Part
1 I | amint a hallgató néma arcra tekinte, mely véres szemeivel merően
2 II | hátuljában, csodálkozva tekinte az új, pompás, ötemeletes
3 VI | tapsolni.~Kárpáthy ijedten tekinte fel: „Micsoda ügyetlen bolond
4 VII | volt, oly bűbájos szelíden tekinte most rá, szemei, a halállal
5 VII | üdvözlé, bűbájos szelíden tekinte rá, szemei telesugárzák
6 VII | lenni.~Rudolf csak ekkor tekinte figyelmesebben a „kis unokalyány”
7 XII | Konrád erősen fújtatva tekinte körül a szobában, mint a
8 XII | falevélnél.~Miklós mélyen tekinte az ifjú szemeibe. Sejteni
9 XV | hirtelen felrezzen. Ijedten tekinte szét, mintha először nem
10 XVIII| Marion kisasszony meglepetve tekinte körül a szoba minden szegletébe,
11 XX | gondolkozott, s ki oly szelíden tekinte rá beszédes kék szemeivel,
12 XXI | önkénytelenül barátnéjára tekinte, mintha azt kérdezné tőle,
13 XXII | haláltól. Midőn legelőször tekinte szét tisztult elmével maga
14 XXIV | aludni.~Rudolf csodálkozva tekinte nejére.~– Ez számkivetés?~–
15 XXV | ijedten, tétova szemekkel tekinte rá.~– Hiszen nem Flóra jő –
16 XXV | nagysád velök!~Fanny kérdőleg tekinte rá.~– Igen, ha ismerné nagysád
17 XXV | az amarántot.~Fanny utána tekinte az elhajított virágnak,
18 XXV | akié lett.~Rudolf szótlanul tekinte a nőre, s ez vissza rá.
19 XXIX | gyermek bölcsőjét; az komolyan tekinte szét e hallgatag férfiarcokon,
20 XXIX | mindenikre oly komolyan tekinte, mintha tudná jól, hogy
|