Part

 1 I   |   fuldokolva nyögvén:~– Azt a száz forintot!~– Micsoda száz forintot? –
 2 I   |           forintot!~– Micsoda száz forintot? – kérdé a tréfás úr. –
 3 I   |         mondtam én, hogy adok száz forintot? Nemhogy megköszönnéd, hogy
 4 I   |      makogott.~– No, fogjad a száz forintot – szólt a megszeppent nagy
 5 VIII|         elprédálni való pénzt ezer forintot, az első ezer itt van a
 6 VIII| genealógiát, én kifizettem az ezer forintot, ők atyafivá fogadtak, a
 7 X   |    számítva, megért huszonöt pengő forintot.~Részint efölötti örömében,
 8 X   |          felyülhaladta a háromszáz forintot. Teréz jól volt értesülve.
 9 XI  |   emlékéért minden évben háromezer forintot szenteljek arra, hogy azon
10 XI  |         havonkint átadok háromszáz forintot, hogy abból a leányzó tanulmányaira
11 XI  |      Krammnénak az újabb háromszáz forintot, hanem vén komornyikja által
12 XII |          elébb, ugyanazon pénzben, forintot forintért, három húszast
13 XII |            darabot, mellé még négy forintot ezüst húszasban és harminc
14 XIII|     megnézte a bányát, és húszezer forintot ígért haszonbérbe első szóval.~–
15 XIII|            a méltóságos úrtól száz forintot bankócédulában. Ebből vagyon
16 XIII|           öcsémuramnak kétszázezer forintot, melyet, amíg én élek, évrül
17 XV  |            ő kész hatvanezer pengő forintot egyszerre készpénzben letenni
18 XV  |         megszegje, hogy hatvanezer forintot elveszítsen, kivált, mikor
19 XXIV| Abellinóval történt, midőn hatszáz forintot játszott valahogy a leány
20 XXIV|            hogy rongyos öt-hatszáz forintot az ajándékozó szeme közé
21 XXIX|        folytatá János –, ötvenezer forintot hagyok oly célra, hogy annak