bold = Main text
      Part                                                  grey = Comment text

 3539 XXVII  |                      ültessétek azt máshová… eljössz-e hozzám, ha meghalok? Ha
 3540 VII    |                    divatvilág gyászol. Midőn eljöttünk, éppen azelőtti napon temették
 3541 XII    |                    mint a kisujjam; mindjárt eljövök.~Ez úgy történhetett, hogy
 3542 IX     |                    Eredménydús idők kezdetét éljük, ezt érzi minden ember.
 3543 VII    |             közbeszédnek, vagy hogy műszóval éljünk: kik voltak a nap oroszlánjai?~
 3544 I      |                csárdáig jusson, akkor így is eljut, ha pedig az van róla határoztatva,
 3545 III    |                     apró csónakokon lehetett eljutni, ami nagyon alkalmas hely
 3546 VII    |                      Ah, sikerült a tűzfalig eljutniok. Az ifjú helyet keres lábaival,
 3547 XII    |                      hitelre talál előtte, s elkábítja fiatal lelkét. Hisz a fiatal
 3548 XIV    |              megtudja; egy gyermek lelke még elkábul ennyi fény előtt, és azután
 3549 XXI    |                      kupecet, akit a vásáron elkap a próbálgatott ló, s beleviszi
 3550 XXI    |                   Miska. És Fecske csakugyan elkapá a rókát. – A jutalom a tied! –
 3551 XXIV   |                   Rudolfnak sikerült azalatt elkaphatni a fenyegető kis kezecskék
 3552 VIII   |               parancsolat, hogy aki hamarább elkapja a zászlót, azé a pünkösdi
 3553 XXI    |                      tied! – Hanem a róka is elkapta Fecskét, olyat harapott
 3554 VII    |                     ráismert, utána eredt, s elkapva frakkja szárnyát, kényszeríté
 3555 XIV    |                      őt keblemre, s engedjem elkárhozni ott! Jó lesz neked akkor,
 3556 XXIV   |                      elítélni, addig ő nincs elkárhoztatva. És lásd, ez engem büszkévé,
 3557 XIII   |               részegen, jól megverve, pénzét elkártyázva szállingózván haza.~János
 3558 XV     |                 vágja.~A fehér arc egyszerre elkékül, elzöldül; felkapja a széket,
 3559 XIII   |                      s lassankint félelmesen elkékülni kezde; rebegő ajkain látszott,
 3560 XIX    |           előfélelemből. Ez egy elégületlen, elkényeztetett dáma, akinek annyi elájulni,
 3561 XIV    |                      az elszörnyedésé! Ha ez elképzelhetlen összeg azon ember kezére
 3562 II     |                    szabadságában van a bírót elkergetni bottal, vasvillával ellentállni,
 3563 XIV    |                 lopni. Azt a cselédet rögtön elkergette Boltay mester. De azután
 3564 XXV    |                      órák örömei, a világtól elkerített paradicsom gyönyörűsége,
 3565 XV     |              megcsókolta a ruhája szegélyét, elkérte imakönyvét, s midőn visszaadta
 3566 IV     |                     Már öt perc egyre, és én elkésem; – azzal fölkeresé kalapját,
 3567 XIV    |                     vér követelései, néha az elkeseredés, egy önfeledő pillanat,
 3568 XV     |                   asszonyom. Ne legyen olyan elkeseredett – biztatá a siránkozó anyát –,
 3569 VIII   |                     szó sem volt, hanem hogy elkésik vele, már a második lövés
 3570 V      |                      a gyógyszer bevételével elkéssék, hűs kezével lohasztá égő
 3571 XIV    |                    én addig futok a vacsorát elkészíteni.~Azzal a legcsintalanabb
 3572 I      |                    úr végigfeküvék a számára elkészített tábori ágyon, hajdúi lehúzták
 3573 Vegszo |                  tudós társaság nagy szótára elkészül, melyben valódi értelmű,
 3574 XXI    |                 ezalatt az eredeti fickók is elkészültek az agaraikkal, s miután
 3575 XV     |                      felnőtt leányaik sorsán elkezdenek aggódni, töprenkedni.~–
 3576 XV     |                      alatt történt dolgokat, elkezdeni születésen, keresztelésen,
 3577 XXI    |                    számtalan fogadást tőnek, elkezdik a kürtök és ostorok segedelmével
 3578 XIX    |            elszántsággal és hozzákészüléssel elkezdjék a világot rágalmazni.~Ez
 3579 XIII   |                      boglyas, tüskés hajától elkezdve, félregázolt csizmasarkáig
 3580 XXVIII |               maradok ki.~– Nem jó volna, ha elkísérném az ifjú urat, ha valahova
 3581 XXVIII |               kívánja, hogy ne vígasztalják.~Elkísérte őt Rudolf lóháton az útféli
 3582 VII    |                  magyar zenét fog hallani, s elkívánja tőlünk. Vagy azt hiszi ön,
 3583 III    |              megfoghatatlan, hogy a jólétből elkívánkozik.~– Oktalanság biz az, uraim,
 3584 I      |              embernek van egymilliója, abból elkölthet kétmilliót; ez olyan tudomány,
 3585 XV     |                   iszik, kártyázik, mindenét elkölti, s mindennap megveri a feleségét.
 3586 XV     |                    Szegény lelkem uram jókor elköltözött e gyalázat elől a világból,
 3587 XIII   |                     a poharat, s megtöltvén, elköszönté a nagyságos úrra, elmondván
 3588 I      |                      katonák nem értették az elköszörült „r”-ek miatt, hogy mit mondtak
 3589 XVIII  |                   minden kitelhető erőszakot elkövetének magukon, hogy szép arcaikat
 3590 VIII   |                 további folytatásától.~Végre elkövetkezék a legmulatságosabb nap.
 3591 XXXI   |                      odalett, s mikor érezte elközelgetni halálát, nyolc papot állított
 3592 XXV    |                    amaránt…~Rudolf egyszerre elkomolyodott. Szíve elszorult. Csak most
 3593 V      |                      meg fog gyógyulni.~Néha elkomorodik arca, ha élte ragyogó felén
 3594 XXIV   |                   mondj nekem igazat.~Rudolf elkomorodott, gondolkozni kezde; de azután
 3595 VI     |                   kedvéért támadt, s sietett elkotródni a maga prológjával, helyet
 3596 XIII   |                      és lábával hátraseperve elkotródott, nem tévesztve szem elől,
 3597 XIV    |                       hogy ha Kárpáthy János elküldend gyűrűjeért, azt ne küldje
 3598 XXIV   |                     Sőt inkább azért akartál elküldeni, mert nem voltam kívánatodra
 3599 II     |                     reggel tizenkét óra után elküldheti ön hozzám jegyzőjét, kész
 3600 VII    |          asszonyszemély, derekán viselt övét elküldi hozzá, s ha a hölgy megtartja
 3601 XIII   |                 szuplikánst!~– De ha az idén elküldik, akkor kiadjuk nekik?~–
 3602 XIII   |                   gördülő hintó robogása.~Az elküldött fiskális érkezék meg – azonban
 3603 XI     |                     a szemek körül sem enged ellágyult színezetet látni. Valóban
 3604 VIII   |                   Tiszafüredig; abban bizony ellakhatik nemcsak a szilaj bika, de
 3605 XXIX   |                    után közönséges ételekkel ellakni, s holnapig nem eszik semmit.~
 3606 XIII   |                   hosszat. Az érdemes úr úgy ellátá jókívánságokkal a Kárpáthy-családot,
 3607 XXV    |            összezúzni magát. Majd a gazdagon ellátott üvegházhoz értek, melyben
 3608 I      |                       ha dáma, tant pis pour elle, annál rosszabb reá nézve.~–
 3609 XV     |                     Rézi, nem törődnek. Azok ellehetnek miattuk.~(Igen, azokat megvetik,
 3610 XV     |                       Itt már csak nyugodtan ellehetsz, amíg az öreg Boltay él;
 3611 V      |                 indulat s elborzasztó harag, ellenállhatlan csáb, halvány bosszú vagy
 3612 XXI    |              tartanék olyan házibarátot, aki ellenállhatlanság hírével bír.~– Nem vagyok
 3613 VII    |                     Rudolf, magához szorítva ellenállhatlanul a delnőt.~Egy óra múlva
 3614 XXI    |                  hogy vicsorítja éles fogait elleneire, mikor visszanéz.~Rossz
 3615 XV     |                     sokat kell nyerned, mert ellenemben ezer aranyat veszítél. Haha!
 3616 VIII   |                      erejét megfeszíti, hogy ellenét letörje. Gyakran órákig
 3617 IV     |                asszony férje fel talál lépni ellenetek? – kérdé Miklós, ki ezt
 3618 XXV    |                   kényszeríti, hogy félelmes ellenével játszani kezdjen. Odasimult
 3619 XXI    |                     csavarogva, félrecsapva, ellenfelei kifárasztására törekedett. –
 3620 XII    |                néhány percnyi várakozás után ellenfeleik is megérkezének.~Komor,
 3621 XVI    |                    cselvágásokkal iparkodtak ellenfeleiken kifogni. Mindkettő gyakorlott
 3622 XVI    |                   fosztva azon jogától, hogy ellenfelével tovább vívjon. Az ügy elintézettnek
 3623 XXI    |             csattogtatta; mindhiába, próbált ellenféllel volt dolga! Hogy ezt János
 3624 XII    |                 lehető legnagyobb kínzása az ellenfélnek, mely a kissé remegős szívűt
 3625 XII    |                     segédjeit fellázasztotta ellenfelök makacssága. Most már csak
 3626 X      |                    adni az úr? És haragszik, ellenkezik, fűhöz-fához kapkod, midőn
 3627 V      |                       Tehát mi az?~– Egészen ellenkezője annak, amit hittem. Elolvashatja
 3628 XI     |                    hogy erényes maradjon. Ha ellenkezőt tudnék meg, rögtön megszüntetném
 3629 XI     |                   azt számon kérte; egyetlen ellenmondást, legkisebb szeszélyt nem
 3630 XIV    |                világot akarva deríteni annyi ellenmondó mozzanat közt, melyek egy
 3631 XI     |                     hajtóvadászatot indítunk ellenök. – Miért nem vigyáznak magukra?~
 3632 V      |                     dac s nyílt kihívás volt ellenökben; ők tért nyitottak neki,
 3633 XII    |                  felett, egypár elménc úr az ellenpárton a zöld asztal előtt gratulálni
 3634 XVII   |             közönséges lelkek szokták, annak ellenségéhez szegődött át, Kutyfalvi
 3635 XIV    |              elégséges ok arra, hogy halálos ellenségek legyünk, s minthogy nekem
 3636 XIV    |              Abellinóéval, aki nekem halálos ellenségem – én is az vagyok neki.
 3637 X      |                      hozni, legállhatatosabb ellenségére számolhat bennem. – A bűnbocsátó
 3638 XX     |                  irgalmas felfüggesztését ez ellenségeskedésnek; ámde a nagy férfiú jobbnak
 3639 XXIV   |            összeültek, kik félelme voltak az ellenségnek, oltalma a népnek és szerelme
 3640 XII    |                    egy megszelídült, megtért ellenségnél, mert az mindig azon iparkodik,
 3641 XXI    |                  furfangossága, ott ismét új ellenségre talál, hasztalan búvik,
 3642 XIII   |                született mókusnak, s mosdási ellenszenv miatt hallatlanul kormos.
 3643 XXI    |                 embert, akinek e mulatsághoz ellenszenve lett volna, s közös ez a
 3644 XX     |                      miért nem az övén. Nagy ellenszenvre talált minden nyomtatandó
 3645 XXXI   |               leleményességében kitalálta az ellenszert, mely Mayerné nagyon kellemetlen
 3646 XIV    |                     a csábító képnek nem fog ellentállhatni, és az ajánlatot bizonyosan
 3647 II     |               elkergetni bottal, vasvillával ellentállni, apellálni három felsőbb
 3648 XII    |                 Rudolf és Miklós akkor a két ellentanúhoz léptek, megkérdezve, hogy
 3649 XV     |                   szenvedéllyel, indulattal, ellentétben a gyermeteg ajkkal, mely
 3650 II     |                     mint szükségesnek érzett ellentétek, felállítva a szépen cizellírozott,
 3651 XV     |                    nagybátyja meghaljon, aki ellenzé ezt a házasságot. Igen ám,
 3652 IX     |                   védelmezheti.~Ha bátyja az ellenzékhez tartozott volna, úgy ő konzervatív
 3653 IX     |                    viszony, s Béla oly dühös ellenzéki volt, hogy társai kétkedni
 3654 XI     |                    művészi pálya? Ez is nagy ellenzésre talált volna Teréz előtt.
 3655 XXIV   |                   mely utcákat és háztetőket ellepett, és a díszes hintók hosszú
 3656 II     |                     melyek e kisded szigetet ellepték, legszebb, legnagyszerűbb
 3657 XIX    |                     a világ minden nemzeteit ellesett alaktalanságaikkal, kalapja
 3658 XIX    |                    gondatlanul kiejtett szót ellessen tőled. Valóságos Mefisztó
 3659 XV     |                 engem Teréz magához emeljen, elleszek én mellette mint szolgáló,
 3660 XV     |                      fog lakni ön is. Szépen ellesznek együtt, és nem lesz semmi
 3661 VII    |                    magáéval, s a jámbor lord ellövi ötven lépésről a fölvetett
 3662 XII    |                   becsesebb az élet annál az ellőtt falevélnél.~Miklós mélyen
 3663 XX     |                István gróf, másika Rudolf, s elmagasztalván mind a kettőnek érdemeit,
 3664 XXI    |                   nem. Azt nem kívánom, hogy elmaradj. Eredj, mulass. De vigyázz
 3665 VIII   |              sarkantyúzzák lovaikat, s utóbb elmaradnak, köztük van a legújabban
 3666 V      |                kitűzött darabnak nem kellett elmaradni a játéksorozatból.~Már csak
 3667 XVIII  |                   amint a kortyondi fráterek elmaradoznak a kárpátfalvi háztól, a
 3668 VII    |                kísérő dandy-sereg lassankint elmaradozott tőle, az élére vert néptömeg
 3669 V      |                álmait. Látogatók, jó barátok elmaradtak, mert azt mondák, hogy Mainvielle
 3670 IV     |                  rólad majd beszélünk mi, ha elmégy.~– Tehát maradjunk a tárgynál.
 3671 XXIX   |                      jerünk, jerünk innen.~– Elmegyünk, Rudolf. Mármost nem jövök
 3672 X      |                   finom kézimunkákhoz, másik elmehet nevelőnének valamely tisztességes
 3673 XV     |                    is gondolt semmire, egész elmélázva ült ágya szélére, s fésűjét
 3674 VII    |                     tiszteletes úr magasztos elmélkedéseit.~– Ah, uram, ne is folytassa
 3675 I      |                    égő pipáját szortyogtatva elmélkedik afelett, hogy milyen balgatagság
 3676 XII    |                    hirdetmény felett, egypár elménc úr az ellenpárton a zöld
 3677 I      |                  egyre-másra szórta a silány elméncségeket az egérről, melyeken a másik
 3678 VIII   |                     időben nagyon mulatságos elméncségeknek tartattak.~Az úri vendégek
 3679 XXIV   |               kénytelen voltam önre igen sok elméncséget mondani?~– Képzelem, hogy
 3680 VIII   |                      társaság által hatalmas elméncségül fogadtatott, ámbár eredetileg
 3681 X      |                  azokat tarka zsebkendőjébe, elmene fel a városházára, és kifizetvén
 3682 XXIV   |                     El kellett szánnia, hogy elmenjen azon férfinak házába, kit
 3683 VII    |                    akadni, némelyiken sokáig elmerengett, s midőn az utolsó lapokra
 3684 VII    |                    húsztól huszonötig azután elmerül a világ minden örömébe,
 3685 II     |                    ember vele a saját torkát elmesse. Dugá tehát azt az öve mellé,
 3686 IV     |                    Debry. – De hagyjátok hát elmondanom, mi történt tovább, mert
 3687 XV     |                 beszédhez jött Mayerné által elmondatni azt a hosszú históriát,
 3688 XX     |                     alatt a zöld asztaloknál elmondatott; voltak, akik már ezt a
 3689 IX     |                      mit mondott, hogy őneki elmondhassák. És azzal megszökött.~Az
 3690 XXIV   |                     Helyesen érző nő egyszer elmondhatja, hogy férjét mennyire imádja,
 3691 XIV    |                  mint fogja ő e gazdag úrnak elmondhatni: „Íme, te másfél milliót
 3692 X      |                  szükséges leülnöm; állva is elmondhatom. Két év óta nem láttuk egymást,
 3693 XVIII  |               magamnak engednem, hogy ezeket elmondjam.~– Fiatal e nő?~– Éppen
 3694 VII    |                  Néhány hónap lefolyta alatt elmondjuk, hány új tárgya volt a hírnek,
 3695 IV     |                    csendesen, uraim! Mindent elmondok, de kikötöm, hogy senki
 3696 XV     |            Mayernénak két óráig tartott, míg elmondta szerencsés merényletét,
 3697 XI     |                     csináltak belőle titkot. Elmondták, hogy kinél tartózkodik,
 3698 XV     |                 szobában aludjam. De sokszor elmondtam magamban, bár ne lett volna
 3699 XIV    |                      király egymásra néznek, elmosolyodnak, összesúgnak, valami tervök
 3700 VII    |                 lovagkorbáccsal eldöngetett.~Elmosta a hírt valami mangeur des
 3701 XII    |                 sorompójától, s hüvelykujját elmozdítá a pisztoly sárkányáról,
 3702 XXIX   |                 Ennyit rólunk, meghaltakról, elmulandókról – folytatá Kárpáthy. – Egy
 3703 I      |                     avagy megszólítás közben elmulasztá őt nagy uramnak címezni,
 3704 XIX    |                      valamely etikettszabály elmulasztása miatt. Derék, becsületes
 3705 XIII   |                   lesz pótolva, amit a többi elmulasztott. De van-e ígérve onnan felyül
 3706 XIII   |                     e névnapon a megjelenést elmulasztották. Ez alól csak a halál volt
 3707 XVIII  |                 társaságot képes oly jelesül elmulattatni, mintha külön-külön mindenkit
 3708 I      |                     verve a tányérján. – Egy elmúlhatatlan dolog. Egy gentlemannek,
 3709 XIII   |                    miszerint azt mint valami elmúlhatlan örvendetes eseményt tekinté.~–
 3710 XXVII  |                      arcának kínos izzadsága elmúlik.~– Férjem, kedves férjem –
 3711 Vegszo |                      várja a nemzet.~Az idők elmúltak, amidőn a gazdag magyar
 3712 III    |                       hány éves vagy most?~– Elmúltam húsz.~– Holnap tíz évvel
 3713 VI     |                  untig elég volt az ellenfél elnémítására. Hasonló fátum érte az ásítót
 3714 VI     |          bosszúsággal végigvárta, míg a taps elnémul, s csak akkor folytatá a
 3715 III    |             halálbizonyítványa az, ha költői elnémultak, s egy letargiában fekvő
 3716 XIII   |                kellett mondania, hogy rögtön elnevessék magukat, és kibéküljenek.~
 3717 I      |                    cigány a keblébe nyúlt, s elneveté magát:~– Itt az egér!~S
 3718 I      |              sírjon-e, vagy nevessen, s majd elneveti magát, majd ismét elbődül,
 3719 XVIII  |                     fegyver. Flóra jókedvűen elnevette magát:~– Most már „Fanny”
 3720 XXII   |               mindenütt, ahol semmi sincs, s elnéz minden ismerőst ismeretlen
 3721 XIII   |                       inkább ajándékoz, vagy elnézi, ha lopják, csak fizetésnagyobbításért
 3722 XXIII  |                 kijátszanak. Az öregúr képes elnézni neje hűtlenségét, csak hogy
 3723 XI     |              Legkisebb hibája iránt nem volt elnéző, idejének minden percére
 3724 VIII   |               rendben a hosszú asztal körül, elnököl a bíró, egy derék kövér
 3725 XIV    |                         Sokáig kellene akkor élnünk, jó uram, hogy azt megérjük.~–
 3726 XIV    |            megközelítése nehézségekkel járt, elnyerése sokkal becsesebbnek látszott.
 3727 XVII   |                 agarak számára, melyik fogja elnyerni az országhírű versenyzők
 3728 XIV    |               történt, a szigorúbb évek csak elnyomák, de el nem feledteték vele
 3729 XXIX   |               fizetéseikben maradjanak, s ha elnyomorodnának, vagy ha gyarlóságaik miatt
 3730 XIV    |            magánkívül volt örömében. Egészen elnyomta benne a Sándor miatti keservet
 3731 Vegszo |                  haladásra is vihessenek egy elnyugodni készülő ügyet.~Nálunk a
 3732 I      |                      nem mozdult meg többet. Elnyúlt, megmerevedett, lélegzete
 3733 XV     |                életének története, s melynek előadásában célszerűen vegyítvén a valót
 3734 XXVI   |                     is odahagyják az ő elmés előadásait hallgatandók, mely után
 3735 IX     |                vállalkozának a legelső műnek előadására, mellyel ez új temploma
 3736 IX     |                     belefog egy hosszú latin előadásba, melynek bonyolult exordiuma
 3737 VI     |              koszorút. Hiába, nem lehet első előadásnál azokat a tudatlan embereket
 3738 V      |                  került a színpadra; az első előadáson kipisszegték, a másodikon
 3739 XV     |                      azért csak folytatta az előadást.) Ezt érdemlettem én annyi
 3740 XIII   |                      pedig Dobozy futása fog előadatni görögtűz mellett 12 képletben;
 3741 XIII   |                       hogy estére mit fognak előadni. Mikor a nagyságos urak
 3742 XVII   |                      nevetett a dandyk által előadott anekdotákon, miknek sikamlós
 3743 XIII   |                     fát, és nem bírt egyebet előállítani zöld üvegnél, amit senki
 3744 XIII   |                   küldtelek? No, most tessék előállni, most tessék hetvenkedni,
 3745 XXIX   |                   Amint leugrott lováról, az előcsarnokban várakozó Pál rögtön felvezette
 3746 VI     |              keresztül, mely a pénztárak- és előcsarnokokban tolong, iparkodva észrevétetni,
 3747 III    |              szerepét, s oda fog térni, hová elődei: a hunok, avarok és pecsenégek.
 3748 XIV    |              vagyonát, melyért nálamnál jobb elődeim vére hullott, egy méltatlan
 3749 XVIII  |                      nem is volt azoknak sem élök, sem hegyök, hogy szúrjanak,
 3750 XVIII  |                   nevét úgy mondaná ki, hogy elöl-hátul meg ne címezze, magyarországi
 3751 XIII   |                   volna vele fogatni.~Akiket elöl-utól talált, ismerőit, vagy akiket
 3752 VIII   |           háromszoros tust fúvának, azzal az elöljáró esküdtek kimérték a pályatért,
 3753 III    |                 valakinek csak kell példával elöljárulni, a lélek nem szállhat meg
 3754 XXIV   |                    magát attól, hogy eladva, elölve ne legyen, csak jobb rokonai
 3755 VII    |              elpirulás ifjúkori melegét érzé elömleni. Új érzések, új vágyak hullámzottak
 3756 VI     |               merészség, mely egész lényegén elömlik, azon hódolatot biztosítják
 3757 III    |               elhordta a kis patak martjait, elöntötte vízzel az egész síkságot,
 3758 XIX    |                    jó szomszéd? Talán inkább előfélelemből. Ez egy elégületlen, elkényeztetett
 3759 XIII   |             kollégiumban tanulnak.~– Itt egy előfizetési ív egy keletkező újságra.~–
 3760 VII    |                     tüneményt bámulni pompás előfogatain, lovon, cabriolet-n; az
 3761 VII    |                       Hát mit tegyek? Itt az előfogattalan kocsiban csak nem ülhetek.~
 3762 XVII   |                    közül négyet kiválasztott előfogatul, egyet-egyet mindenféle
 3763 XVIII  |                   azon a sok apró bajon, ami előfordul.~És előre is sokat nevettek
 3764 XII    |                megbízott távollétében minden előforduló ügyeit saját nevében elintézhetni.~–
 3765 XXIV   |                     többször nem szükség azt előhoznia. A férj érdemeivel dicsekedni,
 3766 XIV    |               próbálta Teréz a leány szívét, előhozta előtte véletlenül az ifjú
 3767 XII    |                      Jól van – monda Konrád, előhúzva belső zsebéből a pecsételt
 3768 VII    |                     veszélyes hatást, melyet előidézett, s erős, csengő hangon kiálta:~–
 3769 XXIII  |                      nincs ilyesmi, kell azt előidéznem.~Kecskerey neheztelő arcot
 3770 IX     |                     nyelvet, s megcáfolák az előítéletet, mely ez osztályt terhelni
 3771 XIII   |                  tovább vihetni.~Abellino jó előjelenségnek vevé a tiszttartók megjelenését,
 3772 XIV    |                      éj, melyben a lidérkék1 előjönnek berkeikből, s kereket hánynak
 3773 XV     |                   felzároltattak az ajtók, s előjöttek mind a négyen.~De minő változás
 3774 XXIV   |                 helyettesíteni fogja.~Kedves előjogok, mik a férjnek vannak megengedve.~
 3775 XVII   |                     nemesembernél is hasonló előjogokban és legalább két példányban.
 3776 II     |                      is meg van írva, hogy: „Élők után nincs örökösödés”.~
 3777 XV     |                      eldugva.~Igen jó.~Fanny előkeresé a levelet. Anyja írása volt
 3778 X      |                      voltak tavalyi ruháikat előkeresni, kiigazgatni; eljött a farsang,
 3779 XV     |                      amiket ők vettek nekem, előkerestem azokat, amiket lelkem uram
 3780 XVIII  |                 tarka gyapot zsebkendő ismét előkerült, ezúttal a homlokát kellett
 3781 XV     |                   összekelésnek még néminemű előkészülési és törvény szabta szertartásai
 3782 XIII   |                 kopácsolnak, mind ünnepélyes előkészület az. Nemsokára jönni fognak
 3783 VIII   |              áttérének egyenesen az ünnepély előkészületeire.~Négy hordó bor, külön-különféle,
 3784 XVIII  |                  férjed adni szándékozik, az előkészületekben. Óh, úgyis annyi dolgod
 3785 XVIII  |                 venni.~De Fanny észrevevé az előkészületekből, hogy menni akar, s megelőzte
 3786 V      |                    nincsen egyéb dolguk, oly előkészületeket tesznek, melyek önt megszomoríthatnák;
 3787 IV     |                   sietve gondoskodni kell az előkészületekről, a szerepeket fel kell osztanunk,
 3788 VII    |                  herceg mint vendéglős fehér előkötővel, hóna alá vett sipkával
 3789 XXI    |                     a szekérről, a pórázokat eloldozták, mire azok nyihogva ugráltak
 3790 XI     |                   hozzá. Ez utóbbit szívesen előlegezem én, arámnak tett fogadásomnál
 3791 VI     |                  színpad félsötét hátteréből előlépett a bíborpalástos, arannyal
 3792 XV     |                   sötétben, mikor a gyertyát eloltják, az öreg asszonyságok akkor
 3793 VII    |                   égő gerendát, s a hirtelen eloltott részt sikerül az ifjúnak
 3794 IV     |                       hogy pimaszul elvonult előlünk morózus, hipochondrikus
 3795 III    |                  mely bennünket elolvasszon. Elolvad a jég, de a kristály azt
 3796 XX     |                   félrevonulhasson a levelet elolvasandó. Felkelése jel és felszabadítás
 3797 XX     |        hálószobájukba, ott egész nyugalommal elolvasandók a kedves levelet. Azt persze
 3798 XII    |               ablakhoz lépett vele, hogy azt elolvashassa.~– Mit cselekszik ön? –
 3799 XII    |                  minden hozzá érkező levelet elolvashassak, s idegen követeléseket,
 3800 V      |              ellenkezője annak, amit hittem. Elolvashatja ön.~– Névtelen levél? Ki
 3801 XII    |                   átadva a levelet. – Tessék elolvasni, én megvárom a választ.~
 3802 XVII   |                ország minden részeiből; maga elolvassa azokat mind. Egyik üdvkívánat,
 3803 III    |                  morális erő, mely bennünket elolvasszon. Elolvad a jég, de a kristály
 3804 XVII   |                    becsületes jószágigazgató elolvasván azt, azon gondolatra jött,
 3805 XVII   |             tudományos vagy gazdászati célok előmozdítására. Kárpáthy mindezen társulatokba
 3806 IX     |            emberbarát vagy magasabb eszméket előmozdító vállalatnál még egy másik
 3807 VIII   |                    pedig, hogy a lónemesítés előmozdíttassék, minélfogvást minden pünkösd
 3808 VII    |                      Mit ér a holt leírás az élőnek egy tekintete mellett? Ki
 3809 V      |                   hárfán, mely még akkor sok előnnyel bírt a tökéletlen zongora
 3810 XVII   |                      hogy gyermekeiknek mily előnye lesz abban, ha majd Kárpáthy
 3811 XXXI   |                    azt hinni, hogy a viselet előnyén kívül más egyéb okuk is
 3812 XIX    |                     két hölgynek bír nagyobb előnyökkel és hatalommal e győzelemre;
 3813 X      |                  által meg volt fosztva azon előnyöktől, miszerint szavainak hatását
 3814 VI     |           földszinten és karzatokon; most az előőrsöket vizsgálni jár, ha vajon
 3815 XXI    |                csalitos rónának, az agarakat előrebocsátják, a hölgyek kendőikkel, a
 3816 XVIII  |                 tiszteletőr háta mögött, kit előrebocsátott, s maga enyelegve hátul
 3817 XXVIII |                    agarak közül, s kísérőjét előrebocsátva, maga oldalvást került,
 3818 VIII   |                 szikár termetű legény, nagy, előregörbülő sasorral, hosszú bajusza
 3819 VIII   |                   kenőccsel; nyaka hosszú és előregörbült, feketére sülve odáig, hol
 3820 XVIII  |                     elég vakmerő beleülni, s előrehajlott, hogy nagyon nehéz ne legyen
 3821 XIV    |                    szobájába távozott.~Az éj előrehaladt már. Ideje volt a lefekvésnek.
 3822 XVIII  |                    lépésnél meghajtsa magát, előrehúzta, leültette egy karszékbe,
 3823 I      |                      essék, a poéta féltében előrekotródott.~– Lássa, magának nem használ
 3824 XVII   |                     könyvet írni. Ahhoz nagy előrelátás, széles ismeretek, gazdag
 3825 VIII   |                      lapon, s nem egy bölcs, előrelátó férfiú jár úgy, hogy felteszi
 3826 VIII   |                 lovagostul a porban, a többi előrenyargal.~A hintókról szépen lehet
 3827 VIII   |                  árokban elbotlott, s messze előrerohanva, orrával túrta a földet,
 3828 VIII   |                    jövő gőzmozdonyra rohanva előretartott szarvaival, s az összeütközésnél
 3829 VIII   |                      felfutott utast napokig előrizte a fa alatt, míg odavetődő
 3830 XII    |                      ment volna! – ordíta az előrohanó Konrád. – Ön egy veszett
 3831 XV     |                    idegenek oltalmábul kelle elorozni!!~Óh! Feketébb az ördög,
 3832 XXX    |                     megholt ismerőit kellett előszámlálnia, mely végeszakadatlan lajstrom
 3833 III    |                   szóra.~– Óh, ez több, mint előszeretet, ez öntudat; ifjú költőink,
 3834 III    |                     tartom a sajátunk iránti előszeretetet.~István heves kezde lenni
 3835 XVII   |                  mindnyájan viseltetnek némi előszeretettel, kiben minden bohóságai
 3836 XXV    |                mosolygott.)~Midőn a vendégek eloszlottak, késő estve, ők ismét kettecskén
 3837 V      |                eltakarta arcát.~E percben az előszoba ajtaján csengettek. Jeanette
 3838 II     |                 Abellino.~A bankár lépcsőin, előszobáin seregei hemzsegtek a léhűtőknek,
 3839 XXV    |                 midőn alunni ment, hálóterme előszobájában egy virágbokrétát talált
 3840 XX     |                    körül.~Majd megzendült az előszobákban Bihari hegedűje, vígan,
 3841 XIII   |                      mellett.~– Hát miért az előszobámban és nem a színházamban?~–
 3842 VIII   |                    minden élő állatnak, amit előtalál; azt, amily messziről meglátta,
 3843 VI     |              hirtelen kezű ember, aki rögtön előteremti a kért, de nem kívánt tárgyat,
 3844 I      |                       A cigány bohóc eközben előtolta fekete pofáját, mely vetekedett
 3845 XII    |               saldirt”-ot.~Saját tanúi pedig előttemezték.~Az ekként hitelesített
 3846 XV     |                    számára tartott fenn. Ott előttök térdre esett, úgy csúszott
 3847 IX     |                     már ezt sem hitték róla.~Előtünedeztek a közelgő kikelet dalnokai:
 3848 IX     |                   aki előtte áll. Most ismét előtűnik; hogy el van pirulva, nagy
 3849 XV     |                 legalább elteheti emlékül, s előveheti, ha néha-néha a nagyvilág
 3850 XIX    |               egészen megváltoztatni. Minden elővélemény kedvezőbb lett azon nő felől,
 3851 VII    |                      Chataquéla ellen gyanús elővéleményt támasztanunk, ő nem tartozott
 3852 VIII   |              Kutyfalvi Bandi ilyenkor szokta elővenni régi tudományát, mely abból
 3853 III    |             tiszteletére emeltetett; leülök, előveszem könyvét, és olyankor úgy
 3854 XIX    |                 barátné szép fejét, s azután elővették a lajstromot, hogy megszólják
 3855 III    |                  valami eset nagyon bántott, elővettem Rousseau-t, s úgy megcsendesített,
 3856 XII    |                     értekezés alatt Abellino elővevé jó vontcsövű peckes (Schneller)
 3857 XIX    |                  világ bohóságairól.~Egyszer elővevék azt a névsorozatot, mely
 3858 VIII   |                      tért bőszültségből vagy elővigyázatból.~Amint meghallá a közeledő
 3859 XVIII  |                  Flórának!~Csak a legnagyobb elővigyázattal sikerült Szentirmaynénak
 3860 VIII   |                     már észre.~A lovag ekkor elővoná karikás ostorát, s elkezdte
 3861 XXXI   |                     viselve naponta százszor elővonhasson, és százszor meg százszor
 3862 XVIII  |                     kockás gyapot zsebkendőt elővonva, azzal szemeit meg ne törülgesse.~
 3863 XXV    |                      kifogyhatlan szívesség, előzékenység.~(„Tudtam, hogy kialussza
 3864 XXI    |                  miket mintegy száz lépéssel előzött meg, s midőn vevé észre,
 3865 VIII   |               szökést téve, egy egész fejjel előzte meg Márton lovát, s ez a
 3866 XIII   |                    felejtse el már azt a kis elpáholtatást, amit Kiss Miska öcsém követett
 3867 XX     |                    megdöglik”), s hetednapra elpatkol.~Sokan nevetni kezdtek.~–
 3868 XXIX   |                 külföldön őrült semmiségekre elpazarolván az enyimet nem örökölheti;
 3869 XV     |                   vehetni észre, ha az ember elpirul.~– Óh, óh, lelkem jó leányom,
 3870 VII    |                     megcsókolá azt. Arcán az elpirulás ifjúkori melegét érzé elömleni.
 3871 XXII   |                szólni felőle, nehogy arcának elpirulása, hangjának reszketése elárulja,
 3872 XIX    |                    az érzékenyebb férfiak is elpirulnak bele; hanem nagy hazafi,
 3873 VIII   |                   minden hónapra kapsz tőlem elprédálni való pénzt ezer forintot,
 3874 VIII   |              megbántva vele gyújtólyukaikat, elpukkantja szépen a veszedelmes ágyút;
 3875 III    |                 nálánál életrevalóbb gazdák, elpusztul, eladósodik, a nemesség
 3876 XXV    |              intésének ellenére, képes volna elrabolni tőled férjed szívét. Ugye,
 3877 XVII   |                    az ebeket a karóhoz, hogy elragadja Magyarország elől a győzedelmi
 3878 XV     |                     kocsis elalszik, a lovak elragadják a szekeret s több efféle;
 3879 VII    |                   eddig látottat, sajátságai elragadók.~Az ember tudja, milyen
 3880 XV     |                    bizonyítja azt, hogy az ő elragadtatása e tárgyban sokkal csekélyebb.~
 3881 XV     |                     János úr magánkívül volt elragadtatásában, meg nem állhatja, hogy
 3882 VI     |                    valami névtelen hangja az elragadtatásnak, mely olyan , mint az arany:
 3883 XX     |                 hiányzott még, hogy mindenki elragadtatva legyen, mind a pompa és
 3884 XXIX   |                     végére ült Varga uram, s elrakott maga elől minden gyertyát.
 3885 XXVII  |                  beteg, és összetéve keblén, elrebegi az egyszerű imát, mire gyermekkorában
 3886 XVII   |           nagynénjének, és alig bírta e szót elrebegni:~– Szeressen engemet.~–
 3887 XX     |                     e küldeményből, s azután elrejté keblébe, mintha a többi
 3888 XXIV   |               keresztülszenvedni lemondás és elrejtett szenvedély fájdalmai között.
 3889 IX     |                 találtatott, mely alá valaki elrejthesse magát, s ez a mulatság tartott
 3890 XXVIII |                  fájdalmát, melyet éveken át elrejtve hordozott. És amidőn ezekre
 3891 I      |                 lehet azt mozdítani.~Emberek elrekedtek, hámok, istrángok elszakadtak,
 3892 II     |                   közül, aki legkevésbé volt elrekedve, fennhangon elolvasá azt
 3893 XV     |             harisnyát. E gondolattól egészen elrémülve, elpirulva, hirtelen lehajolt
 3894 XX     |                      és ízlet, mind az ügyes elrendezés fölött, senki sem érzé magát
 3895 IV     |                 hozott, rá lévén bízva annak elrendezése.~– Hogyan, mint végezett? –
 3896 XVII   |                    felfogása volt úri termek elrendezésében, hogy – a kárpátfalvi kastély
 3897 XV     |                    tőle a mai estély ragyogó elrendezéseért egy ezerforintost, és egy
 3898 XXIV   |                 mindent a legnagyobb gonddal elrendezett a közelgő ünnepélyre. Amit
 3899 XXIX   |               mellett, mintha valami sebesen elrepült volna mellette. Én tudom,
 3900 IX     |                     oda, mert észreveszi, és elriad. Bárcsak az ördög elvinné
 3901 VII    |                álomképekhez beszélni, nehogy elriadjanak.~– Tehát Rudolfnak hívják
 3902 VII    |                      de más zajosabb érzések elriasztják a gyászt.~Szívtelennek kezdé
 3903 IX     |                     goromba nagybátyát pedig elriasztjuk, s a Heszperidák kertje
 3904 XXXI   |                  lehet.~De még másvalakit is elriasztott a háztól Teréz ottléte.
 3905 VII    |               szelességével meghajtva magát, elrohant.~Midőn egyedül maradtak,
 3906 XIX    |                 ravasz vagy te!~– Ugye, hogy elrontalak!~– Azt ugyan jól teszed!
 3907 XX     |                 elpirulni, azon úgysincs mit elrontani többé. A hölgyek pedig úgy
 3908 IV     |                     Ne búsulj, majd mindjárt elrontja.~– Azonban mégis akadt egy
 3909 X      |                    cukros nyalánkságok által elrontott étvággyal, mindenki hallgatag,
 3910 X      |           visszavonni, nehogy szerencséjöket elrontsa, a nagyobbiknak éppen akkor
 3911 XVII   |                     finom tapintata, ügyesen elsajátító felfogása volt úri termek
 3912 XIII   |            sárgabarna arcán a múlt században elsajátított modor, pontos alkalmazkodás
 3913 VII    |                    az alakok elülnek, a nedv elsápad, elhomályosul. – És azután
 3914 VII    |              olvadnak, a szivárványló színek elsápadnak, a körforgás csodái elülepednek,
 3915 I      |                lefeküdtek a sárba, az idő is elsetétült szépen. Bús Péter uram könnyebbült
 3916 XIII   |                   már egyszer járt úgy, hogy elsietett tudósítások miatt útja végéről
 3917 VII    |                  dörmögé magában a munkás, s elsietve, nemsokára társaival egy
 3918 II     |                      tréfával iparkodott azt elsimítani.~– A latin példabeszéd azt
 3919 I      |                  szemeit behunyja, s az álom elsimítja a dúlt körvonalakat, oly
 3920 XV     |            pillanatban már el volt az fedve, elsimítva. A jó anya örült, hogy gyermekével
 3921 XIII   |               szokták azt megülni és ületni; elsőbb ugyan Kárpáthy János úr
 3922 II     |               lesznek vállalatuk mellett; az elsőbbek magukat szokták főbe lőni,
 3923 IV     |              frakkomat, és itt hagyjam? – Az elsőbbi megtörténvén, a fiatal lion
 3924 VI     |                    amilyen könnyen hajlik az elsőre, éppoly kitörő a másodikban.~
 3925 II     |                     vesszük oly szorosan. Az elsorolt tilalmak, megengedem, hogy
 3926 XII    |               felkapta kezét, s az e percben elsült pisztoly golyója egészen
 3927 XII    |          füttyentéssel Kárpáthy füle mellett elsüvöltött, ez az egész agyrendszerét
 3928 XIII   |                utolsó férfitagja oly hosszas elszakadás után e napon fog barátságos
 3929 VIII   |                      kihirdettetém, hogy egy elszakadt tagja a nemes Kiss családnak
 3930 I      |                 elrekedtek, hámok, istrángok elszakadtak, lovak lefeküdtek a sárba,
 3931 III    |                   voltam még, mikor hazulról elszakadtam, s azóta sok idő lefolyt,
 3932 XXVIII |                     ifjú szívében, kitől úgy elszakította magát, hogy az csak nyugvó
 3933 XV     |                       de az emberséges ember elszaladt az érzékeny jelenés elől,
 3934 XVIII  |                    úrnővé.)~Itt egy kicsinyt elszalasztá a beszéd fonalát Marion
 3935 I      |                      villantva, ujjain kezdé elszámlálni, hogy neki meg mi kell.~–
 3936 V      |                  szerepét: nem törődik vele, elszánja magát, hogy átesik rajta.~
 3937 I      |               olyankor kiegyenesedik, mintha elszántan mondaná: „Már most igazán
 3938 Vegszo |                      értő nyelvészek annyira elszaporították a rossz új szavakat nyelvünkben,
 3939 IX     |              tudományok után, ha már annyira elszaporodtak, hogy az ősi ugarokon nem
 3940 XV     |                      s rettentő grimaszokkal elszavalják tulajdon verseiket, s végre
 3941 X      |                      várták, hogy az asztalt elszedjék, felöltöztették a jámbor
 3942 II     |             vendégeket kézről kézre adták, s elszedték köpenyét, pálcáját, kalapját
 3943 XXI    |                  hogy Marion kisasszony majd elszédült ijedtiben.~Annyi gyöngédség
 3944 XXI    |                     pillanatban, midőn Fanny elszédülten, elaléltan hanyatlik hátra
 3945 XI     |                 volna. Ezalatt az ő családja elszegényült, s ő maga egy külvárosi
 3946 XXIII  |               nézhetnének, bizonyosan nagyon elszégyellnék magukat; az asztalon valódi
 3947 XIX    |                  Most értette át a tréfát, s elszégyenlé magát, hogy oly együgyű
 3948 XIII   |                     hallatára, hogy magam is elszégyenlem magamat. Végezze az istentiszteletet
 3949 XXI    |                  azután a nyargaló csoportok elszéledeznek minden irányban, itt-amott
 3950 XXIV   |                  vannak ragadva, magát fogja elszennyezni.~Ismerte ugyan Kecskerey
 3951 XIII   |                     épületére.~Jó lett volna elszökni valamerre, de szemmel tartották,
 3952 X      |                      Matildot ádáz dühe elől elszöktetni, de mégis azon elégtételt
 3953 XV     |                 gazdag földesúr megszerette, elszöktette; ők elébb kiátkozták, kitagadták,
 3954 I      |                      Egyiptomban, Marokkóban elszöktettem a bej legszebb háremhölgyét,
 3955 XIII   |                     egy befedett koporsó…~Az elszörnyedés hangja hallatszott mindenfelé!~
 3956 XIV    |                     az, hanem a rémületé, az elszörnyedésé! Ha ez elképzelhetlen összeg
 3957 I      |                     egérnél, mi van hát azon elszörnyednivaló, hogy egy egeret megsütnek?
 3958 XV     |                 mindent mi vettünk!” Én csak elszörnyedtem, uram. Hát így kell tinektek
 3959 XIV    |                  Másfél millió! – kiálta fel elszörnyedve a kézműves, s rábámult a
 3960 XIV    |               hozzája menni? – kérdé az öreg elszomorodva.~– Ha önnek örömet szerezhetek
 3961 XXIII  |                kutyák, lovak arcképeivel. Az elszőnyegezett falak titkos ajtócskákat
 3962 XXIII  |                 csakugyan elég csúnya.~Körül elszórt illatos szerelmes levelek
 3963 VIII   |                     ingoványtól.~A legelőkön elszórva tanyázó gulyák pásztoraitól
 3964 X      |                     mint testvérnénjét, vagy eltagadja, hogy ismeri? Viszont a
 3965 VII    |                      az egész tünemény terét eltakarja valami átlátszótlan fakó
 3966 XXV    |                     hogy az ismeretes bokrok eltakarják önlelke elől. Így bolyongott
 3967 XII    |                  próbált pisztollyal valakit eltaláljanak, hanem egy kissé meg akarták
 3968 I      |                mulatsága, s hogy a kocsmáros eltalálta a kedvét, egészen megváltozott
 3969 I      |               betyárok társaságában reggelig eltáncol velök, akkor meg összeveszíti
 3970 XXIII  |               kreatúráidat, akik az asszonyt eltántorítsák, és azután rávalljanak,
 3971 VIII   |                      letörje. Gyakran órákig eltart a viadal egy szérűnyi téren,
 3972 XII    |                    közben.~– Majd meglássuk, eltart-e neki holnap reggelig.~Még
 3973 X      |                    pályára, s aztán gazdagon eltarták egyedül rájok támaszkodó
 3974 XXV    |                     kelle rendbehozatni, ami eltarthatott több napokon keresztül.~
 3975 XX     |              megfogja két vaskos markával, s eltartja magától messze, sűrű fekete
 3976 XIII   |                      csupán imádkozik. Az is eltartott másfél óra hosszat. Az érdemes
 3977 XV     |                     emberek téged sem fognak eltaszítani, valahol valamelyik szegletében
 3978 I      |                 elszántsággal nekifanyalodva eltátá a száját, szemeit behunyta,
 3979 XIII   |               látogatni. Mi?~Palkó egy ideig eltátotta a szemét-száját, nem tudva,
 3980 X      |                      testvérét ez úri körből eltávolíthatja, s nyitotta előtte az ajtót,
 3981 XVII   |                   emlékeztet, szorgalmatosan eltávolított; az angolkertből a titkos
 3982 XI     |            csináltatott, a lármásabb lakókat eltávolította, és a legcsekélyebb házbért
 3983 XV     |                   nagyon észrevehető volt az eltávozás. Teréz nem feledheté, hogy
 3984 XXIV   |                  rajta, hogy restelli Marion eltávozását.~Flóra nagy örömmel fogadá
 3985 XXII   |                     jó lesz, ha ön tudósítja eltávozásomról.~János úr kapott e megbízáson,
 3986 XII    |                       monda Livius Konrádhoz eltávozásuk közben.~– Majd meglássuk,
 3987 XXIV   |                    inte szobaleányának, hogy eltávozhatik, miután lesz, aki helyettesíteni
 3988 V      |                    beteg, s ő, ha egy percre eltávozik tőle, a legkínzóbb aggodalmak
 3989 XV     |                      a hölgyek felkészülnek, eltávoznak, csupán néhány dandy – ifjabb
 3990 XXII   |              Szentirmayné mégsem akart addig eltávozni, míg barátnéját egészen
 3991 IV     |                    változott az erkélyen, az eltávozottak helyett újak jöttek, és
 3992 IV     |                   betanulva, s így csak az ő eltávozta után fog színre kerülni,
 3993 VI     |                  vendégek jelenléte miatt, s eltávoztuk után új erőre ébredt bennök
 3994 XVII   |                      mázoltatott papírra, ki eltávozván régi urától, mint komisz,
 3995 XXVIII |                      kedves sírhalmához, kit éltében-haltában úgy imádott, s kinek most
 3996 XV     |                  főúr neje lesz, de legalább elteheti emlékül, s előveheti, ha
 3997 XIV    |                    hogy ő apja szép vagyonát eltékozolva most már az én bőrömre is
 3998 XXIX   |                 rendezi.~– Meglevén pedig az eltemetés, sírkövemet, mely szintén
 3999 XVI    |                      téve, a sérelmes kérdés eltemettetik, s azt többé előhozni nem
 4000 XX     |                      at még későbbre kívánná eltenni, azután ismét elővette,
 4001 XXI    |                    más hangon beszél, még az éltesebb nők is kocsin fogják kísérni
 4002 VII    |                 megismerhesse.~– Ezt a bókot elteszem az összes férfinem nevében –
 4003 VII    |                       kezét szorítá kezében, éltét odaveté neki, hogy vigyázzon
 4004 XI     |                     azt nőül veszitek, egész élteteket annak boldogításában töritek
 4005 XIV    |               szájának készülne.~Teréz lelke eltévedezett a múlt és jelen eseményei
 4006 XXIX   |                  Öreg, nem jó helyen járunk. Eltévedtél tulajdon házadban, ez nőd
 4007 VI     |                 felőle, hogy azon színpadról eltiltatik; ah, de a közönség kegyencétől
 4008 XXIV   |                 gyűlölet, mennyivel nehezebb eltitkolni azt, mint emezt.~Amitől
 4009 II     |           megtisztelne kezével; az első évet eltöltené boldogan, mert hiszen Párizsban
 4010 XV     |                       miket betegágyaitoknál eltöltöttem, hogy a magam szájától elvontam
 4011 VII    |                  versenyzett; mind e híreket eltörlé azonban nemsokára egy név,
 4012 I      |                    eleven hazajáró lélek, ki eltompul, elfásul, s csak akkor kezd
 4013 VIII   |               Megállj, öcsém – szólt rekedt, eltompult hangon Márton, ki reszketett
 4014 XXVI   |                      hogyan és miképpen való eltüntetésének, elásva, eldarabolva, vízbe
 4015 IX     |                      És azzal megszökött.~Az eltűnése által támadt hézagon keresztül
 4016 XIV(2) |                     meg, s ismét nyomtalanul eltűnnek.~
 4017 XVIII  |                 módon sikerült Varga uramnak eltűnni.~Az is meglehet különben,
 4018 XV     |                egészen odalett. Egyszer csak eltűntél a városból. Már ekkor egészen
 4019 XXI    |                   minden irányban, itt-amott eltűnve a sűrű bokrok között, másutt
 4020 XIV    |                    hatalom súlyossá, élessé, eltűrhetlenné.~Okoskodjál, okoskodjál,
 4021 XXVI   |                     a vén gazember tudja, és eltűri, csakhogy rajtam bosszút
 4022 V      |               nemtetszését foga éreztetni.~– Eltűröm, Jeanette.~– Óh, madame,
 4023 XV     |                  suttogás, minden sziszegés, elül, hátul, őt gúnyolja, őt
 4024 VII    |               elsápadnak, a körforgás csodái elülepednek, s az egész tünemény terét
 4025 VII    |                   szeretni. – Most az alakok elülnek, a nedv elsápad, elhomályosul. –
 4026 XXX    |                    tűz robogott; éjfélen túl elült ott a tűz előtt, s múltról
 4027 XXIX   |                 nekem jólesik. Egész napokat elültem itt, ezeken a helyeken,
 4028 VII    |                      a megszokottól annyiban elüt, s szokatlan bájaival ismeretlen
 4029 XIV    |                   azon esetben, ha ajánlatát elutasítanád, ezt neki visszaküldjem.~–
 4030 VII    |           névjegyeket. Mind ismerős, megunt, elutasított emberek. De ah, egy új mégis
 4031 XVI    |                boldog nábob szép feleségével elutazott Kárpátfalvára.~Nemsokára
 4032 X      |                     munkájokon a paradicsomi elűzetés átka fogott, senki sem dicsekedett
 4033 XIII   |                      megfésülé, megmosdatta, elvagdalta a körmeit, megborotválá,
 4034 VII    |                      őket ezért megáldja.~Az elválás hasonló egyszerű formaságok
 4035 XIII   |                  magát közbevetni, hogy őket elválassza. Fegyver egyikhez sem volt
 4036 VII    |                 várta a delnő levelét, pedig elválásuk percében megígérte, hogy
 4037 XIX    |                 férfit, akinek jobbfelől van elválasztva a haja, kétségbeesik. Ahhoz
 4038 VII    |                meghalt, mint Chataquéla tőle elválhatott volna.~És az indu nő kötelességének
 4039 XXIX   |                   suttogva, hogy e gyámságot elvállalja.~– „Ő” is így kívánta azt –
 4040 XX     |                      mennyi legyen. Én magam elvállalok ezer részvényt. (Általános
 4041 VII    |                    azután idő jártával ismét elválna tőle; de nem olyan könnyű
 4042 XXX    |                  akik életében látták őt így elváltozni.~Koporsóját roppant nép
 4043 XXIII  |                 kacagott Kecskerey.~– Amióta elváltunk, nagyon morális ember vált
 4044 VII    |                     szellemóriást, Byront, s elválva Ulyssestől, őt tisztelé