Part

 1 I    |      amelyik asszony volt?~– Tán az anyja?~– Úgy ni! Az anyám. Az
 2 IV   |    elhitetni az emberekkel, hogy az anyja báróné, s hogy Magyarországon
 3 XI   |         mint tulajdon gyermekére, s anyja, védnője nélkül bátran jelenhet
 4 XIV  |            kárhozattól mentene meg: anyja és testvérei.~Őket, ha gazdag
 5 XV   | szerencsétlen Mayerné – Fannynak az anyja! – zokogá megkeseredett
 6 XV   |            ilyen magyarázatot adott anyja megjelenésének:~„Anyám kétségkívül
 7 XV   |         rakta le mindazon öltönyeit anyja jelenlétében, miket lefekvéskor
 8 XV   |             mind értette, tudta, az anyja miért beszél, hová céloz,
 9 XV   |             mert vele közleni, hogy anyja lélekkísértőül jött hozzá.~–
10 XV   |        Rézit; csak arra vár, míg az anyja meghal, azután meg, míg
11 XV   |      ösztönszerű sugallattal, amint anyja elhallgatott, a támadt csendben
12 XV   |           kimondhatá az áment, mint anyja beleszólt volna.~Mayerné
13 XV   |     Irtózott azon gondolattól, hogy anyja e percben testéhez érjen.~
14 XV   |         könyökre emelkedve hallgatá anyja beszédét azzal a visszaborzadó
15 XV   |            kedves szép leánya, hogy anyja egy kicsinyt fáradjon érte.~
16 XV   |     kicsinyt a papramorgó.~Fanny és anyja egyedül maradtak a kávézásnál.
17 XV   |              kezdé a lyán, megfogva anyja kezét; nem irtózott tőle –,
18 XV   |          Fanny előkeresé a levelet. Anyja írása volt az. A gazdag
19 XIX  |          gyermekcse lehet a lelkem. Anyja mindig őróla beszél. Tiszteletre
20 XXVII|             suttogva rebegi:~– Légy anyja gyermekemnek.~Flóra nem
21 XXIX |           karjaira téve fiát: „Légy anyja gyermekemnek!” Én nem felejtettem
22 XXX  |           takargatni, mintha valódi anyja volna.~Boldog gyermek!~A