Part
1 I | kocsmárosra villantva, ujjain kezdé elszámlálni, hogy neki meg
2 I | hordunk.~A chevalier veszteni kezdé türelmét, s az egész kelletlen
3 VII | fordult Eszékinéhez, ki már kezdé vendégét szórakozottnak
4 VII | elriasztják a gyászt.~Szívtelennek kezdé magát vádolni, gyávának,
5 X | megörvendeztetni; végre maga kezdé meg a szót.~– Nézze, néném,
6 XII | parancsolnak.~– Hm, fiatalember! – kezdé dörgő hangon Konrád. – Ez
7 XII | az ifjú szemeibe. Sejteni kezdé, hogy ennek több oka is
8 XIII | unokaöccse elé. Számítgatni kezdé magában: „Odáig négy óra,
9 XIII | Abellinóhoz; már ekkor boszontani kezdé a sok hálálkodás; ezekkel
10 XIV | beszéljen.~– Legelsőbb is – kezdé az éltes úr furcsa mosolygással
11 XV | zongorázott neki – szánta.~Hinni kezdé, hogy a szegény asszony
12 XV | fonadékát, éjszakára hármas ágra kezdé azt újra fonni; a kibontott
13 XV | édes szép leányom, te – így kezdé a beszédet Mayerné –, de
14 XV | Mayerné kis idő múlva ott kezdé el, ahol elhagyta.~– Ilyen
15 XV | egész reggelit.~– Mama – kezdé a lyán, megfogva anyja kezét;
16 XV | értett semmit.~De Teréz kezdé érteni.~Tehát rögtön izenni
17 XVII | sikamlós értelmét csak most kezdé még felfogni.~Semmi sem
18 XVIII| Megbocsát, kedves szomszédnő – kezdé a félbehagyott szót Marion
19 XX | néhány közbirtokos orrolni kezdé, hogy miért tartassék gyűlés
20 XXII | kísérte a jelenetet, és kezdé sejteni, hogy mi az.~Néhány
21 XXIX | Édes barátim, jó feleim! – kezdé a nábob, míg mindenki mélyen
22 XXX | megdöbbentve költögetni kezdé, akkor látta, hogy halott.~
|