzák
 7 VIII  | égbekiáltó hangokon harsogtatva a Márton nótáját. Ezek után jött
 8 VIII  |          azt gondolhatta, hogy ha Márton pünkösdi király, akkor ő
 9 VIII  |       vigyázni kell magukra, mert Márton lova, amint észreveszi,
10 VIII  |         előtte, az idegen legény.~Márton nekirugaszkodik ennek is,
11 VIII  |       hamarább ért a célhoz, mint Márton, s ott a zászló előtt megállt.
12 VIII  |           a zászló előtt megállt. Márton azonban, amint odaugratott,
13 VIII  |              Ugyan ugyé? – mondta Márton. – Tán biz azt gondolod,
14 VIII  |   versenyzők is beérkeztek, kiket Márton százféle okokkal sietett
15 VIII  |   közönség rokonszenvét a garázda Márton ellenében, s az úri sereg
16 VIII  |           egész fejjel előzte meg Márton lovát, s ez a különbség
17 VIII  |          uram is leesett a lóról.~Márton magánkívül dühében vágott
18 VIII  |              Nem szükség – felelt Márton dacosan –, én nem vagyok
19 VIII  |         csak közel is hozzá, maga Márton több ölnyi távolságra maradt
20 VIII  |          rekedt, eltompult hangon Márton, ki reszketett a dühtől –,
21 VIII  |          Nem kell félni! – mondta Márton. – Mire ide hajtjuk, úgy
22 VIII  |        lehetett látni.~Alig halad Márton mintegy százlépésnyire a
23 VIII  |     ismételt vad bőgését hallatá.~Márton ki akarta csalni a síkra
24 VIII  |    lefeküdt az ingovány szélében.~Márton erre ismét visszafordult
25 XXVIII|    pórázon.~– Rókanyomokat látok, Márton – szól az elöl menő lovas,