Part

 1 II   |                    mellét kifeszítve, s jobb karját a karszék támlája mögé vetve –,
 2 II   |                 büszkeség, s hidegen voná ki karját a bankár kezéből. – Ön mégiscsak
 3 IV   |                     erkély rácsozatának, két karját túllógatva rajta. – Fi donc!
 4 IV   |                      István megfogá Abellino karját, s mutatóujját annak gomblyukába
 5 XII  |                       hanem vagy lábát, vagy karját éri a golyó; s akkor, ha
 6 XIV  |                      Az éltes úr mosolygott, karját a mesterébe ölté, s kitűnő
 7 XIV  |                  Kárpáthy megfogá a kézműves karját, hogy jobban ráfigyeljen.~–
 8 XVI  |                      Fennimor gyöngülni érzé karját, s emiatt hátrálni kezde.
 9 XVIII| szeretetreméltósággal fektetve szép gömbölyű karját az öregúr vállára –, ezek
10 XVIII|                     gyermek voltam.~János úr karját nyújtá az amazonnak, ki
11 XXI  |               nyergéből, hirtelen megragadja karját, s izmos kézzel odaöleli
12 XXIII|                      protektori arccal öltve karját Abellinóéba, s elkezdett
13 XXIII|                 dühösen Abellino, kiszakítva karját Kecskereyéből, s haragosan
14 XXIV |                    juthatott, s karjába ölté karját, s mint akik legjobb barátok,
15 XXV  |                 kezdjen. Odasimult hozzá, és karját karjába ölté; hogy ha meg
16 XXVI |                Abellino megragadva Kecskerey karját.~– Szeretnéd tudni?~– Akarom