Part

 1 I    | gondviselés útjait bevágni.~Végre csakugyan mind a négy kerekével úgy
 2 I    |      ülést foglalta el; míg végre csakugyan hosszas küszködés után a
 3 II   |  tájékokat láthatni, a visszaesés csakugyan kellemetlenül eshetik.~Griffard
 4 II   |           Talleyrand-ra, akinek ő csakugyan legnagyobb tisztelői közé
 5 IV   |    megnézte kívül-belül, ha vajon csakugyan az ő kalapja-e; s azután
 6 IV   |      felpróbálva fejére, ha vajon csakugyan az ő feje-e az, amire ráteszi.~–
 7 IV   |     pudlival megvívni, mely által csakugyan legyőzetik. Valamely lángész
 8 VII  |         van. Monseigneur Kárpáthy csakugyan tartozik az életével valakinek:
 9 VII  |       benyit, össze fog veszni.~S csakugyan nyílik az ajtó, Rudolf félvállról
10 X    |        azt Fanny a papának, ha az csakugyan engedni akarna Teréznek,
11 XI   |         mily magasztos ének!~Erre csakugyan oda kellett fordulnia, hogy
12 XII  |        esett.~Erre a meglepetésre csakugyan nem számolt.~A magas úr
13 XII  |  nyugodtan viselte magát.~– Tehát csakugyan meg akar ön verekedni mestere
14 XIII |            és egy szót sem szólt. Csakugyan az esperes urat kellett
15 XIII |           szájából, hogy Abellino csakugyan nem jöhet, mert beteg; hanem
16 XIII |        jelenni meg. Másnap reggel csakugyan meg is érkezék az esperes
17 XV   |         bele. De ami sok, végtére csakugyan mégis sok. Ha én el akarnám
18 XV   |           megcsókolja. Fanny ezen csakugyan megijedt, mert korán reggeltől
19 XV   |            hogy a szegény asszony csakugyan kedvét akarja neki keresni.
20 XV   |           Hm – dörmöge az öregúr, csakugyan azt gondolva, hogy a levél
21 XXI  |       kiált Kiss Miska. És Fecske csakugyan elkapá a rókát. – A jutalom
22 XXIII|           méltán, mert ő majomnak csakugyan elég csúnya.~Körül elszórt
23 XXVI |  tisztelek.~Ez nagy szó. Már erre csakugyan el kellett hallgatni. Nemcsak
24 XXX  |         akkor látta, hogy halott.~Csakugyan jól sejté utolsó óráit.