Part

 1 I   |         biz én, nagyságos uram; csakhogy amim volt, az elfogyott,
 2 I   | cirógatnak, játszadoznak velük, csakhogy még azoknál is ügyesebb;
 3 IV  |         aztán két szerető szív, csakhogy azok a hajdani pásztorok
 4 VII |       nagysádtoknak tartozom.~– Csakhogy azt nehéz lett volna tanúsítania,
 5 X   |         hogy „Tűz van a háznál, csakhogy a füstje nem látszik”.~A
 6 XI  |         Valóban ő is küldi azt, csakhogy az égből. Én csak egyet
 7 XIII|        nyulat, és úgy kapja el. Csakhogy neki az a kiváló bolondság
 8 XIII|        ölelgeték egymást.~– No, csakhogy te is itt vagy! – monda
 9 XIII|    Bizonyosan nincs semmi baja, csakhogy nem mert egyszerre idejönni,
10 XV  |      hódol az arisztokráciának, csakhogy nála egyesül a címer, pénz,
11 XIX |      igen. Ráismert ő valakire. Csakhogy ez az ő névtelen ideálja
12 XXI |    akkora, mint egy fiókfarkas, csakhogy jóval hosszabb; nagy bozontos
13 XXIV|        feddhetlen állású delnő, csakhogy azért éppen nem látom át,
14 XXV |  asszony. De ki is ne szeretne?~Csakhogy Fanny jól látta már messziről,
15 XXVI|      gazember tudja, és eltűri, csakhogy rajtam bosszút állhasson.
16 XXIX|     éppen olyan, mint az „övé”, csakhogy ami azon fehér volt, az