Part
1 VII | arcbőrét cserszínűre festette a kegyes idő, nem késik e látott
2 VIII | alkalommal győztes marad, annak a kegyes úr hagyományából szabad
3 IX | boldogulsz. A leányt egy kegyes, szüntelen imádkozó nagynéne
4 IX | maradnak a sarkából.~– Pah! A kegyes nagynénét elbolondítjuk,
5 X | szavai; ömlött belőle a kegyes tanítás leányaihoz; elmondá
6 X | volt ilyen jó ember, ilyen kegyes apa több a világon.~Alig
7 XI | gondoskodik, de midőn végre a kegyes asszonyság elhatározá is
8 XIII | mindenki iránt szokatlanul kegyes volt, három napig gyönyörködheték
9 XIII | olvasást Péter.~– Méltóságodnak kegyes engedelmével, ide a márgóra
10 XIII | Péter. Mi van még hátra?~– A kegyes hagyományok és alapítványok.~–
11 XIII | semminemű malőr nem érheti.~E kegyes szertartáson mind jelen
12 XIII | vesztit érzi az öreg, hogy oly kegyes indulatokra tért egyszerre? –
13 XIII | tetszenék neki e nagyon kegyes szándék.~Eközben a hajdúk
14 XV | felemelte őt magához, melyet a kegyes anya ölelésnek véve, odaborult
15 XV | akar tenni, ez bolondság!~E kegyes észrevétel után megpihent
16 XV | valamit, hogy ifjúságodat nagy kegyes életben töltötted el, hogy
17 XV | mennyei gondviselés olyan kegyes volt iránta, hogy sem kezét,
18 XVIII| között igen sok jószívű, kegyes, szelíd indulatú hölgy van,
19 XVIII| Nagyságod lett volna olyan kegyes, az én szegény házamnál
20 XXXI | tízezer pengőt.~S Mayerné oly kegyes volt, hogy – nem küldte
|