Part

 1 IV|          lesz a dolognak, mintha Catalani csak szükségben kapta volna
 2 V |         és utoljára a sziszegés.~Catalani nem volt sem szebb, sem
 3 V |   elhallgatott volna, ha signora Catalani helyett madame Valabregue-et
 4 V |          nem akar fellépni, mert Catalani itt van, és a közönség tapsol
 5 V |        talán még nem tudja, hogy Catalani is ma fog fellépni Zelmirában.~–
 6 V |       hogy ez nekem rosszulesik? Catalani mindezt megérdemli, mert
 7 V |       könnyen kiragadja a pálmát Catalani kezéből. Ah, milyen keresztvonás
 8 VI|   foyer-ben lengetik szárnyaikat Catalani körül csoportozva. Mainvielle-né
 9 VI|          öltözőszobájában marad.~Catalani ma csupa kedély, elmés,
10 VI|       csináltok? Hisz ez még nem Catalani, hanem signora Brussi, ki
11 VI|        is útnak eredtek, úgyhogy Catalani a szó teljes értelmében
12 VI|  közönség, mert most jön a java.~Catalani egész a színpad elejére
13 VI|   tapsoltat, mikor a piano van.”~Catalani megállt az ének közepén,
14 VI| fennhangon beszélni, nevetni; az Catalani páholya volt, ki igen jól
15 VI| általános taps zendült meg, hogy Catalani ijedten kapta vissza a fejét,
16 VI|          nagy perpatvarban, mely Catalani contra Mainvielle ekként