Part

 1 I   |    önkénytelen, öntudatlan egy mély sóhaj szakadt fel kebléből.~–
 2 III |       ha olykor megszólal, oly mély, dörgő hangot hallat, hogy
 3 III |    Vannak fiai! – szólt Miklós mély, erős hangon.~– Ez helyesen
 4 VI  |     egy birodalomról volt szó!~Mély csend honolt mindenütt,
 5 VII |        Szemeinek fehére valami mély porcelánszerű kékséggel
 6 VII |    odalenn elcsendesültek, oly mély a várakozás, a bámulat.
 7 VIII|      egy magas hegytetőről egy mély kőbányába hengerült le,
 8 X   |      saját kezűleg írta hozzá, mély fájdalmát fejezve ki afelett,
 9 XII |    menjen kifelé.~Ez idő alatt mély csendesség volt a teremben,
10 XII |        a dandy távozni készül, mély, erőszakosan lenyomott hangon
11 XIII|     távolban megállt előtte, s mély tisztelettel meghajtá magát.~–
12 XIII| negyven év óta mindig, most is mély főhajtással válaszolt nagy
13 XIII|     leborult imádkozni, valódi mély áhítat ült minden vonásán,
14 XX  |   megveregeti nagy tenyerével, mély gordonkahangon mondva:~–
15 XXI |   fördések után ismert mint jó mély és széles vizet. Jó volna
16 XXIV|      hogy te Kárpáthynéval oly mély barátságban vagy.~– Ah!… –