100-allok | allom-azokr | azokt-besze | beszo-buv | buves-csont | csopo-egyen | egyer-eljon | eljos-elval | elvan-erzel | erzem-felcs | felde-ferje | ferjh-fuggo | ful-gyong | gyony-harap | haras-hitel | hitem-imado | imads-jelen | jeles-kedve | kedvr-kiall | kialt-kitun | kituz-komaz | komed-leere | leesh-leulo | leult-mazur | mecen-megle | meglo-menne | mennu-nabob | nadas-nyere | nyerg-ossze | osszh-papir | papja-proba | proce-robot | rogto-sorsa | sorsb-szeme | szemf-szolg | szolh-tarsz | tarta-tiszt | titan-uletn | ulhes-valto | vando-vidam | videk-zokog | zolta-zuzta
bold = Main text
Part grey = Comment text
4554 VII | még valaki.~– Igen, úgy érzém, mintha valaki vont volna
4555 XVIII | ez valami a menny, az üdv érzeményei közül.~– Tegye önt oly boldoggá
4556 VI | hallaná, s régi visszhangokat érzene ébredni mindegyik szavára.~
4557 V | jobban fáj, mintha fullánkját érzenéd a kígyónak; én majd csendesen
4558 II | általok azon kellemetlen érzésből, melyet egy angol kritikai
4559 XIX | Úgyhogy ha Fannynak elég finom érzése nem lett volna barátnéja
4560 XXIV | kezdett, egy csomó kellemetlen érzésen keresztülfutva, emlékezni
4561 XXX | tökéletesen kivert minden érzésfoghatóságot minden lélekből. Annyi nagyságos,
4562 XXIV | Szentirmayné sokkal finomabb érzésű nő volt, hogysem férjét
4563 XIX | őt országos renoméjának érzetére, s a lehető legkényelmetlenebbül
4564 XVII | közelében nagyon kényelmetlenül érzik magukat.~Ah, Kárpáthyné
4565 IX | nemesi körökben; a nemzeti érzület iparkodott mindenben ellentéte
4566 III | Én is tiszteletreméltó érzületnek tartom a sajátunk iránti
4567 XVIII | kegyelemosztó magas helyeken esdekel, hanem pártul fogja azokat
4568 X | halmozta, s töredezett hangon esedezék bocsánatáért.~Valóban kőbül
4569 IV | Mielőtt kilépett volna, tréfás esedezéssel fordult a társasághoz:~–
4570 XXXI | mert ott sem ismerhet rá! – Esedezik tehát – kezeit, lábait csókolva
4571 VIII | megvált, bármi nehezen esék, bohócaitól, kutyáitól,
4572 XIV | eltévedezett a múlt és jelen eseményei közt, látó világot akarva
4573 IV | Itt történtek mindazon események, melyek a magasabb köröket
4574 XV | Párizsból a legelső kárpátfalvi eseményekről, mik János úr neve éjszakáján
4575 XIII | valami elmúlhatlan örvendetes eseményt tekinté.~– Gyorsan, Palkó,
4576 V | törjem darabra!~– Tharaud! – esenge a nő. – Ne indulatoskodjál.
4577 XV | hálószobájába nyílt, de Fanny esengve kérte, hogy maradjon ő ott
4578 XI | pénz az ördögé. Oly ritka eset-e, hogy az istent eladják
4579 XII | Livius emlékezett hasonló esetekre, de csak nemesemberek között.~–
4580 XV | társaságban valakit, ki ez eseten nagyon meg volt ütődve:
4581 XII | mert akkor rossz siker esetére ellenfelének nagy előnyt
4582 II | többször ne is lássa, hacsak esetleg ismét bele nem akar szeretni,
4583 XIII | amilyen csak dukált.~Ez esettől azonban nem lehete félni,
4584 VIII | kastélyába kellett mind az esküdtekkel egyetemben megtérnie.~Fenntartjuk
4585 VIII | embert, tekintet nélkül esküdti hivatalára, vagy a kopók
4586 XV | házasságot ígérve, szerelmet esküdve, ez komisz diákok és incifinci
4587 XIV | magadra, mint hogy nejévé esküszöl, és őt tisztelni fogod.
4588 XXV | szóval mondta:~– Én most esküszöm önnek azon istenre, aki
4589 XV | bízom az ő becsületszavában, esküvésében, ő kész hatvanezer pengő
4590 XV | áll, hogy a házasság az esküvő napjáig titokban maradjon,
4591 XVII | negyedikért áldozatul kellett esnie.~Utoljára kerülni kezdték
4592 XXV | gondolt volna a nőre!~Délután esős idő keletkezett, amiből
4593 I | konyha ajtaját, s megrázta esőtül ázott köpönyegét. – Micsoda
4594 VIII | még a meghalt patrónusok, esperesek, kurátorok, alapítók halotti
4595 XI | vénasszonyok által – ezt már csak „esprit du corps” sem engedné meg
4596 II | engedni a bankárnak, hogy az esprit-teljes ötletnek gratulálhasson.~
4597 XIV | mesterre –, legelsőbb is essünk át azon, hogy magamat bemutassam.
4598 XXIX | lenni…~Néhány óra múlva estebédnél ült az egész társaság.~Feltűnt,
4599 XIII | valami meglepetést készít estefelé, csak aztán megint fel ne
4600 XIII | No, azután holnap nevem estéjére elvárom kegyelmedet, Péter –
4601 XV | művész.~Az ő termei, az ő estélyei, az ő reggélyei szoktak
4602 XXIII | fogsz körünkben maradni, s estélyeimet jelenléteddel boldogítod.~–
4603 XV | össze szoktak gyűlni. Ily estélyek pedig tartatnak minden héten
4604 XV | beszélve: ők adják a pénzt az estélyekhez, mikre Kecskerey úr hívja
4605 XXVI | beszéltek sem bálokról, sem estélyekről, amíg ő vissza nem jött.
4606 XVII | váltania, mint a „kútba estem”-nél. Ha nem kellett neki
4607 XXVIII | messze fénylettek ablakai estenden, s víg vadászcsoportok hánykódtak
4608 XXIX | Rudolfnak, hogy már tegnap estétől fogva egy falatot nem érintett
4609 XXIII | csultámüm! (Parancsolj, uram!)~– Eszbaplerimi! Csizmelerimi! (Ruhámat,
4610 XX | boldogabb, mint a nábob?~Észébe jutott, hogy alig egy év
4611 X | Mayer, Mayer! Hol volt az eszed, midőn a másik fél kihallgatása
4612 VII | Ugyan, kérlek, egy szóra. Eszékiék vannak itt, most érkeztek
4613 VII | minden apropos nélkül fordult Eszékinéhez, ki már kezdé vendégét szórakozottnak
4614 XV | egy kéme a cselédségből az eszélyes bankárnak, ki rögtön sietett
4615 VI | ármány, amely túljár az eszemen. Én e tapsolók közül egy
4616 XXV | háznál.~E szóra hirtelen eszére tért a hölgy, valóban közel
4617 XXIX | boldog. Lelke legyen gazdag. Észes, becsületes, szilárd, jó
4618 XXIX | új, boldogabb, nemesebb, eszesebb kor. Én csak annyi jót tehetek,
4619 XVI | válla felett, ő pedig vakon, eszeveszetten, visszatarthatlanul belerohant
4620 I | Plutus egy éjszaka torkig eszi magát bíbictojással, s reggelre
4621 XVIII | kígyónak még ijedtében is eszibe jut a sziszegés, mint a
4622 XII | vegyült a lárma közé, minden eszköz egy nevet látszott ismételni
4623 IX | a könyvet életrövidítő eszköznek, a munkát parasztkötelességnek,
4624 XVI | határoztak kiegyenlítési eszközül.~Különös, hogy minden rabiátus
4625 XVII | gazdag tapasztalás, kölcsönös eszmecserék, higgadt ész és nem higgadt
4626 XVII | minden bohóságai s bizarr eszméi dacára annyi fogékonyság
4627 XX | bennünket a haladás korszerű eszméire tanít? (Helyes! éljen!)
4628 XI | felőlök, s olyankor iparkodott eszméit elszórni.~Később tisztasága
4629 XIV | világ gyönyörképeinek tündér eszméivel… Mind ámítás az. Szerelem
4630 VII | világnak, ez útjából kitévedt eszmejárás? Megmondjuk.~Nem a máj és
4631 XV | egészen szokva érzi magát azon eszmékhez, miktől a sötétben úgy félt.~
4632 XXIV | körülvéve komoly és tanulságos eszmékkel.~Egyszóval Fanny sokkal
4633 Vegszo | megvan, ahol a társadalmi eszméknek keresztülvitele felszabadít
4634 XIII | gratulációira kezde ismét szokott eszmekörébe térni.~Jancsi úr szokatlan
4635 XV | összevissza zavartan lebegett eszmélete előtt, álom és való, tudat
4636 XXII | Fanny visszanyeré az életet, eszméletet; többé nem beszélt értetlen,
4637 VIII | nép ujjongatása elvevék eszméletét, csak futott; orrán, száján
4638 XV | búcsúvétele után kezdett eszmélkedni felőle, miszerint Teréz
4639 XXV | anélkül, hogy látna, hogy eszmélne valamire, nyomasztó súlya
4640 XVI | Azok hidegvérrel fognak eszmélni, mindegyik el van határozva
4641 XVIII | Flóra jósága öntudatos, eszmélő, mások által is érezett.
4642 XXIV | melyek szerint ő szépség eszménye.~– Valóban; például szegény
4643 X | igen szépek voltak, egyik eszményibb, gyönyörűbb alak, mint a
4644 VII | és európai viseletből az eszményit. Omló fekete haját homlokán
4645 XVII | észre, hogy mindazok, kik az eszméről beszélnek, rendkívül lelkesülve
4646 XXII | mosolyog, és érzi azt az eszmét, amitől könnyű volna megőrülni.~
4647 XII | szívében, és irtózik az eszmétől, hogy azon ember őreá gondol.
4648 XXIV | ügyekkel vesződni; látja, mint esznek, isznak, mint unatkoznak;
4649 III | Rudolf.~A figyelmes szemlélő észreveendé azon körülményt, miszerint
4650 XIII | Bosszantsa magát azzal, hogy észrevegye, miszerint csalják? Hát
4651 XII | megnyomva, hogy a fickó észrevehesse, mennyire meg van ő ezáltal
4652 XXI | Ha figyelmezne rá valaki, észrevehetné, miszerint az öreg nem dől
4653 I | nyelvet, kiejtésén nagyon észrevehetőleg megérzett valami idegen
4654 XV | ez bolondság!~E kegyes észrevétel után megpihent Mayerné,
4655 XXIX | mindenki elé vannak téve, hogy észrevételeit jegyezhesse.~Abból, hogy
4656 Vegszo | kiigazítani.~A nyelv ellen tett észrevételek, miszerint nagyon sokszor
4657 XVIII | eredendő tanácsot azon csekély észrevételeket, mikkel én az elém adott
4658 XVIII | gyöngédség hatását lehűteni szúró észrevételével:~– Kárpáthy úr persze, hogy
4659 XIII | Szép, de rossz.~E morális észrevételre jónak látta Jancsi úr filozófus
4660 VI | előcsarnokokban tolong, iparkodva észrevétetni, hogy most foglalatosságban
4661 XXV | felleget, amit férje homlokán észrevett, nemsokára elűzte napfényes
4662 XV | kisöpörte a szobákat, mire észrevették; minden ebéd idején erővel
4663 XXV | virágedényben, melyben egyszerre észrevéve legfelyül az egyetlen gyönyörű
4664 II | legújabb esti számát, s itt észrevevén, hogy többen vannak, akik
4665 VIII | torkot és tüdőt, hanem az észt és szívet is, eszébe juttatja
4666 X | lelt? Mi bajotok? Miért nem esztek? Minek sírtok itt nekem?~
4667 XIII | ez órában nevetségesebb, esztelenebb és balgatagabb ember nem
4668 XXXI | csak nem merte kitagadni.~– Esztendei fizetést rendelt neki; hiába,
4669 II | hogy tovább élhessen egy esztendőnél. Megbocsát ön, hogy így
4670 VIII | négyre. Ráemlékezzél! Mához esztendőre háromnegyed négyre kitelik
4671 XV | meleg legyen, s hogy melyik esztendőrül való divatú valami, az iránt
4672 VII | némelyik több háromszáz esztendősnél, összekeveredve apró szűk
4673 XIV | itt lakik a szomszédban az esztergályos.~– Boltay mester, ne legyen
4674 XIII | moslékszag miatt, s istállón és esztrangán keresztül kellett bejutni
4675 XXXI | s most halála után jut eszükbe rágalmazni.~Ez is egyike
4676 VII | lovakat vásárolt, hotelt établírozott, páholyt vett az opéra comique-ban,
4677 XXIII | gyanítok, hogy te itt vagy établírozva. Mit csináltok ti itt?~–
4678 XII | következik:~– Én önhöz egy egész établissement megrendelése végett jöttem,
4679 III | Miért nem iparkodik ön saját établissement-hoz jutni?~A kézműves öntudatlan
4680 II | megtaníthat, miket a tiers état emberei, a chinéser, lateiner
4681 XIII | belőlük enni kívánókat. Minden étel között koszorúk, virágbokréták
4682 X | kötekedni, megkóstolják az ételeit, ellopják a palacsintát,
4683 X | viseletek újra kicsinosultak, az ételek kezdtek jobbak lenni, Mayer
4684 XXIX | kenyér és bor után közönséges ételekkel ellakni, s holnapig nem
4685 XV | erővel rakni a tányérjára az ételt, mert nem akart sem enni,
4686 VIII | ortodox zsidókkal szalonnát etetni, s más efféle zseniális
4687 I | csaknem kétségbeesve kérlelte, etetvén-itatván mindenféle jóval.~– Nesze,
4688 XIX | találod elkövetni, hogy az etikett szabályai ellen felkelsz
4689 XIX | haragudjanak meg valamely etikettszabály elmulasztása miatt. Derék,
4690 I | a magukkal hozott hideg étkeket, s a megrakott asztalt odatolva
4691 XV | mások láttak, hallottak, ettek és ittak.~Ilyenforma elemekből
4692 XV | az ég alatt, még ma nem ettem egy falatot, s ha az úr
4693 XIII | nem volt nekik szabad az étterembe menni s a vendégek tányérjáról
4694 VII | utcáin kocsizott, nyilvános éttermekben ebédelt, a leglátogatottabb
4695 XIII | Jöttünk, mentünk: száz forint; ettünk, ittunk: száz forint; összesen
4696 I | poéta.~A nagy úr lassankint étvágyat kapott e három személyt
4697 XX | cselekszik a hű eb? Elveszti étvágyát, nem érdekli semmi többé,
4698 VII | azután uralkodásra, mert az Európába átültetett meleg égalji
4699 V | büszkesége, hanem egész Európáé egyszerre, s Angolhonban
4700 V | borostyánkoszorú e szavakkal: „Te nuova Euterpe Adria plaudente onora”. (
4701 V | plaudente onora”. (Téged, új Euterpé, Adria tapsolva dicsőít.)~
4702 XI | jövedelme volt ötszáz forint évdíj, melynek feléből ő kettőjük
4703 XIII | ütlegeken fog végződni, s evégett lovászának előre meghagyta,
4704 V | játszik, hogy már régen él: éveit megszámlálják; elmondják,
4705 V | egymást szülői, s szépségének éveivel történt növekedése azt,
4706 XXV | odamentek hozzá, s tenyeréből evék az édes ajándékot, s kísérgették
4707 XVI | Akik a legközelebb lefolyt években a míveltebb körök történetének
4708 VI | első művésznőjét, ki annyi éven keresztül a közönség kedvence
4709 II | ezutánra is kell legalább évenként még kétszerannyi összeg.
4710 I | értem.~– No, én nem akarok évenkénti apanázsért bejönni, ce serait
4711 XVII | hogy annak felével, amit évenkint az agarászatra fordít, felét
4712 XV | csak annyit tesz az én evésem az asztalnál, mintha ott
4713 IX | alig lehetett több tizenhat évesnél, termete nyúlánk és delien
4714 II | megtisztelne kezével; az első évet eltöltené boldogan, mert
4715 XIII | úr megszületett, minden évfordulatban nagynál nagyobb dáridóval
4716 XIII | köszöntő verset, melyet kilenc évfordulóban ugyanő szokott elmondani.
4717 XVI | míveltebb körök történetének évlapjait figyelemmel kísérték, tudni
4718 XVIII | úrnak ideje maradt tréfásan évődhetni szép vendégnőjével. (Lehető
4719 IV | művészete keresményével őt évről évre táplálta, de a kutya
4720 II | Azonban azóta egy egész évszak folyt le, a divat nagyon
4721 XXIX | tegyék az övé mellé. Csak az évszám hiányzik itt is. Azon kívül
4722 XXIX | ezüstszegekkel, csak az évszámot kell majd utána tenni. Ugyanazon
4723 XII | volt azt odajegyezni. Évek, évtizedek múlva is lelkében maradandott
4724 XVIII | ülni. Ily gonoszul semmi examen előtt sem érezné magát.
4725 X | fondorlatokat, szembeötlő exceptívákat látott, s csak akkor volt
4726 IX | előadásba, melynek bonyolult exordiuma rémletes távolságban engedi
4727 XXVI | körútja egyetlen szívhódítási expedíció volt. Mindenkit elbájolt,
4728 VI | vissza a fejét, mintha valami explózió történt volna.~A közönségnél
4729 XV | persze külföldön látta, hogy expressus idejött Pozsonyba amiatt,
4730 II | nyelvben: „Intra dominium et extra dominium”, mely franciául
4731 XVIII | mint egy tőkehal; íme, ezekből áll az új télikert, mely
4732 XXVIII | egész határban nincs több ezeknél. János úr idejében ültették
4733 XXVIII | elrejtve hordozott. És amidőn ezekre gondolt, szép szemei megteltek
4734 XV | azért, hogy megnyerjen egy ezeraranyas fogadást, a többi csak mellékes
4735 XVIII | egyszerre kicseréljék az ezeregyéjszakai szellemek, s valaki mást
4736 VIII | Egy óra múlva aztán már ezerek állnak egy lapon, s nem
4737 X | kifakadással Teréz. – Hisz százan, ezeren látták őt azzal a bizonyos
4738 XV | ragyogó elrendezéseért egy ezerforintost, és egy óranegyed múlva
4739 II | négyszögölet ezer, néha ezerkétszáz frankon szoktak vesztegetni;
4740 VIII | láthassák hintaikról.~A pályatér ezerlépésnyi volt.~Jancsi úr már inteni
4741 III | tökéletesítse; pedig a magyar ezermester. Ha kényszerítve leend,
4742 III | hogy történetünk ideje az ezernyolcszázhuszonkettedik év, helye az ermenonville-i
4743 IX | IX. Ezernyolcszázhuszonöt~Ilyenek voltak a magyar
4744 IX | helyzetek közt nyílt meg az ezernyolcszázhuszonötödik év, mely új korszakot kezde
4745 XII | neki holnap reggelig.~Még eznap este egy cifra, ezüstsinóros
4746 XVI | játszani? Adtatok volna vítőrt, ezóta régen vége volna mindennek!
4747 V | megkoronázták, s emlékére arany-, ezüst- és bronzpénzeket verettek,
4748 XXXI | kis hallócsiga van téve ezüstből, azonban operákat csak hallótülkön
4749 XIII | porcelán vedrekben.~Arany- és ezüstedényekben egy egész múzeum kincse
4750 XIV | az ezüstsugárokat; mikor ezüstfelhők alakjában jár a bűv csillagról
4751 XXI | hullatva; fején gömbölyű ezüstfényes kalapka volt, lengő marabutollakkal;
4752 VIII | keze ügyébe akad, pipa, ezüstkanál, zsebóra, azt menten ellopja;
4753 II | levén vonva, s középett ezüstkígyók által összeszorítva, minden
4754 X | voltak faragva. A darab, az ezüstkupakot nem is számítva, megért
4755 XIII | jutottak. A terem közepén ezüstmedence állt, melyből furfangos
4756 XII | délcegséggel jött karonfogva az ezüstnyárfa bokrokon keresztül; Abellino,
4757 XIII | Még az éneklő diákoknak is ezüstpoharak jutottak. A terem közepén
4758 XIII | tiszttartók mind hintóban járnak, ezüstről ebédelnek, s kisasszonyaikat
4759 XIII | annyira menni, hogy egy pár ezüstsarkantyút üttethessen kordovány csizmájára,
4760 XII | Még eznap este egy cifra, ezüstsinóros hajdú keresé fel Boltay
4761 XIV | ott a holdban pengeti az ezüstsugárokat; mikor ezüstfelhők alakjában
4762 I | feltéve egy roppant nagy ezüsttál közepére szíjáccsá faragott
4763 I | asztal tetézve rakatott meg ezüsttálakkal és billikomokkal, s nagy
4764 VI | színpadra, a két koszorút ezüsttálcára teendő. Jozefine annyit
4765 I | és billikomokkal, s nagy ezüstvedrekben jég közé eltéve nyújtogaták
4766 II | adósságait kifizesse, még ezutánra is kell legalább évenként
4767 XIV | asztalosmester vagyok, nem fábrikálok botokat, ha koldusbotot
4768 I | nekünk, tokajit és ménesit; fácánhúst, árticsókát meg rákfarkat!~
4769 I | és ménesi borom nincs, a fácánjaim még nem híztak meg, a rákok
4770 XIII | ágabogával, ketten póznára vetett fácányokat hoztak s hízott császármadarakat
4771 XIII | tudta jól a szerepet, ott in facie loci lehúzatta a nagyságos
4772 VIII | szépen a veszedelmes ágyút; a facövek kimegy a levegőbe, a népség
4773 VIII | a földbe ásva s beverve facövekekkel; egy tapasztalt ember, ki
4774 IV | válhatik belőle.~– Ah, minő fád mesék – sóhajta a szenzitív
4775 XXIII | Terjesztjük a civilizációt. Kissé fádabb mulatság, mint Párizsban
4776 VII | hagyjon ön nekem ilyen faggatásokkal békét!~Azzal hátat fordíta
4777 XIII | ápolt s annyi viaszkot és faggyút felemésztett férfias díszét
4778 XV | találkozásnál, a másik hideg, mint a fagy.~Végre sikerült az egész
4779 IV | kértek, villát dugott a fagylaltba, s majd kilőtte a tábornok
4780 VII | leglátogatottabb kioszkokba járt fagylaltozni, este rendre járta a színházakat,
4781 XVII | ottmaradt a fákon a mindig zöld fagyöngy; csendes volt már a város,
4782 X | leülteté őt. Végtelenül fagyosan bánt vele, háromszor köhögött,
4783 XIII | hanyatt karszékébe.~A vér fagyott meg azok ereiben, akik látták.
4784 III | érzem, bennem öntudattá van fagyva, hogy fajunk lejátszta szerepét,
4785 XIV | nőttek a nemes oltványok a faiskolában, hány rajt eresztettek a
4786 XX | kastély udvarára, mindenféle fajai és nemei a négykerekű állatoknak
4787 XXVI | abban mindenféle nemeit és fajait meg fogod ismerhetni a mérgezéseknek
4788 XXI | hogy irtóharc van izenve fajának, s azzal rászánja magát
4789 XVIII | törpék, ostobák, ízetlenek, fajankók ezek mind az ő ideáljához
4790 III | új vérkeringés az egész fajban, leteszi a kardot, mellyel
4791 XXV | szép volt ez asszony néma fájdalmában, amint lassan, öntudatlanul
4792 XVI | kiálta fel Kárpáthy a döfés fájdalmára, s egyszerre visszafordulva
4793 XIII | torzítva arca vonásait; a vér fájdalmasan lüktetett füle idegein keresztül.
4794 XIII | lezárt minden ajkat, csak egy fájdalomkiáltás volt hallható, nehéz, fuldokló,
4795 XI | magában az asszonyság.~– Fájdalommal kell megvallanom, asszonyom –
4796 XIII | félbe mosolygását, percnyi fájdalomra torzítva arca vonásait;
4797 XIV | és azután mindig ez édes fájdalomról gondolkozni, míg végre a
4798 XIX | hozzászoktatta már, hogy semmi se fájjon neki, de viszont örömet
4799 XIV | Ez jobban fog a fickónak fájni, mintha odalőtt volna; azt
4800 XXVIII | kebelére, hogy ott édes kín és fájó gyönyör között kisírja fájdalmát,
4801 XX | gyűlölöm az egész éhenkórász fajt, s nem tartom érdemesnek
4802 VIII | kompániák tagjai többnyire azon fajta emberek, kikre magányperceikben
4803 XV | odakinn, falusi házában s maga fajtájú emberek iránt nagyon vendégszerető
4804 VII | magam is régen élek. A mi fajtánk férfiai rendesen így szokták;
4805 III | felkeresni, kimívelni, ami fajunkat emeli; és viszont nem akarunk
4806 III | tesznek bennünket nyelvünkre, fajunkra.~Miklós készen volt a feliratok
4807 IV | könnyebbvérű része kacajra fakadjon, mindez sokkal többet fog
4808 X | talált ülni, s csaknem ríva fakadtan rebegé:~– Én, kérem alássan,
4809 XVII | s otthagyják az embert a faképnél.~És így sohasem bizonyos
4810 I | egész bevilágíták a házat fáklyáikkal, mindjárt megtudta, kivel
4811 XXX | nép követte a sírboltig; fáklyáit az ország legelőkelőbb férfiai
4812 I | tüszkölő paripával, sziporkázó fáklyáival a sík vízúton keresztül
4813 XXX | Koporsó, szemfödél, címerek, fáklyák. Nem félt a koporsótól úgy,
4814 I | Tizenkét lóhátas ember jön égő fáklyákkal, egy hintót s egy szekeret
4815 I | kirobogott a hintó, körülfogva fáklyás lovagjaival.~Gúnyos, rikácsoló
4816 XVII | többé remegni, hogy valami fáklyászene alkalmával fel találják
4817 XXVIII | szomorú angyala aláfordított fáklyával.~Az éji lovas egyenesen
4818 XXV | könyörgött e nyájas, komor fáknak, e tarka színes virágoknak,
4819 XVII | falevél hulltával ottmaradt a fákon a mindig zöld fagyöngy;
4820 VII | hernyókat szokás lelövöldözni a fákról; persze az égő ház ablakáig
4821 XIII | a kollégiumnak kandidált falakat.~Ennek a fia, Kárpáthy Boldizsár
4822 VII | romladozott, elfeketült falakkal, szúette kapukkal; az utcán
4823 VIII | teremben ülnek hosszú sorral a falakra függesztve az ország és
4824 I | olyankor, mintha az utolsó falatját osztaná meg vele:~– Nesze,
4825 XV | hölgyek ülve, a férfiak állva falatoznak, néhány pohár pezsgő üríttetik
4826 XXIX | azt, mert holnap be fogom falaztatni. Látod, minden úgy maradt,
4827 II | színfalakká nyírt korábbi falegyenes allék iránti ízlést egészen
4828 XVII | törzsvendég, mint mikor falevél hulltával ottmaradt a fákon
4829 XII | törekedett! Hisz ő a repülő falevelet is lelövi!~– Szegény fiú! –
4830 XII | az élet annál az ellőtt falevélnél.~Miklós mélyen tekinte az
4831 VII | keresztülmenni, a gyalogembereket a falhoz szorítja.~A rongyos középkori
4832 XV | által elkövetni, hogy a faliszekrényből egy tányér boszorkánypogácsát1
4833 IX | nyilvánosság terén, a kávéházakban falják a hírlapokat, estélyeken,
4834 XXI | oldalt csap újra, s egy falka ökröt pillantva meg az országúton,
4835 I | pajtásaim, hajdúim és léhűtőim falkaszámra, és ha azokra el nem megy
4836 XVII | Fanny halaványabb lett a falnál.~– Hát majd egyszer a télen,
4837 VII | szökik fel a zsarátnakos falra. Ez a nő vagy a jókkal,
4838 XVII | csizmában járt, s meszelt falú, zsúrolt padlatú szobában
4839 XIII | Itt van nálam a szomszéd faluban, hozzád indult névnapot
4840 XVII | ki hová való volt, a maga falujába. Káromkodásukról, mosdatlan
4841 I | Valójában?~– Igen. Hogy soha falujából ki nem mozdul, hanem ott
4842 XX | végigmuzsikálta valamennyi falun.~Maguk a vendégek már azalatt
4843 XIII | idejéig, midőn a körüle terült falunak nyoma sem vala már, ekkor
4844 XIII | távolból kiismerje a többi falunyelek közül.~Üvegházat építtetett
4845 XXVIII | jövő-menő szánok törtettek egyik falutól a másikig.~A kárpátfalvi
4846 XIII | lett volna.~A körülfekvő falvak lelkipásztorai már előtte
4847 XXIII | engedi őt egyedül szomszéd falvakra látogatóba járni, s más
4848 VIII | hét alatt ötvenkilenc Kiss família emlékezett vissza szabolcsi
4849 XV | Mademoiselle Fanny de Mayer avec famille.”~Családostul.~Értve alatta
4850 XV | leánynak adta, mint az én Fánim…~– Jó éjszakát, alunni akarok –
4851 XI | a kraneológok tanait. – Fannyból, a hírhedett divatleányok
4852 XXI | percben még pirosabbá lesz, Fannyé halavány, mint a halál.~
4853 XI | többé.~Másnap, midőn Krammné Fannyért ment, őt az énekmesterhez
4854 XXXI | leányától, az ő gyönyörű Fannyjától, nagyságos Kárpáthy Jánosné
4855 XXXI | leányomat, az én gyönyörű Fannymat, nagyságos Kárpáthy János
4856 XVIII | egy kis ideig itt maradok Fannynál.~Marion kisasszony meglepetve
4857 VII | Felöltözteté magát; viseletének fantasztikus divatát saját kalandor lelke
4858 XVII | leírásához sokkal erősebb fantázia és lelkesültebb toll kívántatnék,
4859 VIII | üldözni; van rá eset, hogy a fára felfutott utast napokig
4860 XI | őt háromévi lelki, testi fáradalmaiért, mert a leány meg volt mentve,
4861 XII | Sándor…~Teréz annyi évek fáradalmainak romjain látta magát.~Tehát
4862 XI | szenvedéllyel tanította, s fáradhatlan volt magasztalásában.~A
4863 XV | hogy anyja egy kicsinyt fáradjon érte.~Boltay mester sohasem
4864 XXXI | örökíteni, legalább mi sem fáradnánk itt ingyen!~*~Hallottuk
4865 XXIV | Szobaleánya hajfürtei kibontásával fáradott.~– Szabad egy szóra bejönnöm? –
4866 VI | ifjú gentlemanek ez esti fáradozása, s igyekszik érte háládatos
4867 XI | gazdagon jutalmazandja meg fáradozásait.~Mennyire megrezzent e szavakon
4868 II | aprólékos kamatfélékkel fáradozni.~S nemcsak egyeseket, nemcsak
4869 XII | fordult.~A jó öregek abban fáradoztak, hogy az ismeretlen nagy
4870 XV | mégis az ő érdeme, az ő fáradsága, hogy őt rábeszélte. Ah,
4871 XV | anyátokkal, ez-e az én keserves fáradságaimnak a jutalma? (Itt a fuldoklásig
4872 VII | hogy van valami, ami karjai fáradságára, szelleme küzdésére és szíve
4873 XI | férfi, leány, becsületes fáradságát legelőször megjutalmazva
4874 III | lehet. Mestereim becsülnek, fáradságomat jól fizetik, az ember megszereti
4875 VII | ami benne van, mely sem fáradságra, sem szeretetre, sem gondolkozásra
4876 IX | mi jurátusainknak kevés fáradságukba került könyv nélkül megtanulni
4877 XXIX | is ott van, és tollakat farag minden ember számára, s
4878 III | parasztlócákat leszek kénytelen faragni, meg tulipántos ládákat,
4879 VIII | újdonatúj hintóját oly apróra faragtatni, mint a forgács; a házat
4880 X | melyre vadászkutyák voltak faragva. A darab, az ezüstkupakot
4881 XIV | pompás íróasztalt gyönyörű faragványokkal, meglelhetlen rejtekfiókokkal.
4882 XIII | minden boldogságban, mint Fáraó népét a Veres-tengerben,
4883 X | mintsem megjavításukkal fárassza magát.~Ez kétségtelenül
4884 II | vesződjem.~– Nem fogom önt fárasztani.~Abellino elbúcsúzott, a
4885 V | kormányzok, nem színházat. Farewell Othello! Bamboche-é a vásár!~
4886 XXI | hosszabb; nagy bozontos farka, mint egy seprű húzódott
4887 XXI | csóválva felkunkorodott farkaikat. E percet hasznára fordítja
4888 VIII | ezek: a vendég lovainak farkait tőbül levágatni; újdonatúj
4889 XVIII | ott nyújtózkodó agárnak a farkára, hogy az ijedtében az ablakon
4890 I | meghal a Vidra! Még ha a farkas ölte volna meg a Vidrát,
4891 VIII | közé fonva, nyeregtakarója farkasbőrbül.~Nem rosszul ül a lovon.
4892 XXVIII | valahova akar menni? Itt farkasok is szoktak ám járni.~– Nem
4893 IV | szemközt ült vele, tehát azzal farkasszemet kellett nézni. Hát amint
4894 XXI | róka itt egyszerre megáll, farkát maga alá csapja, s összecsattogtatva
4895 VIII | nem is felelt rá, csak a farkával csapkodott a légbe.~Mártont
4896 VIII | földig érő sörénnyel és farkkal, egy percig sem tud nyugton
4897 XXI | angolnak öltözve piros, kurta farkú frakkban, s nagyon kért
4898 X | előkeresni, kiigazgatni; eljött a farsang, nagy bálok voltak hirdetve
4899 IX | egyik háztól a másikhoz farsangolni, tyúkverőre, kárlátóra;
4900 VIII | kisasszonyokat, kik együtt farsangoltak veled. Én ezt igen jó tréfának
4901 IV | határoztatott el, hogy a jövő farsangon minő virág fog divatban
4902 VII | érzelem vagy jobban mondva, fásulat befolyása alatt írt, oly
4903 XIII | készpénzen vette hozzá a fát, és nem bírt egyebet előállítani
4904 XV | szól hozzá?)~– C’est bien fatal!~– Mon cher Abellino – szólalt
4905 XXXI | egypár milliót vesztett e fatális új örökös miatt. Azt ő nagyon
4906 IV | egészen alterálva, egzaltálva, fatigálva vagyok.~Hirtelen széket
4907 I | bejönni, ce serait bien fatigant mind a kettőnkre nézve;
4908 XIV | divatszenvedély, ezek a műveltség fattyai, elvesznek, eltörpülnek
4909 I | eszmékre volt hivatva, s fátuma, környezete, elhagyatása
4910 XIV | kezében remeg kezed…~Menj fátumod után!~Valahára alszik az
4911 XXI | eltakarva a kalapra kötött fátyol által.~Mennyi új bájt, eddig
4912 XXI | a két ifjú delnő lobogó fátyolát, őket kíséri legtöbb szem,
4913 XXIX | azon módon be voltak fekete fátyollal húzva, ahogy a temetés napján
4914 XXV | halványságot, főlecsüggesztést, e fátyolozott pillantást mind kiszámított
4915 III | csak najádokat és tilinkós faunokat kell képzelni, hogy előttünk
4916 XIII | produkálni, melynek címe Doktor Faust. Göthéből fordította Lokodi.
4917 XXXI | Elfogadja, ami megvan, faute de mieux – jobb hiányában –
4918 II | arcához simogatva fekete favoris-ját.~– Valóban, ez alku éppen
4919 X | asszonyság bízta a pesztonkára a fazekakat, s a szomszédasszonyokkal
4920 I | 1790-től 1820-ig minden fázisán keresztülment a párizsi
4921 XIX | agarásztársulat ügye is új fázisba lépett ezáltal, a részvényes
4922 XVIII | szíve jóságát, akik éheznek, fáznak, szűkölködnek és sínyledeznek,
4923 XV | lábaidat!~– Ne! nem! Nem fázom – rebegé Fanny. Irtózott
4924 VI | mindenütt, csak egy páholyban fecsegtek hangosan. Még egy szisszenés
4925 XXIV | nagysádnak, ha egy kevéssé fecsegünk?~– Jó hallgató vagyok.~–
4926 XXXI | tanulta nevezni anyjának, s fecsegve tett hozzá százféle kérdést,
4927 VII | a delnő.~– Mit tehetnek fecskendők nélkül? A szűk sikátorokon
4928 VII | keresztül nem lehet a nagyobb fecskendőket vinni. Úgy nevettem egypár
4929 VII | szolgálatot, s miután az új fecskendőt a szegletre állíták, felszökött
4930 XXI | Hanem a róka is elkapta Fecskét, olyat harapott az orrán,
4931 IV | ne tudja a bal – szólt feddőleg a márki. – Tehát a kis táncosnőre
4932 VIII | jussaimat kitanulni.~– Nono – feddőzék a bíró. – Nem jó az a hányavetiség,
4933 XXI | és dolmánya, mely nyakig fedé termetét, csak a szép karcsú
4934 III | hogy Amerikából a harmadik fedélzeten jött.~Csodaképpen hozzátehetjük,
4935 XV | hintóban ülnek mellette, a fedett ablakon át senki sem látja
4936 III | szólani, mert azok Miklós fedezete alatt vannak.~– Éspedig,
4937 XI | tanulmányaira szükséges költségeket fedezze; de arra kérem, hogy ne
4938 III | tagját bő kék vászonzubbony fedi, melyre tarka inggallér
4939 XX | csoportba rakott csodás fegyverek, zászlók és más diadaljelek,
4940 XIV | küzdés nagyon egyenlőtlen fegyverekkel történik. Ő nekem a minap
4941 VI | Az egész claque le volt fegyverezve; monsieur Oignon nem képzelt
4942 VII | szenvedélyek lángja. Szemeinek fehére valami mély porcelánszerű
4943 II | elevenedik, fogsorai épek és fehérek, kezei is különösen finomak
4944 III | a rezgő lombú fák alatt fehérlik a bölcsnek sírja; egy magas
4945 VIII | hány akó bor és hány bevert fej van neki a rovásán!~És kisült
4946 XVI | ingujjal vívnak.~Kivétetnek a fej- és hasvágások. Arcot, kart,
4947 I | alá s fel tolta mozgékony fejbőrét, mely által egész borzas
4948 IV | ha vajon csakugyan az ő feje-e az, amire ráteszi.~– Honnan
4949 XI | igazán semmi gondja.~A leány fejéből semmi sem verte ki többé,
4950 VII | hazájának.~A szép hajadon fejecskéjét rázva mutatá, hogy nem érti.~
4951 XXVII | e fiú neve? Egyike azon fejedelmek nevének, kik a legelső Kárpáthy
4952 I | tesz semmit; Stuart János fejedelmi vér volt, és végtére ő is
4953 XIV | áldozatul, hiába töröd rajta a fejedet, édes poétám, miként szabadítsd
4954 I | egyenruhát viselő hajdúk.~Fejeiken csákos kalpag, fehér lószőr
4955 I | lőcsbe vagy egymásba ütődnek fejeikkel, s olyankor kiegyenesedik,
4956 XIII | vendégség vége felé a bor a fejekbe szállt, s az ismeretlen
4957 XV | gyalázatot szegény megőszült fejemre. Óh, hogy ilyen napokat
4958 X | Viszont a díszes vendégeket fejenként megismertesse-e Terézzel,
4959 XIII | miután az alsóbb cselédségnek fejenkint négy darab császárarany
4960 VII | után – vagy fogadni – fejet fejért!~– Áll a fogadás! – kiálta
4961 I | mely legtávolabb van a fejétől, s ilyenformán a levegőbe
4962 I | hogy ez a „kend” szó nem fejez ki valami hízelgő megszólítást,
4963 XV | megismertetendő, ki rendkívüli örömét fejezé ki afölött, hogy őt ilyen
4964 XVIII | kimondhatlan hálámat ki nem fejezem nagyságod iránt. Most már
4965 XXIV | unatkoznak; látja őket be nem fejezett toalettel, olykor sáros
4966 XIII | szárnyajtók, s pompás tűzijáték fejezi be az egész mulatságot.
4967 XXIV | udvarias szóval sajnálatát fejezte ki, hogy nem lehet szerencséje,
4968 X | írta hozzá, mély fájdalmát fejezve ki afelett, hogy ártatlan,
4969 XVIII | nagyságodnak, akik iránt – hogy is fejezzem ki magamat? – akik iránt
4970 XIV | férfiúnak nagyon meggyűlt a fejfájása, amióta Fanny ügyébe avatta
4971 XV | ami most rajta van. Azt a fejkötőt is tőlem kapta, az egész
4972 XVII | ezen ágazatát oly tökélyre fejlesztők, hogy századok kellenek
4973 X | éves volt, s látni lehete fejlődéséből, hogy mindegyik nénjénél
4974 VII | egypár év alatt ideállá fejlődik a gyermeki vonásaiban keveset
4975 I | créanciers, ezek a gaz hitelezők fejökbe veszik, hogy pénzt kérjenek
4976 IX | hazafiak, kiknek közelebb van fejökhöz a szívök, mint másoknak,
4977 I | el vannak téve gubákba, fejökre levén húzva azoknak kámzsája,
4978 XX | nemzedék előtt nem szükség fejtegetnünk. Egészen más ízt, más fényt
4979 XII | tréfák, azt határozottan nem fejthetjük meg. Voltak, kik indítványozták,
4980 XX | ügyekben is hasonló buzgóságot fejtsenek ki, s azzal mi is csatlakozhatunk
4981 XI | kárörömmel mentek lefeküdni, fejük alá téve a kulcsokat, és
4982 VIII | látott ostobaságokon törték a fejüket, melyek között a legszelídebbek
4983 XXXI | aki vagy egy poharat a fejükhöz vágjon. Míg élt e nő, meg
4984 XV | oltalmábul kelle elorozni!!~Óh! Feketébb az ördög, mint aminőnek
4985 VII | mindig sötétebben, mindig feketébben. Midőn a feneket érte a
4986 XXXI | záporeső.~A Mayer leányok is feketében jártak. A fekete ruha nagyon
4987 VII | igazán szivárvány, mert feketéjében a napsugár minden színét
4988 VIII | hosszú és előregörbült, feketére sülve odáig, hol az ing
4989 VII | nézve a kékbe átmenő acél feketeségével ragyog; ajkai oly parányiak,
4990 XVI | egy borbélyt, s amelyikünk feketét húz, vágassanak rajta eret.~–
4991 VI | ekkor az ellenfél dühe nem fékezheté magát többé; a loge infernale-ban
4992 VIII | deli alakját, efelett oly fékezhetlen kacajban tört ki, hogy akciót
4993 XXIV | miatt egyedül hánykódik hűs fekhelyén, míg két ajtónyi távolra
4994 I | volt az epitáfiummal.~„Itt fekszel, te cigány, soha többé nem
4995 VIII | tudta, hogy jószágai hol fekszenek, hanem azt lehetett tapasztalni,
4996 V | csókolá, égő fejét keblére fekteté, gondolva, hogy ha ragályos
4997 VII | hátulsó bakján, térdére fektetett hosszú látcsővel vizsgálva
4998 VIII | teremből, s szépen ágyba fektettek, délig aludván, azt álmodta,
4999 XVIII | leírhatlan szeretetreméltósággal fektetve szép gömbölyű karját az
5000 V | kihívom az egész világot!~– Feküdj le, Tharaud – szólt hidegvérrel
5001 XXVII | szempillák gömbölyű orcáira feküdtek. Nem sírt, egészen komoly
5002 XXVII | semmit, csak őt látta ott fekünni halványan, elhervadtan,
5003 XIV | egy kellemes kis völgyben fekvék a Kárpátok között, védencét
5004 VIII | széket és asztalt, a földön fekvők tengeri betegségről ordítoztak,
5005 VIII | természetével bírt, hogy a földön fekvőt nem bántotta. A hajdúk hirtelen
5006 XIII | soha. És újra mosolygott, fel-felkiáltva, hogy fejében pokolbeli
5007 II | minden elejtett zsebkendő feladásáért aranyakat osztogatni. Tudnunk
5008 IX | ajtót. Képzelhetni, mily feladat ez Fennimorra nézve, kinek,
5009 X | életének nem leend egyéb feladata, mint kedves nénje jótékonyságát
5010 XVIII | valami módon hozzá kell fogni feladatához, s vevé a lajstromot, melyet
5011 VIII | erőltetés nélkül teljesítve a feladatot –, de csináljátok meg azt,
5012 XX | kisdedek megóvását vevék feladatul, ismét, akik könyveket terjesztenek,
5013 XIII | felelt Pál durcásan, s úgy feladta urára a dolmányt, hogy majd
5014 XII | önnek e lovagi szolgálatot felajánlani.”~Sándor nyugodtan hajtá
5015 XIII | meghallgatni.~Jancsi úr inte, hogy felajánlja rá magát.~– Tehát; ez évben
5016 XII | találkozásnál szolgálatunkat felajánljuk. Mi éppen nem találunk semmi
5017 XIII | utasítja azt vissza, ezennel felajánlok öcsémuramnak kétszázezer
5018 XII | hogy önnek segélyünket felajánlva, ezáltal útját álljuk azon
5019 I | vagyok bolond, hogy többet felakasztassam magamat, mikor tisztességesen
5020 I | Így szedsz te rá engem! Felakasztatlak. Hajdúk, hozzatok kötelet!
5021 I | bosszankodni.~Mindjárt szépen felakasztotta szegre a fokost, fejébe
5022 XXI | balfelől smaragd kapoccsal volt felakasztva, láttatni engedve a fehér
5023 XI | abban, egy ártatlan szívet feláldozni egy óra örömének, a ti katekizmustokban
5024 XVII | a másik ív cukorrépagyár felállítására, ha azt nem találta eléggé
5025 VII | újra látni.~A vén duenna felállítja az alacsony lábú asztalkára
5026 XIII | is itt van, a rektor is felállította a parasztfattyúkat az udvaron;
5027 XIII | maradványát, s ahogy állt, felállíttatá azt ismét a Berettyó partján,
5028 XV | De mégis jobbnak látta felállni, és kimenni a szobából.~
5029 XVIII | ülve, vagy különben én is felállok.~– Pedig nem volnék érdemes
5030 XIII | szedegetve sarkantyús lábait, felballag Jancsi úr elé, ki ott várakozik
5031 XVIII | kedves szomszédnő – kezdé a félbehagyott szót Marion kisasszony valami
5032 XIV | kétszeres hévvel látott félben maradt terve után. Értjük
5033 XV | Amint őt meglátták, rögtön félbeszakadt nevetés, jókedv és előadás;
5034 VIII | anélkül, hogy a dalolást félbeszakasztaná.~Ez akkoriban még új tudomány
5035 X | szobába belép, egyszerre félbeszakasztják a beszédet, s ha kérdezi,
5036 XIII | e következők:”~Itt elébb félbeszakítá az olvasást Péter.~– Méltóságodnak
5037 VIII | mindegyik kénytelen volt félbeszakítani az ivás alatt.~Kis Miska
5038 VIII | efelett az is, hogy ugyanakkor félbeszakítatlan hangot kell adni.~E mutatványt
5039 I | akkorákat vetődik, hogy szinte felbillen, de két ember fogja kétfelől,
5040 I | akár Marokkóba, mert az a félbolond nagybátya, az a gazdag betyár
5041 II | életműszerei annyira teljes felbomlásban vannak, hogy ha csak életrendén
5042 III | heves vita közben untalan felbomlik.~Az erdei magányban kissé
5043 XV | volna mondani szájjal.~Teréz felbontá a levelet, elolvasá. Boltayra
5044 V | hogy e levelet bátor voltam felbontani, de miután átadója nevét
5045 V | visszatért Jeanette, egy felbontott levelet tartva kezében.~–
5046 X | családapa, ki vasárnaponkint jól felborozva erkölcsi prédikációkat tart
5047 I | volt ez, hogy így merték őt felbosszontani. Hah! Ha más tette volna,
5048 XVIII | kegye által, mely egészen felbuzdít.~Nem használt az. Hiába,
5049 VI | legtitkosabb políciát. Társuk által felbuzdítva, nemcsak abban voltak munkásak,
5050 XV | jártam, csak hogy titeket felcifrázhassalak, hogy cselédet nem tartottam,
5051 I | a kocsmárosra erőtetett, felcsapott hangon. – Nyisson kend nekünk
5052 XVI | közbeszaladt, kardjaikat le- és felcsapták, s ismét szétválaszták őket.~
5053 VI | egykori kedvencét oly könnyen felcserélte, kétszeresen el volt ragadtatva.~
|