Part

 1 IV   |     félj semmit, ezután is tudj büszke lenni!”~Némelyik nevetni,
 2 IV   |         miután azok hallgattak, büszke öntudattal ütött homlokára,
 3 V    |      önre, mint hazám leányára, büszke vagyok. N. N.~Az egyszerű,
 4 VI   | lerohanva a páholyba –, tehát a büszke Mainvielle-nének is vannak
 5 VII  |         könnyelmű, oktalan gőg, büszke, nevető arc, kihívó, gúnyoló
 6 X    |        a felnőtt leányokra), de büszke ő e rongyokra, s kívánja,
 7 XI   |       megjutalmazva látja; az a büszke öntudat, hogy önmagának
 8 XI   |        Abellino veté fel magát, büszke önbizalommal téve fogadást
 9 XIV  |        remeked valóban remek.~– Büszke vagyok rá. Éjjel-nappal
10 XIV  |     lelkierőt tanúsított. Előre büszke volt azon gondolatra, mint
11 XV   |       ismét reá.~– Ugye, milyen büszke leány volt az? Tudhatod,
12 XV   |       így beszélnek most azok a büszke, dölyfös Halmék, akik olyan
13 XV   |       úr azt meg nem engedné! Ő büszke a maga renoméjára. Ő csupán
14 XVIII|      míg itt komoly, erényeikre büszke s állásukat jól érző hölgyek
15 XIX  |       barátságában részesíte. A büszke delnők, kik eddig nagy leereszkedést
16 XXVI |       dacos, hetyke lépés, az a büszke, kötekedő tekintet, mintha