Part
1 V | E hölgy neve volt Fodor Jozefine. Nagyatyja, Fodor Károly
2 V | E házasságból született Jozefine; gyermeki szépsége bizonyítá,
3 V | köztük Mainvielle-t is. Jozefine nem tartozott férjét követni,
4 V | Hamburgot; operájok nem volt, és Jozefine játszott drámai szerepeket.
5 V | megengedé sok utánjárásra, hogy Jozefine felléphessen benne. E nap
6 V | tudjuk meg sajátunk értékét. Jozefine visszatért. Éppen azon időben
7 V | kitörölték a repertoárból. Jozefine megismerkedett a művel,
8 V | sem nagyobb művésznő, mint Jozefine, de volt egy talizmánja,
9 V | életveszélyen kívül van.~Jozefine ott ül ágya mellett, halvány,
10 V | papucsával rágázolni; de Jozefine nem haragszik, a színpadi
11 V | be mademoiselle Jeanette, Jozefine legrégibb kedves cselédje,
12 V | Jeanette? – kérdé halkan Jozefine, kezével intve, hogy zörejt
13 V | önt ki fogják pisszegni…~Jozefine egy percre halavány lett,
14 V | önt meg fogják gyalázni.~Jozefine nyugodtan emelé föl e szóra
15 V | kezét kinyújtva, megfogá Jozefine sima fehér kezét, s odavoná
16 V | körülöttük… Hát ide jutottunk!…~Jozefine lehajolt hozzá, és megcsókolá
17 V | Tharaud – szólt hidegvérrel Jozefine. – Ez indulatoskodás neked
18 V | Othello! Bamboche-é a vásár!~Jozefine hasztalan kérlelé heveskedő
19 V | Mainvielle úr is hallja.~Jozefine kezébe vevé a levelet, s
20 V | Bárminő izenettel – szólt Jozefine, erős szívvel. – Ma nem
21 V | a végzetes föllépéstől.~Jozefine arca kigyulladt, ajkai remegtek,
22 V | parancsolá emelt hangon Jozefine társalkodónéjának, hogy
23 VI| illető a lámpák elé lépett.~Jozefine jól tudta azt, hogy ez ama
24 VI| koszorút ezüsttálcára teendő. Jozefine annyit mondott neki súgva,
25 VI| vegyült hang kíséré végig Jozefine első énekét, melyben nem
|