Part

 1 I   |         és kezébe fogta, s nagy csendes hidegvérrel viszonza:~–
 2 I   |   arcvonásain lassanként valami csendes szomorúság kezdett elvonulni.~–
 3 II  |       fehér hattyúk úszkáltak a csendes habtükrökön, melyek nem
 4 III |      affektáció nélkül, beszéde csendes, egymásból folyó, egyik
 5 VI  |         a merő taps miatt ezt a csendes áriát el nem énekelheti,
 6 VI  |     kezdődik Semiramide áriája. Csendes, álomszerű ábránd, melynek
 7 VI  |    ébredni mindegyik szavára.~E csendes, méla ária közepett, a halk
 8 VII |     után, újra hallani a malmok csendes kelepelését a tiszaváradi
 9 VII |     regényes tájék rajza a Duna csendes partjain, egy ép színben
10 XIII|      színeiben égett, körül még csendes volt a vidék, a mezőkön
11 XIV |   számára, kinek karján az élet csendes ösvényén végigvándoroljon;
12 XIV |        mint hogy egy nyugalmas, csendes házi boldogságot el ne lehessen
13 XIV |    ábrándozók csillaga, a vidék csendes volt, a lég lanyha; olyan
14 XIV |       szeretve, és azután ott a csendes hant alatt hallgatni a lágy
15 XIV |  örömapának, te álmodjál zárdai csendes nyugalomról, te pedig álmodd
16 XV  |    szöveget, ami Boltay mestert csendes szemlélődéseiben éppen nem
17 XV  |         utat, ami Boltay mester csendes hajtásával jó négy óra járás.~
18 XVII|         a mindig zöld fagyöngy; csendes volt már a város, bátran
19 XVII|       ismét visszavette szokott csendes, békességes alakját, s a
20 XIX |      van még Szépkiesdyné neve. Csendes, hallgatag asszonyság, akit
21 XXII| megvédték minden veszély ellen, csendes, békés menedéket készítének
22 XXII|        és ülne most is otthon a csendes, nyugalmas mezei lakban,
23 XXX |          Azután levitték őt ama csendes szobákba, mikben a halottak