100-allok | allom-azokr | azokt-besze | beszo-buv | buves-csont | csopo-egyen | egyer-eljon | eljos-elval | elvan-erzel | erzem-felcs | felde-ferje | ferjh-fuggo | ful-gyong | gyony-harap | haras-hitel | hitem-imado | imads-jelen | jeles-kedve | kedvr-kiall | kialt-kitun | kituz-komaz | komed-leere | leesh-leulo | leult-mazur | mecen-megle | meglo-menne | mennu-nabob | nadas-nyere | nyerg-ossze | osszh-papir | papja-proba | proce-robot | rogto-sorsa | sorsb-szeme | szemf-szolg | szolh-tarsz | tarta-tiszt | titan-uletn | ulhes-valto | vando-vidam | videk-zokog | zolta-zuzta
bold = Main text
Part grey = Comment text
501 II | lélekerővel bírok. Ha ezt ki nem állom, akkor megpróbálom a házasságot.
502 VII | próbákra állítja, s ha ki nem állotta azokat, kikacagja.~Őérte
503 XXIII | füstöt, és egy átelleni nagy állótükörből nézi magát. Pedig bizony
504 VI | jaunes (sárga kesztyűk) nem állták ki az ostromot, ki kalap,
505 XXIV | tréfáltam – szólt, enyelegve állván útját a távozónak. – Látod,
506 XIII | égen, midőn Pál felrángatá álmábul, fülébe kiabálva:~– No,
507 XI | tekintete sokszor felkereste őt álmaiban.~Midőn az utcán végigment,
508 V | suttogásával űzte a kór ijesztő álmait. Látogatók, jó barátok elmaradtak,
509 XXIV | Kinek adná most Erisz almáját a nyomorult mitológiai Páris,
510 III | tartatnak; az idei Hébé című almanachban találkozhatol nevekkel,
511 X | színésznő találtatik Wolf almanachjában legalábbis háromszáz, s
512 III | folyóiratunk keletkezett; almanachjainkat pedig, melyek ez évben kijöttek,
513 XII | idegen.~Boltay uramat csak az almáriom tartotta, hogy hanyatt nem
514 VIII | nemes Kiss Mihály vagyok, Almásfalva birtokosa, melyet tegnapelőtt
515 VIII | melyet tegnapelőtt vettem Almásfalvi Kázmér tömegéből örök áron
516 XXV | kedvéért sem hagyná el délutáni álmát.~– Te addig, öcsém, mulasd
517 Vegszo | alakokat keres, kikben az üres álmíveltség divathőseit vagy a durva,
518 XXI | félórácskában, s csak egy kicsi kis álmocskát ajándékoztak volna még örömest
519 XIV | csendes nyugalomról, te pedig álmodd magadat ifjadhoz közel;
520 XXVII | halványsága dereng. Most már álmodhatik boldog szerelemről – a föltámadásig…
521 IX | tovább alvók, kik most is azt álmodják, hogy minden alszik.~Nem
522 XIV | unokákkal játszó örömapának, te álmodjál zárdai csendes nyugalomról,
523 XIV | Valahára alszik az egész ház. Álmodjatok! Az álom jó tanácsot ad.~
524 XIV | leányok nem tudnak aludni, és álmodnak ébren.~Hol jártak a szűz
525 XV | ötleteket is ad. Ilyenkor lát az álmodó a jövőbe. Ezért mondják,
526 XXI | aludtak el, kik a vadászatról álmodtak is, egyszerre talpra ugrottak
527 XV | van valaki, aki nyugtalan álmokat alszik, az Abellino, Fennimor
528 XXIX | tagjaimat, hogy éjjel felkölt álmomból, s a különös öröm miatt,
529 XVIII | abban a gyanúban áll, hogy álnév alatt verseket ír. (Sietünk
530 X | Elmondá, hogy Teréz milyen álnok megtámadással fenyegeti,
531 XI | hogy őt megszabadítom az álnokok cseleitől. Legyen ő művésznő.
532 XIX | hiszi, hogy kiszámított álnokságból ültetted mellé, és férjednek
533 XIV(1) | les Aulnes = alcunae; nem alnus, – nem Erle, – nem éger.~
534 XVIII | lépcsőn, s minthogy rangján alóli dolognak tartá a lába alá
535 XII | kamatjáról, mint amely összeget alólírott Mayer Fanny kisasszonynak
536 XXII | el kelle hagyni, hogy egy álomkép után fusson a világban,
537 VII | szólt hozzá, ahogy szokás álomképekhez beszélni, nehogy elriadjanak.~–
538 XXVIII | tudtam volna élni; megölt, álomkórossá tett azt a gondolat, hogy
539 XV | Egész alvása alatt különös álomlátásai voltak, s a felébredés pillanatában
540 VI | Semiramide áriája. Csendes, álomszerű ábránd, melynek dallamát
541 XXV | felső emeletben a férj, az alsóban a nő; úri házasélet. Hanem
542 I | mondaná: „Már most igazán nem alszom!”. A másik percben aztán
543 XVII | annál nagyobb számban és általánosabb kiterjedésben, de a legszegényebb
544 XV | pénzveszteség és a győztes, a nyerő általi kigúnyoltatás epével, méreggel
545 XIX | őrá mind rettenetesen hat; általjában iparkodjál semmit sem beszélni
546 XIII | karjaiba támogat, s azután általuk előre bocsátva, e becsülettudó
547 XX | nyugalomra, azután valami altató szimfónia zengése mellett
548 IV | mondja ön tovább, ez engem alterál, ily skandál a mi köreinkben!~–
549 XIX | a legcsekélyebb dolog is alterálja. Vigyázz amellett, nehogy
550 XXI | mert őt minden rendkívül alterálni fogja; bárcsak valaki leesnék
551 IV | lélegzethez jönnöm, egészen alterálva, egzaltálva, fatigálva vagyok.~
552 XV | tolóágyban azon ágy alatt aludjék, melyben leánya alszik,
553 VIII | szépen ágyba fektettek, délig aludván, azt álmodta, hogy egy magas
554 XII | kisasszonynak kölcsönadván, ez alulírt napon hiányosság nélkül
555 VIII | is kívánják részesíteni, alulírtnál ezer forint átvétele végett
556 V | szemeiket, tettetve, mintha alunnának, csak azért, hogy kihallgassák,
557 I | Bús Péter uram csendesen aluszik az Úrban, jön másfelől házára
558 XXIX | előtt mindenütt, ébren, aluva, mosolyogva, szomorúan –
559 XV | midőn Fanny felébredt.~Egész alvása alatt különös álomlátásai
560 XIV | Ah, de nem volt ideje az alvásnak. Valami háborgató szellem
561 XI | szenvedélyeknek, melyek a szívek alvilágában születnek! Ah, mit értitek
562 IX | hogy aludtak, s tovább alvók, kik most is azt álmodják,
563 XVII | éjjel nem verte fel a jámbor alvókat a nyughatatlan fiatalság
564 XXIII | annak; amint szavajárása: ő amalgamázza a társadalom különféle elemeit. (
565 XX | az asztal elhagyására, az amalgamizált tömeg szétoszlott a többi
566 XXVIII | utánanézett az elvetett amarántnak, midőn szilaj paripán vágtatott
567 VIII | az ő lova hosszabb, de amazé gyors, mint a szellő. Már
568 XIII | ezek nem volnának, akkor amazok a tisztességes asszonyokra
569 XVIII | János úr karját nyújtá az amazonnak, ki még egyszer megmutatva
570 XVIII | amint más korabeli ifjú amazonoknál szokott lenni, hanem az
571 XX | valamiből enni, habár csupán ambrózia lenne is; s amellett akármi
572 VIII | nagyobb úrrá tennélek, mint amekkorának képzeled magadat; beültetnélek
573 XVII | nyomtatásban soha nem látni, de amelyeket számtalanszor leírnak, olvasnak,
574 VIII | Akárhol vette azt a paripát, amelyen ül, de gyönyörű állat: nyugtalan
575 XXV | igazgyöngye a két Indiának, amelyért ő ez apró fekete gyöngyöket
576 XI | indulat egy bölcsőben alszik. Amelyiket ápolják, az nő meg, és elhagyja
577 VIII | dolgom, mint kiválasztani, amelyiknek legkülönb címere volt, azzal
578 XVIII | kisasszony a csalánhoz, amennyiben a csalán csak azokat csípi
579 IV | hogy nincs annyi pénzem, amennyiért azt megvehessem. Par Dieu!
580 XV | hogy elébb kimondhatá az áment, mint anyja beleszólt volna.~
581 I | tászlijába dugva monda:~– Hisz amije van, az elébb-utóbb úgyis
582 XVII | azok mindenféle bohósággal, amikért nagyon kár volna, ha János
583 XV | szertartásai is vannak, amikről hogy a főúr mint törvényhozó
584 XVII | semmit sem talált azokból, amiktől félt; akárhová nyitott be,
585 VIII | állatnak, amit előtalál; azt, amily messziről meglátta, elkezdi
586 II | lepények és pogácsákkal, amilyenek Egeria nimfa idejében jók
587 XVII | piszkos, szennyes ötletekkel, amilyeneket ronda lelkű poéták szoktak
588 X | asszony is gondatlan volt, amilyenről azt mondja a magyar példabeszéd,
589 XVIII | neje mellett, olyan férj, aminő csak csodára születik egy
590 XIII | ki-ki készületeket tesz, aminők csak esztendőben egyszer
591 Vegszo | műszavakat fogunk találhatni, aminőket Czuczor, Széchenyi és Szemere
592 XVIII | ez oly rendkívüli eset, aminőre aligha emlékezik valaki,
593 XIV | gyönyörképeinek tündér eszméivel… Mind ámítás az. Szerelem visz téged
594 XIV | tettetés, mellyel önmagát is ámítja, és hiú ábránd, mely valónak
595 Vegszo | múlt időkbe visszamenni. Amonnét ma csak a valódi míveltséget
596 XIX | arcával, mint egy leskelődő amourette. – Kihagytam egy nevet.
597 XII | városba viszik, és rögtön nem amputálják, könnyen rák eshetik bele.
598 VII | viseltetni.~Az ifjú gróf csak amúgy az ajtóban állt meg, beszólva
599 XIV | keresztül, a többi mind csak ámulat.~Hitesd el magaddal, hogy
600 VII | Köszönet kegyednek.~Flóra ámultan kérdé:~– Miért?~– Hogy egy
601 Vegszo | Pesten, 1858. március 3-án.~Jókai Mór~ ~
602 Vegszo | tiltja a méltó kegyelet.~Némi anakronizmusokat hallék megegyeztetni, miknek
603 XIII | aranybélű dinnye, pikkelyes ananász egész kazalokban illatozott
604 X | virágárushoz, és vett rajta egy ananászt.~Egy napon aztán az történt,
605 IV | Hanem meglehet, hogy ez anekdot után divatlion válhatik
606 XX | szokott sikamlós, kétértelmű anekdotáit, nemigen törődve vele, hogy
607 XXXI | akik emlékét válogatott anekdotákban fogják örökíteni, legalább
608 XVII | a dandyk által előadott anekdotákon, miknek sikamlós értelmét
609 XV | kalendáriumban megjelent anekdotának, amiben Fannyra nézve mégis
610 IV | az ember úgy végezzen egy anekdotont, mint Scott a regényeit:
611 VII | nagyon jókor hagyták el Angliát; a víg élet, a lóversenyek,
612 XXI | a nyergéből. Szidták az anglus születésit!~Három jutalom
613 V | egész Európáé egyszerre, s Angolhonban éppoly nagynak tarták, mint
614 V | lőn temetve.~Innen bejárta Angolhont, a tündér Velencét. Itt,
615 XIII | keresztül kellett bejutni az angolkertbe.~Kárpáthy Dalia, ki Mária
616 XXV | Éppen az újon rendezett angolkertben sétált János úr nejével.
617 XVII | szorgalmatosan eltávolított; az angolkertből a titkos búvóhelyek, a palotából
618 II | úgyhogy ott egy tízholdas angolkertecske oly áron kelt, mint egy
619 XVII | felé s oldalablakaival az angolkertnek fordulva – maga sem ismert
620 IV | vonatkoznak; egyszer az angollal szinte párbajra ment egy
621 XXI | a bohó Gergely gróf volt angolnak öltözve piros, kurta farkú
622 VII | leánya volt, s mint olyan, az angolokkali harc alatt jutott fogságra
623 XIX | alaktalanságaikkal, kalapja föltevésénél angolt, spanyolt, franciát és zsidót
624 XXV | valaha e titokból valamit? Angyalarca azt nem mutatta soha…~
625 XI | a jó asszony büszkén.~– Angyalhoz hasonlóan. Ah, asszonyom,
626 XXXI | látandjuk, angyalszép és angyaljó gyermekektől körülrajongva,
627 XXI | istenasszonynak és lovon ülő angyalnak nevezni.~Szerencsétlenségére
628 XXXI | lehúzták lábaiknál fogva az angyalokat az égből, hogy csak ne haljon
629 XXXI | boldog édesanyát látandjuk, angyalszép és angyaljó gyermekektől
630 XIV | bírna ezek közt kiigazodni? Angyalt, ördögöt megismerni könnyű;
631 IX | nemzeti ügyet, egy Ürményi Anna országbíróné neve Magyarországon,
632 XI | fölfelé soha. – És mégis annyian elesnek!~ ~Három év
633 XXIV | nem félünk tőle, hogy csak annyiba vesszük, mint azelőtt, hogy
634 X | kiálta fel Mayer.~Hirtelen annyifelé ment az esze, hogy maga
635 XIII | s ezt a pohár bort már anticipálta valahol, minek következtében
636 X | anyámnál és a nénéimnél.~– Az anyádnál és a nénéidnél? És lenni
637 XV | világot alkossanak, melyben az anyag az ő szerzeményök, csak
638 XVIII | engedékenység jól illik az anyáknak, az őket ékesíti, de már
639 XV | róla; örülnöm kellene, hogy anyámat látom, sírnom, hogy ilyen
640 I | jókor meghalt, s én elmentem anyámmal Párizsba. Nevem nem tetszett,
641 XV | Mindent tudok. Azon nő, kit anyámnak nevezni irtózom, ne jöjjön
642 X | Én itt akarok maradni az anyámnál és a nénéimnél.~– Az anyádnál
643 XV | azt, milyen iszonyatos egy anyának a kínszenvedése, akinek
644 XV | egyszerre: „Mit leckéz minket az anyánk, mi köze ahhoz, amit mi
645 XV | így kell tinektek bánnotok anyátokkal, ez-e az én keserves fáradságaimnak
646 XV | mely akadályozandott az anyjávali ölelkezésben; Teréz is letevé
647 X | veszi észre, hogy leányai anyjostul együtt az egész ebéd alatt
648 IX | magas lelkű delnőink, kik anyjukká fogadták az elárvult nemzeti
649 XIX | nevetni.~– Nohát, kedves anyókám, jó öregem, kit ismerjünk
650 XXX | A legnagyobb csapásokon, apa-anya veszteségen fájdalom nélkül
651 VIII | ahonnan jöttem.~– Nincs sem apád, sem anyád?~– Egy szikra
652 XIII | Minek hívtad hát ide az apádat?~Marcinak sem kellett gondolkodási
653 X | találtatott.~Ide vezetett az apai könnyelműség.~Mayert rögtön
654 X | kicsapongó fiak és elbúsult apák vannak, mindenütt emlegetik
655 XIV | férjekkel, bolonddá tett apákkal és gyámapákkal, kik őrt
656 I | Ekkor történik, hogy az apámnak egy testvére, valami Kárpáthy
657 I | sokkal gazdagabb volt az apámnál…~– Ahán!~– Egy bolondos
658 I | én nem akarok évenkénti apanázsért bejönni, ce serait bien
659 IV | alispán fia, ki hazulról apanázst húz, s esztendő óta iparkodik
660 VII | egy ősz hajfürt az elhalt apától, kinek arca elevenen tűnik
661 II | vasvillával ellentállni, apellálni három felsőbb törvényszékre,
662 XIII | pecsenye mindig elég legyen, ~Ápetitussa is hozzá elég legyen,~Sohse
663 XIII | gazdagon kiházasítá, s az apjából hatökrös gazda lett; amiért
664 XXVII | időben születvén, helyrehozza apjának hibáit, s ifjú erényekkel
665 XIII | apja kondás volt Jancsi úr apjánál, s akit azért tartottak
666 X | csak téged emleget, csak az apját szeretné látni, csak még
667 X | haragjokban azt kívánták, ahogy apjok eltávozott, hogy bár vissza
668 XX | vannak, melyek betegek ápolásával foglalkoznak, és mások,
669 XXII | s Flórát felváltotta az ápolásban.~Azonban Szentirmayné mégsem
670 XVIII | úrhölgy őket lelkökben is ápolja, s ilyenformán nemcsak a
671 XI | bölcsőben alszik. Amelyiket ápolják, az nő meg, és elhagyja
672 XVII | a pongyola gráciáknak, s Apollónak, Bacchusnak igen szép köpönyegekkel
673 IV | hogy férje beteg, azt kell ápolnia. Ah, madame! Ön velünk dacol?
674 XIII | azok is a sok esztendeig ápolt s annyi viaszkot és faggyút
675 VI | kétségbeejtő!~Ilyen és hasonló aposztrófok tölték be az alvilági páholyt,
676 I | Nem az apám: comment s’appele cela? Az az apám, amelyik
677 XIII | ebéd, s széltére kelt az appetitórium, egy sem volt eretnek, egy
678 XIII | vendégsereget, ki-ki jó appetitust kívánt a szomszédjának,
679 XVII | háttérbe szoríta minden egyéb apró-cseprő indítványokat, és sok ideig
680 II | hogy ne legyen kénytelen aprólékos kamatfélékkel fáradozni.~
681 VII | gyümölcs.~Egyszerre minden apropos nélkül fordult Eszékinéhez,
682 XVIII | munkákra, kézművekre s egyéb apróságokra, amik hölgyeket szoktak
683 XIII | vagy ma, te Palkó; hát az aprószentek itt vannak-e?~– Ohohohühühü? –
684 XV | nem állhatja, hogy a szép ara elé járulván, ilyen szokatlan
685 VII | lenne, aki nílusi lovat, arab szemfényvesztőt vagy ausztráliai
686 XII | foglalót vett fel erényei árában egy gazdag úrtól. Nem beszéltek
687 I | vagyok, s ez itt a Nílus áradva ki, s ezek az állatok, akik
688 XV | Fanny már egy milliomos arája, kinek szerencséjén nem
689 XI | tehettem eleget megholt arám kívánatának. Kiket jótéteményeimmel
690 XI | Nevezze előtte megholt arámat, Darvai Máriát, a jótékonyság
691 XI | szívesen előlegezem én, arámnak tett fogadásomnál fogva.
692 XIII | Amihez hozzányúl, mind arannyá váljík, ~Csűstül1 szálljon
693 IX | igaza is lesz meg ezer aranya; ha veszt, az az elégtétele,
694 XIV | sétál ki s be az ajtón, mely aranyai előtt megnyílik; minden
695 IX | tudjátok, hogy ezer darab aranyban fogadtam Fennimorral, hogy
696 XI | Őszinteségével egyenlő arányban nőtt Teréz bizalma is. Gyakran
697 XIII | a legpompásabb gyümölcs, aranybélű dinnye, pikkelyes ananász
698 XXVIII | tovább élni.~A sírkőre nagy aranybetűkkel volt felvésve a kedves halott
699 XXI | legjobb agárra. Első egy aranybillikom a már említett felirattal,
700 XX | bocsát. Neki a népszerűség az aranybornyúja, s aki azt meri állítani,
701 XIII | donjonnal, a kapu fölött aranycifrázatú márvány ősi címer, még nagyobb
702 IX | Használhatta valamire? Legfeljebb aranyeret kaphatott a sok ülés miatt,
703 XIII | éjben, s a tüzes cseresnyefa aranyesőben hullatta alá szikrázó gyümölcseit…~
704 I | kissé hátratartva s egy nagy aranyfejű spanyolnád botra támaszkodva.
705 XX | azt mondanám: két gyémánt aranyfoglalatban. Úgyhogy éppen nem lehet
706 I | hosszú, térdig érő nagy aranygombos atillában, testének terjedelme
707 VIII | Jancsi úr már inteni akart aranygombú botjával, hogy süssék el
708 II | hajigálva a magasba; s virgonc aranyhalacskákat mulattatva; miknek vize
709 I | A „jeunesse dorée”, az „aranyifjak” divatjában nagy görcsös
710 XIII | hogy fontos ember, tán aranykulcsot is kapott, s most azért
711 XI | mások nem lelnek föl, ha aranyok halmazát adják is érte.
712 XV | bizony isten sajnállak. Ezer aranyommal tartozol.~– Én? – kérdé
713 VII | bársonya alatt ez átlátszó aranyon keresztülviláglik az arc
714 XIII | melynek óriási fehér mázas, aranyozott szekrényei likas rácsozattal
715 XIII | fronton kariatidákra emelt aranyrácsozatú erkély, benn hosszú folyosók,
716 XIII | gondokat, hogy boldogságának aranysarkantyús csizmái a bajok pocsétájában
717 Vegszo | hanem azt hiszem, hogy ez aránytalanság talán minden irányregénynél
718 XXIX | aranyserleget borral, s egy aranytányérkát hosszúra vágott kenyérszelettel
719 VII | felül a szűk nyíláson valami aranytiszta sárga folyadékot tölt belé
720 XVII | kardjaikkal, a honatyák aranyzsinóros, hattyúprémes mentéikkel,
721 XXI | viganó legalsó hímzetét; arasszal átérhető derekát fehér,
722 XII | ellen, födetlen mellel egy arasznyira a kard hegye előtt, és az
723 VI | a sípra nézve ma rossz aratás lehetne, tán egy erős chut
724 VIII | hogy míg haza nem megy, aratáshoz, kaszáláshoz ne fogjanak;
725 V | anélkül, hogy legkisebb sikert arathatna, miket a költő kedv nélkül,
726 XV | asszonyság valamennyi cselédek, aratók előtt el ne játssza a csodát,
727 V | próbált, de balszerencsét aratott Párizsban. „Sevillai borbély”-
728 II | a fellakomázott pogácsák árával, hogy lehessen azt a többi
729 VII | ismeretlen gyönyöröket ígér. Arc- és testbőre, mint az ezüsttel
730 XXV | most, hanem lángtól égnek arcai, Rudolfot meglátva felszökik
731 XIII | felemésztett férfias díszét arcaiknak, s megköszönték szépen a
732 I | Belőle sem látszik egyéb az arcánál, de az arcvonások és e szemek
733 VII | halálszín.~A vén Hyurmala, kinek arcbőrét cserszínűre festette a kegyes
734 XVIII | értekezhetünk a családi archívumban. Reménylem, Kárpáthyné asszonyság,
735 XVIII | kisasszony Kárpáthy úrral az archívumból, már akkor semmi nyoma sem
736 IV | helyes deklamáció, művészi arcjáték, kitűnő hang és ragyogó
737 VII | emlékei voltak letéve. Egy-egy arckép rég nem látott rokonoktól,
738 VIII | ország és város celebritásai arcképben lefestve, közben elég hely
739 XV | galambbal; most is ott áll az arcképed alatt, amit az a fiatal
740 II | divatköltők és híres paripák arcképei, kiket a bankár személy
741 XXIV | abban a pozitúrában, amiben arcképeiket látni a műkirakatokban.
742 XXIII | vadászatok, kutyák, lovak arcképeivel. Az elszőnyegezett falak
743 XII | méltóztatott észrevenni a kézműves arckifejezését, miután úgy gondolom, hogy
744 XVI | rándulás, egy fájdalmas arcmozdulat nélkül halva volt. Abellino
745 X | miszerint szavainak hatását az arcokból olvashassa. Nagyon meglepő
746 VII | szemlélővel. Egyike azon arcoknak, miknek látása nem költ
747 I | egy vonást elhúztam volna arcomon, s az én rongyos négyszázezer
748 XVIII | hamis vuklikkal, hamis arcszínnel, hamis fogakkal és hamis
749 I | jövevény minden mozdulatát, s arcvonásain lassanként valami csendes
750 I | egyéb az arcánál, de az arcvonások és e szemek oly szokatlanul
751 III | egész Európát. Erős, jelölt arcvonásokkal bír mind a kettő. Az elsőt
752 VIII | bomlott óra, s még csak egy arcvonással sem mutatott rajta legkisebb
753 I | az enyimek, mert én csak árendás vagyok a háznál, hanem van
754 XIII | válogatni.~– Ez az opálbányák árendásának a jelentése. A négyezer
755 X | primadonnák szokták azokat potom árért elvesztegetni, s ha egyet
756 IV | néhány markába nyomott argumentum végre mégis meglágyítá;
757 XIV | rejté el.~Ér is az valamit.~Árgusnak száz szeme volt, Danaé sziklatoronyba
758 VI | szavára.~E csendes, méla ária közepett, a halk pianissimo
759 VI | nem hallatszott.~Már az áriának is vége volt, pisszegés
760 II | mint a többi:~– À bas les aristocrates!~Hol, merre hányódott-vetődött
761 XV | pénz, szellem és szépség arisztokráciája. Ez elmés közvetítése a
762 XVII | ők képezik az állatvilág arisztokráciáját, csupán azon hagyományszerű
763 XV | mert ő valóban hódol az arisztokráciának, csakhogy nála egyesül a
764 XV | gavallérok, szellem és vagyon arisztokratái, gourmand öregurak, kiknek
765 XXV | szakasztott le Rudolf.~– Ezek itt arisztokraták. A felső emeletben a férj,
766 II | erősen kiáltozva: „Le az arisztokratákkal!” – s egy nagy póznára feltűzve
767 VIII | leszállt a lováról, s a temető árkából egy hajlós fűzfavesszőt
768 XV | karddal vigyáznának rá bosszús arkangyalok, nem volna rá nézve úgy
769 XXVIII | nyeregkápához, s átmászott a széles árkon.~A hóvilágnál bizton haladt
770 XXI | perccel később ugratja át az árkot Kárpáthyné; karcsú termete
771 XXIII | magáról lemosni minden ilyes árnyalatnak legkisebb gondolatját is,
772 XI | soha a véteknek még csak árnyéka sem lehetne őrajta.~– Ah,
773 XIII | vízparton agg gesztenyék árnyékában egy fekete romladékot, mely
774 VII | kelepelését a tiszaváradi jegenyék árnyékából, sétálni a búzavirágok között,
775 XXXI | feszítve ki napernyőjét, pedig árnyékban voltak –, még csak féltékennyé
776 XXIV | volt, de gondolt arra, hogy árnyékot fog vetni nejére, az ő imádott,
777 XXVIII | Odaérve, a fenyvest körülvevő árok előtt leszállt nyergéből,
778 VIII | már magát megtartani, egy árokban elbotlott, s messze előrerohanva,
779 XXI | gyönyörködik bennök. Most egy árokhoz érnek. Szentirmayné merészen
780 IV | asszonyságokkal.~– Párducos Árpád! – sóhajtja Miklós, mennydörgő
781 IV | Leleményesen van kidolgozva, az arrangement tökéletes. Ugyanazon este
782 VII | sikátorokkal, mint a St. Médard, Arras, Oursine utcák, melyek csak
783 XII | a lépcsőn, kívül valami arrogáns hang tudakozódása hallatszék,
784 XX | elegáns ifjak, a szalonok arszlánjai, mint bolygócsillagok rajzották
785 XIX | a divatvitézek, a szelíd arszlánok tanultak okosabban hallgatni.~
786 VI | szólt Rudolf, szemüvegét az arszlánpáholy felé fordítva, melynek szemfegyverei
787 XXVI | rájuk ne gyanakodjék, ők ártatlanok az egészben, ők nem dicsekedhetnek
788 XV | angyala, védelmezője az ártatlanoknak, hogy isten éltesse sokáig,
789 VII | ajkai valami oly harmonikus ártatlanság rajzát adják elénk, miknek
790 X | gyermeket menteni attól, hogy ártatlansága befertőztessék, hogy lelke,
791 X | kereskedést űzött leányai ártatlanságával, szerelmével, lelki üdvösségével;
792 XV | gyermeteg ajkkal, mely az alvó ártatlanságé, de oly összhangzók ismét
793 XI | kinccsel bír, amivel ők nem: ártatlansággal. Minő falat volt ez a finom
794 XI | a gazdagság fenyegeti az ártatlanságot.~Krammné tökéletesen érteni
795 I | tokajit és ménesit; fácánhúst, árticsókát meg rákfarkat!~A kocsmáros
796 X | a héten háromszáz forint árú csipkénél.~Erre nem tudott
797 II | mennyiségű papírjait bocsátá áruba, hanyatt-homlok esett az
798 XIX | magas, fennkölt szellemet árul el.~Félig habozva, félig
799 XIX | ismerőseinél jó hírét aláásni, árulkodni, ezek bizonyosan mind nemigen
800 XIX | Hát még ki?~– Még egy árulkodó, mindenkit megszóló, rágalmazó
801 XVIII | kincsei birtokosának sem árulnak örömet, megelégedést, szívbeli
802 XXXI | patikában szabad ezentúl árulni.~– Hahhahha! Orvosságos
803 XXIII | modellnek kellene magát árulnia az atelierk-ben – haneha
804 VI | selyemszálat kihúztak, hogy annál árulóbb legyen; a gazdagon hímzett
805 XXIII | befúrja magát, hogy azoknak árulója legyen? Minő föltétel ez
806 XIII | zúgtak reá, csupán Kutyfalvi árult el valami kényelmetlen feszengést
807 XXIV | percben érzett? Nem, nem árulta el magát. Csak annyit mondott:~–
808 XV | Boltay; tűzkövet vagy mit árultak ott, amiből okvetlen vásárolni
809 II | úton-útfélen, piacokon, köztéreken árulták, adták-vették a Mississippi-részvényeket.
810 XVIII | az illedelmen túl el ne árultassanak, s azzal egy lebbenéssel
811 XXV | egymástól.~A titok el volt árulva. És akié volt, éppúgy megijedt
812 II | Egyébiránt, uram, a pénz árunemű, s ha szabad az elvetett
813 VIII | pecsétet, s kalapját a hosszú árvaleányhajjal úgy tudja viselni, mint
814 XV | pénzen, úgyszólván egymásra árverezték. Mondhatni, hogy azzal alapította
815 XIII | leányágon lévő ivadékit in ascendenti et descendenti, mind ezen,
816 I | tegnap elegáns dáma, ma Aschenbrödel; egyik szép, mint istenasszony,
817 IV | pianissimóban irtóztató nagyot ásít, hogy a közönség könnyebbvérű
818 VI | tenyérnek a hangja, mely az ásítás közepén valakinek a szájára
819 VI | ütődik.~A közönség hallá az ásítást és a csattanást, néhányan
820 XVII | bennünket az udvaron, ott ásítnak a konyhában, ott vakaróznak
821 VI | színpadra szól-e, vagy az ásítóknak, vagy a nevetőknek.~Több
822 VI | elnémítására. Hasonló fátum érte az ásítót is, ki hihetőleg máskor
823 XX | velünk barátságosan együtt ásítozik. (Ennél a szónál az érdekelt
824 XIX | nem állhatá meg, hogy ne ásítson.~– Felelet volt ez arra,
825 VI | vetélytársnéik ellen nem áskálódnak, s ha valaki előttük rosszul
826 X | gonosz indulatú, incselkedő, áskálódó személy több a világon,
827 XVII | növeltetett, mely ország asszonyairól azt mondják, hogy ha jelenlétükben
828 VII | regéket alakítani. Elmondja asszonyának, az ismeretlen ifjú mostan
829 XV | jobban ismeri ő már az asszonyi szíveket, hamarább attól
830 XIX | Nem volna csoda egy új asszonynál, ha azt sem tudná, hol kezdjen
831 XIX | Csókolj neki kezet, s nevezd asszonynénémnek, azontúl aztán ne félj tőle,
832 XIII | akkor amazok a tisztességes asszonyokra és leányokra vetnék szemeiket.
833 XXXI | találkozott valaki Mayerné asszonysággal, s kérdezé, kit gyászol.~–
834 IV | ájuldozik a többi jelenlevő asszonyságokkal.~– Párducos Árpád! – sóhajtja
835 XVIII | nevezetes férfiakról és asszonyságokról ítéletet és véleményt mondani,
836 XX | gyöngeségét a tisztelendő asszonytól tudakolta meg Fanny, került
837 XXV | szelíd őzikék ismerték már asszonyukat. Zsebjei mindig tele voltak
838 XII | oltalmazza a leányt, mert asszonyvédelem itt többé nem elég.~Boltay
839 II | Pompeji omladékai közül ástak ki, és a tarka, fényes,
840 XI | tőrt vetünk nekik, vermet ásunk lábaik alá, tükröt villogtatunk
841 VIII | készült állat van a földbe ásva s beverve facövekekkel;
842 XXVI | mérgezéseknek növényi és ásványi méreggel, a késsel és baltával,
843 VII | valahol, hacsak ez ifjú nem aszkéta vagy puritán, hogy kerülje
844 II | én hozzá vagyok szokva az aszkétai lemondásokhoz; egy időben
845 XIII | eső miatt kicsírázott az asztagban.~– Így mondá a tiszttartó
846 XIII | megint fel ne gyújtsa az asztagot mint tavaly.~– Hát komédiások
847 XIII | meghíva a hű tisztviselőt asztalához, hová csak előkelő vendég
848 VII | idegenszerű, a divatvilág asztalainkon magyar lapokat, termeinkben
849 XVII | elégültséggel hagyja heverni asztalán, még a borítékokat sem engedi
850 XVII | Azt látta ott a gyűlés asztalánál ülni, és óhajtott elveszni
851 I | borsot sem enged tenni az asztalára, mert nem idebenn termett,
852 XIII | melyek a nábob terített asztaláról lehullottak, és amiket később
853 XIII | helyéhez sietett; Jancsi úr az asztalfőhöz indult. Midőn odaért, megpillantá,
854 X | mindennap találkozott e kedves asztali tüneménnyel. Neki ugyan
855 VII | felállítja az alacsony lábú asztalkára a hindu palackot. Ez egy
856 VIII | helyét felválták a zöld asztalok, a hímtársulatok helyett
857 XIII | végig volt terítve hosszú asztalokkal, miken rendesen kétannyi
858 XIII | kincse volt felrakva az asztalokra. Még az éneklő diákoknak
859 XII | elküldé segédeit Abellino az asztaloshoz.~Az egyik volt Livius; párbaji
860 IX | udvarban Boltay uramnak nyolc asztaloslegénye tartózkodik; ha zajt csinál,
861 VI | gyanítá: Gaudcheux uram asztaloslegényei vitték ezúttal a legtitkosabb
862 III | ember úgy érez, ahogy az asztaloslegények!~István odafordult Rudolfhoz,
863 XI | amelyben laktak, egy magyar asztalosmesteré volt, ki több házzal is
864 XII | volna ettől a kérges tenyerű asztalosmestertől azt a ritka önmérsékletet,
865 I | bundába takarva, fejébe nagy asztrakán süveg van húzva egész a
866 VIII | ügyességgel teljesíté Kis Miska, s átadá a poharat, hogy csinálja
867 XXVI | Szeret valakit gyalázatos átadással. És ez a vén gazember tudja,
868 XII | mesterének szól…~– Bátran átadhatja uraságod. Engem Boltay úr
869 XVI | összesúgtak, mielőtt a kardokat átadnák nekik. Elébb magukat helyezék
870 XV | ha szóval megmondanád is, átadnám.~– Jól van bácsi, tehát
871 V | voltam felbontani, de miután átadója nevét éppen nem akará megmondani,
872 XI | Én kegyednek havonkint átadok háromszáz forintot, hogy
873 XII | harmadik borítékba zárva átadta a házfelügyelőnek azon kérelemmel,
874 XII | levél szól – monda a hajdú, átadva a levelet. – Tessék elolvasni,
875 XV | öltözetet Mayerné számára, mert átallta őt azon kétségbeesett külsővel
876 I | hanem bemegy a konyhába átázott bundáját kiteríteni a tűzhely
877 XII | ön dolgozott Gaudcheux úr atelier-jében Párizsban?~– Igen, ott dolgoztam.~–
878 III | asztaloslegény Gaudcheux atelierjében, ha azon járnak önök, ne
879 XXIII | kellene magát árulnia az atelierk-ben – haneha karikatúrákhoz.
880 XIX | kit ültess mellé és vele átellenbe? Ez meg éppen kétségbeejt,
881 XXIX | felől Kiss Miskát ülteté, átellenébe a fiskálist, hogy értse,
882 XX | bármelyik jószágombul ingyen átengedem (hosszas éljen!), aholott
883 XV | saját szobáját akarta neki átengedni, mely leánya hálószobájába
884 XXI | legalsó hímzetét; arasszal átérhető derekát fehér, arannyal
885 V | vele, elszánja magát, hogy átesik rajta.~Már hét éjszakát
886 XVIII | Fanny, ennek vége van, ezen átestünk. Ha megígéred, hogy erről
887 XVIII | állhasson, gyermeteg kedélyesen átfogta karjaival, ami a jó öregurat
888 VII | karcsú derekát karjaival átfonva tartá őt fenn, s csak akkor
889 VI | szerepében volt írva, annyira átfűzé azt tetszése szerint csodálatos
890 VI | hogy a szépasszony derekát átfűzhessék.~A szépasszony egy évvel
891 XVIII | által is érezett. Ezt ő jól átgondolta, s örült neki, hogy magánál
892 IX | bőrére nem ismer; körös-körül áthághatlan kőfal. Nem volt más választás,
893 XVIII | falak.~A vén Varga uram áthallja azokat az archívumba, s
894 I | térdig érő nagy aranygombos atillában, testének terjedelme miatt
895 XIII | tudni, vajon frakk-e az vagy atilladolmány; elöl össze nem gombolható,
896 IX | csoport jurátus áll fekete atilladolmányokban, feszes magyar nadrágban,
897 XVII | országgyűlésnek, a jurátusok fekete atilláikkal és csörömpölő kardjaikkal,
898 VIII | legkisebb megütközés nélkül, atillája antik opálgombjait csiszolva
899 VIII | minthogy mente helyett atillát vett fel. Született úr volt.
900 XIII | elvivén a hidat, nem lehetett átkelni a Tiszán.~– Baj ugyan, hogy
901 X | Azt hiszi, hogy a te átkod fogott rajta. Amióta innen
902 XXI | nyak volt piros szalaggal átkötve, mely vékony csipkebodrot
903 XI | parancsa és a világ ítélete átkot kiált? Hallhatni-e, hogy
904 X | hogy őt lenézik, csúfolják, átkozzák, hogy őt szerelemkalmárnak
905 XXXI | talált ki Teréz számára, vagy átküldé Kárpátfalvára, hogy Marionnak
906 XIII | névnapi ajándékot ezennel átküldi nagybátyjának azon őszinte
907 XIII | uram, az aktáit!~A tiltul átlapozott számadások azután betétettek
908 XX | mindenkinek van szíve, és átlátandja, miszerint az általunk tárgyalt
909 XVII | valaki az országban; ebből átlátandjuk, miszerint az agár nemzeti
910 XVII | virágzóvá tehetné; amiből átláthatod, mily fontos és életbevágó
911 XV | magukhoz téríti a feleket. Átlátják, hogy nem itt a helye hasonló
912 XIII | országgyűlésen van, kezdi átlátni, hogy fontos ember, tán
913 VII | tünemény terét eltakarja valami átlátszótlan fakó halálszín.~A vén Hyurmala,
914 III | mint a legelső…~(Maga is átlátta, hogy nagyon sokat akart
915 VIII | méltóságosan.~A tanácsbeliek is átlátták, hogy itt hiába feleselnek,
916 VIII | fiatalságot a vonalra.~Sokan, átlátva, hogy e két lovassal nincs
917 IV | különcködés, s felrúgta a székét, átlépett három előtte ülő térdein,
918 XXVIII | agarát a nyeregkápához, s átmászott a széles árkon.~A hóvilágnál
919 XIII | bevárhatjuk, míg a zápor átmegy. Odanyargalunk nagy sietve,
920 VII | fonva, színére nézve a kékbe átmenő acél feketeségével ragyog;
921 XIII | mind, amit a nagyságos úr átnéz – dörmögé az öreg szolga.~–
922 XIII | hogy midőn e számadásokat átnézi és helybenhagyja, legszámosabb
923 XIII | helyökbe, mikor aztán a birkás átnyújtá a sajtot, s levette a tetejét,
924 XVIII | s egyszersmind sietett átnyújtani a küldött iratot, elmondva
925 VII | csodás fonadékokba idomítják, átnyújtja neki a tegnapi látogatók
926 XVI | vívókardokat, s egyenlőnek találva, átnyújtják mind a kettőnek.~Egy, kettő,
927 XV | összehajtá, bepecsétlé, s átnyújtotta Boltaynak.~Mayerné még egy
928 XXIV | keblére, s merészen, dacosan átölelé gömbölyű karjaival, s számtalanszor
929 XXIV | hogy e gyönyörű termetet átölelje, és azután hogy állhatta
930 VI | egész szállásáig, hol ismét átöltözködött, hogy imádói seregével együtt
931 XV | útról jön, s nem ért rá átöltözni.~– Hopp! ez nem jó jel! –
932 XIV | oda bejuthassanak; majd átöltözött úri inasok ajánlkoztak egyszerű
933 XXXI | kortyondi frátereknek pedig átok alatt hagyta meg, hogy minden
934 XIII | azokat sem tudni, mely átokfogta szenvedély vagy családi
935 XVIII | vélt találni?~Újra meg újra átolvasta a névsorozatot, mintha a
936 XVIII | hibátlanabb libegéssel átszárnyalt a családi archívumba, hol
937 III | maguk erőltetése nélkül átszegődhetnek akármely más nemzethez;
938 XXI | kitüntetni; szerencsésen átszökellt rajta mind a kettő.~E pillanatban
939 XIII | annál könnyebb legyen az áttekintés.~Ezzel inte Pálnak, hogy
940 XXV | s Kárpáthy a kerítésen áttekintve fölkiált:~– Nini, ezek Szentirmayék
941 VIII | ellen munkálkodni, tehát áttérének egyenesen az ünnepély előkészületeire.~
942 II | kinyújtá, mit az hasonló attitűdökkel viszonzott.~– Monseigneur! –
943 XXV | kezéből az ő kezébe kellett áttölteni, mert elszórni kár lett
944 XVII | hosszú folyosórul nyíltak, áttörettek, s lett valamennyiből egy
945 XXI | derekát fehér, arannyal áttört, keleti sál ölelé, pálmákkal
946 VII | uralkodásra, mert az Európába átültetett meleg égalji virágszál azon
947 XXI | meglehetős magas korlátot kellett átugratniok, amidőn ismét alkalma nyílt
948 XVII | kaput, lovával egyenesen átugratott a palánkon, s Varga uram
949 XVIII | gondolt, hogy ennek a nevét is átugrotta az imént, mint egyikét azoknak,
950 XIII | még azon éjjel siessen átutazni Kárpátfalvára, lefoglalni,
951 XVII | megragadtaték a Berettyó átvágásait létrehozó társulat részvényei
952 XVII | sem ismert volna magára az átváltozás után.~A szándékosan gyűjtött
953 XIII | a hajdúk és kulcsárok is átvándoroltak Abellinóhoz; már ekkor boszontani
954 Vegszo | erényekké lett volna képes átvarázsolni; de unokaöccse jelleméhez
955 XV | töprenkedéseibe, ugyanazon képeket átveszi az álom, s gyakran oly erős
956 VIII | alulírtnál ezer forint átvétele végett szíveskedjenek magokat
957 XXVIII | megkerítem addig.~Azzal átvett a beszélő kettőt az agarak
958 XXIX | azt Rudolf mint megyefőnök átvette.~Ekkor mondá Kárpáthy a
959 III | annak, ami idegen, hanem, ha átvettünk valamit tőle, az, mint a
960 XXIV | többnyire igen keveset szoktak átvinni ideáleszméikből a napi életbe;
961 VIII | társadalmi életébe, vigalmaiba is átviszi. Hol nők vannak, ott ők
962 XIII | lárma mellett számadásokat átvizsgálni? Menjünk gyorsan a végére,
963 XX | felkelt a társaság a terembe átvonulandó, a gyűlés, a tanácskozmányok
964 XXIV | tőle, hogy hová megy.~– Átvonulok kőhalmi jószágocskámra,
965 XXVIII | Itt majd megálljunk, atyafi. Kend térjen be amoda a
966 XIII | reménylem, hogy ezentúl jó atyafiak maradunk.”~Az öreg szemei
967 XXIV | egypár jól berúgott nemes atyafinak eszébe jutott kirúgtatni
968 XIII | haragosaimmal kibékülék, atyafiságosan nyújtom kezemet öcsémuramnak
969 VIII | kifizettem az ezer forintot, ők atyafivá fogadtak, a diplomát kihirdették
970 XVII | voltak előre gondoskodó atyák, kik elgondolák, hogy gyermekeiknek
971 XVIII | hogy önt úgy tekintem, mint atyámat. Miért volt ön hozzám olyan
972 I | kiálta a bohóc. – Az nekem atyámfia, azt nem szabad megsütni.~
973 XVIII | leánya volna, s hívnák őt atyámnak.~Az ősi termek visszhangoznak
974 V | udvari kamarását elküldé atyjához, hogy Jozefine-t az udvari
975 I | föl ez arc, hogy az ember atyjára gondol utána. De ami még
976 X | könnyű volt neki elhitetni atyjával, hogy rá a színpadon fényes
977 IV | ellen, úgyhogy ha ő játszaná Aubryban a gyilkos szerepét, bizonyosan
978 XIV(1) | Elf. Lidérc = Erl. = les Aulnes = alcunae; nem alnus, –
979 II | szüntelen hányva-vetve azt az aureus calculust, mely szerint
980 III | ifjaknak, kik ez évben az Aurorában léptek ki a közönség elé,
981 VII | arab szemfényvesztőt vagy ausztráliai madarat vélne benne feltalálni;
982 I | utazásaimról a legelső francia auteurökkel foliántokat, s kiadtam,
983 XXI | többi mind sásos, csátés avar, rekettyés berek, egészen
984 XXI | azzal nekiveti magát az avarnak.~– Ni, a róka! – kiáltják
985 III | térni, hová elődei: a hunok, avarok és pecsenégek. Városait,
986 XXI | hanyatt-homlok rohan az avaron keresztül; mindenki azt
987 Vegszo | szeretem, mert újabb időkben avatatlan, a nyelvek összehasonlított
988 XXVI | néhány szóval koldussá van avatva.~Csak Kecskerey nem szánta.
989 XV | Mademoiselle Fanny de Mayer avec famille.”~Családostul.~Értve
990 IV | a világos malíciát? Hát az-e a világ rende, hogy a színésznők
991 XXXI | kézre. Elemükben vannak. Azaz, hogy az elem van őbennük,
992 VII | Midőn eljöttünk, éppen azelőtti napon temették el a leghíresebb
993 XXIV | Rudolfot, már nem tudom, azért-e, hogy őt lássák, vagy hogy
994 XII | valakivel összevesszen, csak aziránt tett parancsokat, hogy Teréz
995 XIII | oltára előtt fogadott, hogy aznapon kibékülend minden ellenségeivel,
996 XVII | felfogni.~Semmi sem volt azokbul igaz. Hiszen semminek sem
997 XXIX | templomban, imádkozzanak Istenhez azokért, akik meghaltak, akkor háromnak
998 XX | oldalait vendégeinek, s magát azokhoz alkalmazva viseli. Szépkiesdy
999 I | játszadoznak velük, csakhogy még azoknál is ügyesebb; olyan finom
1000 XV | Igen, azokat megvetik, azokrul nem beszélnek.)~Csak tovább.~–
|