Part

 1 I   |        ha tovább nézné az ember, lassankint kibékülne minden vonással;
 2 I   |          ménesit, ki nagy sokára lassankint nagy lihegve magához kezde
 3 I   |       agár és a poéta.~A nagy úr lassankint étvágyat kapott e három
 4 III |  kiszorul pusztáira, karámjaiba; lassankint onnan is kikoptatják nálánál
 5 V   |        ha sokáig egy helyen van, lassankint elhidegülnek iránta, megszokják,
 6 V   |      éveken át makacsul szeret – lassankint elfogynak az imádók, később
 7 VI  |       színpadon. Sok szerencsét!~Lassankint helyére vergődött mindenki.
 8 VII |     vágyás!~A kísérő dandy-sereg lassankint elmaradozott tőle, az élére
 9 VII |          fal párkányába fogózva, lassankint lebocsátkozik; a kötél az
10 VII |          feje fölött égő gerenda lassankint elkezd aláfelé hajolni;
11 VII |  gyermeket húzott fel a kötélen; lassankint minden anya keblére ölelheti
12 VII |       sötét felhőszerű tárgyakat lassankint szivárványos színek derengik
13 XI  |  becsületesnek kell lenni; akkor lassankint odavivé őt Teréz, hogy a
14 XII |       Boltay uram e beszéd alatt lassankint összeszedte magát, s minden
15 XIII|    vérhas és váltóláz, s emberei lassankint visszaszökdöstek, ki honnan
16 XIII| irtózatos mosolyra torzult el, s lassankint félelmesen elkékülni kezde;
17 XXIV|       elvonultak a táncteremből; lassankint minden hölgy eltávozott,