Part

 1 I     |       a sár megfogott az úton. Mármost adjon nekem – comment s’
 2 II    |      belül és birtokon kívül”. Mármost akármilyen igazságos joga
 3 VIII  |        Te nekem megtetszettél. Mármost te esztendeig pünkösdi király
 4 X     | szakasztott alma, s a földesúr mármost a házhoz járt szépen.~Leírásával
 5 XII   |      és én azt el fogom venni, mármost adjon tanácsot, hogy milyen
 6 XII   | piszkos garasaival?~– Így, ni. Mármost tessék leülni, s aláírni
 7 XIII  |     fia! Énvelem beszélsz így? Mármost csak azért is végignézem
 8 XIII  |    nálánál jobb urat találtak, mármost annál csak maradjanak meg,
 9 XIV   |       és maga eléje állt, hogy mármost beszéljen.~– Legelsőbb is –
10 XVIII |    keblére borulva zokog.~– De mármost, kedves Fanny, ennek vége
11 XX    |   kocsis, másik az inas ülése; mármost melyik illeti meg magát
12 XXI   |       azzal azt hiszi, hogy ez mármost őt feljogosítja iszonyúan
13 XXV   |        vállára, fülébe súgá:~– Mármost, édes Rudolf, isten veled!
14 XXV   |   zokogva az ő keblén függött.~Mármost akármilyen hosszú lehet
15 XXVIII|        ifjú szemeibe lásson.~– Mármost mehetünk, uram.~– Hol akarja
16 XXIX  |    innen.~– Elmegyünk, Rudolf. Mármost nem jövök vissza többet