Part

 1 V     |  szoknia, midőn kegyencét mint nőt látta a színpadon.~Azonban
 2 VII   |     Kereshet mind a két fél új nőt és új férjet, és ezt annyiszor
 3 XIV   |       isteneknek kitűzének egy nőt áldozatul, hiába töröd rajta
 4 XIV   |        könnyű; embert, férfit, nőt, nehéz; ifjú leányt lehetetlen.~
 5 XVIII | indulat beszédessé varázsolá e nőt, ki különben oly méla, oly
 6 XVIII |     hangon. Valóban sajnálta e nőt.~– Úgy, úgy! Nevezzen engem
 7 XX    |  mellett ülni a szép, a bájoló nőt és víg, eleven társaságot,
 8 XXI   |       Először látja életében e nőt. Mit tudhatja ő, hogy annyiszor
 9 XXII  |   csalni, megtörni, meglopni e nőt, nem volna-e ez őrült merénylet
10 XXII  |    legbájosabb, a legkedvesebb nőt, egy másikért, ki annak
11 XXII  |   ágyánál virrasztva ezt a két nőt, kik mindegyikének annyival
12 XXIV  |         kényszeríteni a kedves nőt, hogy ismét mellé üljön
13 XXIV  |     Miért bántod ezt a szegény nőt; ha ismernéd őt, azt mondanád,
14 XXV   |      az a nő; a sötét a hím, a nőt világosabb zölddé teszik
15 XXV   |     hivé, hogy már megnyerte e nőt, s a nő azt hivé, hogy már
16 XXV   |        élet.~Rudolf elhagyta a nőt, s alig várva, hogy Kárpáthy
17 XXVI  |      engedem, hogy előttem egy nőt rágalmazzanak, akit én tisztelek.~
18 XXVIII|       szeretni. Én szerettem e nőt, szeretem most is, és sohasem
19 XXXI  |      tehetett semmivé akárhány nőt könnyelmű szerelemben, azt