Part
1 V | Jozefine. – Ez indulatoskodás neked nem használ. Beteg embertől
2 XI | pillantásban. És monda néki: „Ím én neked adom mindazt ~a hatalmat,
3 XI | neki.: „Nézd, én ezt mind neked adom, ha engemet imádsz!” –
4 XI | világot, és mondá: „Ezt mind neked adom, imádj engemet!” És
5 XIV | elkárhozni ott! Jó lesz neked akkor, majd ha ráuntam én!”~
6 XIV | ahhoz mit szólsz, hogyha én neked egész üzletemet át akarnám
7 XIV | még ma megkérem a leányt neked, s holnap, fogadom, olyan
8 XIV | mint az apám. Majd keresünk neked valakit, aki hozzád illik.~–
9 XIV | s odavoná őt maga elé.~– Neked kérőd van – mondá ki egyenesen,
10 XV | áll az iránytűd. Diable, neked ma sokat kell nyerned, mert
11 XV | Liviust vagy Konrádot. Sőt neked nagy okaid vannak éppen
12 XVIII| örömkönnyeket.~– És azután segítek neked a közelgő ünnepélyre, amit
13 XIX | ő bizonyosan erősen fog neked udvarolni, és te nem utasíthatod
14 XX | Rudolf, majd megfelelne az neked.~Kárpáthy János kevéssé
15 XXII | nagyobb gyönyörűség, mint neked örömet szerezni.~– Ugyebár,
16 XXIII| barátom? Kémed vagyok én neked, ki a családok titkaiba
17 XXIII| kár volna érted, ez nem neked való mulatság. Annál okosabban
18 XXIII| lakni Kárpáthyék. Tedd, ami neked tetszik; vesztegesd meg
19 XXV | vagy te. Hisz azt is csak neked kell elfogadni, hiszen te
20 XXV | jársz. Nos, mit tanultál?~– Neked igazad van – szólt gyöngéden
21 XXIX | az, amit te beszélsz.~– Neked fáj, és nekem jólesik. Egész
|