Part

 1 IV   | Saint-Michel, az én unokaöcsém!” – kiált fel végre. A boldogtalan
 2 IV   |         lováról. – „Te paraszt!” – kiált rá a kozák –, a kozáknak
 3 VI   |      valami harsány hang „bravó”-t kiált, s arra elkezd számtalan
 4 XI   |           és a világ ítélete átkot kiált? Hallhatni-e, hogy egy előkelő
 5 XV   |             Ah, ez flibusterie3! – kiált elbízott indignációval Fennimor.
 6 XXI  |         fordul.~– Rajta, Fecske! – kiált Kiss Miska. És Fecske csakugyan
 7 XXI  |       visszafelé.~– Az istenért! – kiált Rudolf, kinek arca még ég
 8 XXIII|          neki.~– Ki az? Jusszuf! – kiált Kecskerey úr erre oly éles
 9 XXIII|             s határozott vígsággal kiált fel, eléje nyújtva hosszú,
10 XXVI |       gyülekeznek.~– Gratulálok! – kiált éles orrhangon Kecskerey,
11 XXXI |         körülményesebben ismerte – kiált elé a vidám márki. (Hihetőleg