Part

 1 I   |         száz forintot? – kérdé a tréfás úr. – Hát mondtam én, hogy
 2 II  |        melyek alá egyszer valami tréfás ember ezt a bêtise-t írta: „
 3 IV  |           Ne rágalmazz! – kiáltá tréfás feddőzéssel Rudolf, ki szintén
 4 IV  |          Mielőtt kilépett volna, tréfás esedezéssel fordult a társasághoz:~–
 5 VII |           Ön rossz ember – szólt tréfás feddőzéssel Eszékiné Rudolfhoz –,
 6 X   |         gondolva, hogy ez is egy tréfás fiú lesz – ki őket meg akarja
 7 XIII|         taplót dugott a fülébe a tréfás ifjú, mely elmésség következtében
 8 XIV | gyámleányával, példálózva előtte tréfás célzatokkal, mikre a lyánka
 9 XV  |       Kellett közbe-közbe valami tréfás, közönyös anekdota is, hogy
10 XV  |     János úr jókedvűn nevetett e tréfás megjegyzésre. A kocsis pattogva
11 XVI |     sírhoz Palesztinába – mint a tréfás közvélemény mondá – bűneiért
12 XVII|          számítani, mint hetyke, tréfás ötleteknél.~Aztán ily esetnél
13 XIX |        fiú valamennyi között, ki tréfás ötletével az egész társaságot
14 XIX |  megnevezzem őt előtted? – kérdé tréfás bosszúsággal Flóra.~– Igen,
15 XXIV|         Te légy komoly, én pedig tréfás; de nem megfordítva, hogy
16 XXV |          asszony szívén, midőn e tréfás meséket mondja.~– Lám, ez
17 XXV |         beszéltek jelentéktelen, tréfás, közönyös dolgokat. Óh,