Part
1 XVII | jókedvéből az ajkán, míg Szentirmayné előtt az ember sem szólni,
2 XVIII| önzésből teszem – monda Szentirmayné, óvást téve mindennemű hála
3 XVIII| jóízűn nem nevetett.~Ez a Szentirmayné egy valóságos kis bohó,
4 XVIII| innen – viszonza tréfásan Szentirmayné, amiből az lett, hogy Fanny
5 XIX | XIX. A barátné~Szentirmayné célt ért.~Egyheti ott mulatása
6 XIX | lett azon nő felől, kit Szentirmayné barátságában részesíte.
7 XIX | divatárusnőknél a ruhákat. Szentirmayné jelenléte a legnagyobb biztosíték
8 XIX | hogy nem szeretetreméltók.~Szentirmayné kedélyesen kacagott.~– No,
9 XIX | mértékben szintén igénybe vették Szentirmayné figyelmét, különben nagyobbrészint
10 XIX | arra, amit mondtam? – kérdé Szentirmayné nevetve.~– Csak visszaemlékezés
11 XIX | háladatosan szorítá meg Szentirmayné kezét. Nélküle mennyit kellett
12 XX | ifjú delnője: Kárpáthyné és Szentirmayné; ha török poéta volnék,
13 XX | írja azt! Pestről írta. Szentirmayné engedelmet kért, hogy félrevonulhasson
14 XXI | vigyázok én rá! – monda Szentirmayné, erős hangnyomatékot vetve
15 XXI | Most egy árokhoz érnek. Szentirmayné merészen nekivágtat, és
16 XXII | felváltotta az ápolásban.~Azonban Szentirmayné mégsem akart addig eltávozni,
17 XXII | volt a nő minden veszélyen. Szentirmayné elbúcsúzott, szívére kötve
18 XXII | észrevenni a szándékot is.~– Szentirmayné üdvözöl, most távozott el.~
19 XXIV | fogja vele, mint osztotta Szentirmayné az övéit az agarászegylet
20 XXIV | ahogy sohasem remélte volna.~Szentirmayné sokkal finomabb érzésű nő
21 XXIV | megyei székvárosba utazott le Szentirmayné Kárpáthynéval, hol férje
22 XXX | azt ölben kellett vinni. Szentirmayné vitte keblén. És mindenki,
23 XXXI | s a többi, s a többi.~Szentirmayné igazán megdöbbent e fenyegetéstől.~
24 XXXI | közszemlére legyen kitéve.~Szentirmayné okos nő volt, s kedélyének
|