Part

 1 I     |      gubákba, fejökre levén húzva azoknak kámzsája, hogy semmi emberi
 2 I     |        két fiatal pórleányt, hogy azoknak életerős magnetizmusa kölcsönözzön
 3 II    | emigráltak kastélyait megvásárlá, azoknak komornyikjait is magához
 4 III   |       emberei, s úgy hiszem, hogy azoknak a születése után már nem
 5 IV    |  húzogassák a palackokból, míg ők azoknak tartalmát ürítik. Tehát
 6 V     |        Hálátlan szerep az, egyike azoknak, mikben a művész kiadja
 7 VI    |        nem értem, hogy miért kell azoknak gazdagoknak lenni?~– Ah,
 8 VII   |        akik a földben halnak meg, azoknak ott várni kell sokáig, míg
 9 X     |          anyjára s testvéreire, s azoknak biztató tekintetével találkozva
10 XI    |           ki figyelmét, miszerint azoknak még egy ötödik testvérök
11 XI    |          asszonyom, és mondja meg azoknak, kik a lyánka felügyelői,
12 XIII  |    sírkövet állíttatna neki, mint azoknak: a cigánynak, a poétának,
13 XV    | érdekelteken kívül felőle semmit, azoknak pedig természetökben feküdt
14 XVII  |       zöld ág vagy szalag volt is azoknak jelvénye, s nevezték légyen
15 XVIII | tiszteletlen érintéssel megbántsa azoknak tulajdonosait.~Hm, hm. Egyet
16 XVIII |        tesznek a szegényekkel, de azoknak voltaképpen csak a szegények
17 XVIII |           de legalább nem is volt azoknak sem élök, sem hegyök, hogy
18 XVIII |  átugrotta az imént, mint egyikét azoknak, kik sok jó tulajdonságaik
19 XXI   |           vadászok felé, hogy ott azoknak szeme láttára labdázhasson
20 XXI   |          az országúton, egyenesen azoknak iramodik.~A vadászoknak
21 XXIII |     ezentúl Pesten lakjék, s most azoknak a kedvéért mások és mások
22 XXIII |      titkaiba befúrja magát, hogy azoknak árulója legyen? Minő föltétel
23 XXIV  |          annyira más alakot adott azoknak a gyönyörű keleti köntös
24 XXXI  |   sardonicus mosolygással –, hogy azoknak nem hagyományozott semmit,
25 Vegszo|       tudományos műszavakat s nem azoknak alkotóit értettem, mert