bold = Main text
      Part                                                  grey = Comment text

12145 I      |                       gratuláló verseket úri mecénások névnapjaira, születésnapjaira,
12146 VII    |             szegletet elfoglalhatja, akkor a Médard-templom veszve van. Több, blúzba
12147 I      |                      a drága tengeri közt.~– Medardus napján kezdődött az ítéletidő,
12148 XXIII  |               hullottál ide? Azt hittük, már mediatisáltattad magadat Indiában. Jer, ülj
12149 IV     |                   kedves mulatságra, melynek médisance a neve, nálunk emberszólásnak
12150 XXI    |                vadászkürt, harmadik egy szép medvebőr. Ezt az utolsót alkalmasint
12151 IV     |              beleegyezik. A lordot befűzik a medvebőrbe, pompásan tudott morogni,
12152 V      |             szülöttei azt hisszük, hogy mind medvebőrben járnak, s dobszóra táncolnak –
12153 XII    |                 berobogott az udvarra. Nagy, medvebőrös kapus állt a bejárás alatt.~–
12154 VIII   |                 futni vagy lefeküdni, mert a medvék természetével bírt, hogy
12155 IV     |                     ott danol el az elejtett medvén egy kedves kis kuplét, melyet
12156 IV     |                   furorét csinált. Abban egy medvének igen érzékeny szerepe van;
12157 VII    |                     ig lord Burlington, ki a medvét játszta, s a vadászt földhöz
12158 IV     |                megrohanja, a lord olyat üt a medvetalpával a kezére, hogy az elhullatja
12159 IV     |              összekapnak, a vadász nem bír a medvével, birkóznak, végre a vadász
12160 XX     |          bármelyikünk is azzal felelne, hogy megadná magát, s kézcsókolva kérné
12161 IV     |                     Hiszi, hogy én nem tudom megadni kutyájának az árát? Mit
12162 XXIV   |                    Ily hamar nem volt szabad megadnia magát.~Meg kell mutatni,
12163 XIII   |                   tiszta szívből!”~Jancsi úr megajándékozá a legényt, ki egy szó vétség
12164 XXV    |                      kegyének valami jelével megajándékozza. Többre azután nincs szüksége.~
12165 II     |                    konyhaszolgáló, kezeikkel megajándékozzák. Vagy pedig lehetett valami
12166 XVIII  |                  szólt Flóra, s azután, hogy megakadályozza Fannyt e tettében, odaölelte
12167 I      |                 comment s’appelle cela? (Itt megakadt, nem jutott eszébe a szó,
12168 XX     |                   nagy és nevezetes társulat megalakult, s nekünk nincsen egyéb
12169 IX     |                 fogunk találni. A pártok már megalakulvák, s a rokonszenvek a konferenciák
12170 IX     |                   Györgyöt, a magyar Helicon megalapítóját, s ennek méltó sógorát,
12171 VII    |                    nagyon kevés formaság van megalapítva a hivatalos szerelmi összeköttetésekre
12172 VI     |                      adózott, végre valahára megalázva, összetörve lássa. Utoljára
12173 VII    |                      boncnak, aki őket ezért megáldja.~Az elválás hasonló egyszerű
12174 XV     |                    minővel Boltay mester van megáldva. Nem igaz abból az egész
12175 XXI    |                   mások, kik szerettek volna megalkudni magukkal még egy félórácskában,
12176 IX     |                   tíz órai vegyes ülés előtt megállanánk az országház ajtajában,
12177 III    |               választott pályán becsületesen megállani, akarjuk szeretni magunkat,
12178 XVI    |                      a feleket a kölcsönösen megállapított egyezményekkel és megszorításokkal.~
12179 VII    |                  várták a sikert a magasból.~Megállapodás nélkül haladtak felfelé.
12180 XIII   |                       s kénytelen volt nálam megállapodni; azonban hozott magával
12181 XVIII  |                      és sikerült is neki azt megállásra bírni, mégpedig olyan egyszerű
12182 XIV    |                országokon járt, akárki előtt megállhat… s téged mennyire szeret!~–
12183 XXIX   |             három-négy szobán, János gyakran megállítá Rudolfot, elmondva neki:~–
12184 XII    |          frissítőárus sátora állott. Ifjaink megállíták a kocsit, s felszólíták
12185 XVIII  |                boldogságának látása, hallása megannyi tőrszúrás lehet a szívedben.)~
12186 X      |                  halála órája elhagyatott és megátkozott, s a halálon túl irtózat
12187 XXXI   |                      neki; hiába, félt, hogy megátkozza a másvilágon.~– Dehogy.
12188 II     |              végigfutotta, s mind e csodákat megbámulá, valahára mégis okkal-móddal
12189 XX     |                   diadaljelek, miket nagyban megbámult egypár falusi fiatalember,
12190 I      |                     kezében, s miután eléggé megbámulta a konyhájába betört jövevényt
12191 VI     |                költészet!~A közönség, mintha megbánását akarná benne kifejezni,
12192 XIII   |                tisztel. Most már sietni fog, megbánja heveskedését, bocsánatot
12193 XXV    |                       és sírt.~Rudolf nagyon megbánta, amit cselekvék.~Fanny kis
12194 XIII   |                      A megcsúfolt verekedő a megbántás után lassan felemelkedett
12195 XV     |                    indignációval Fennimor. E megbántó szóra Abellino egyszerre
12196 XIII   |                közbámulatra – ahelyett, hogy megbántójára rohanna – elkezde kifelé
12197 XIII   |                     Aki a nagyságos urat úgy megbántotta.~– S mi gondja arra kendnek?~–
12198 XIX    |                       és azt mondja, hogy őt megbántottad. Az asztalnál kit ültess
12199 XVIII  |                      tiszteletlen érintéssel megbántsa azoknak tulajdonosait.~Hm,
12200 IV     |          zsurnálfirkancok, hogy ez gyalázat, megbecstelenítése a művészetnek; lealázása
12201 XXIII  |                   Persze, hogy az reád nézve megbecsülhetetlen eset volna.~– Engem kijátszanak!~–
12202 XVIII  |                       egy anya őrködő gondja megbecsülhetlen egy fiatal nőre nézve.~Fanny
12203 XIII   |               bolondság jutott, hogy az urát megbecsüli és nem lopja meg, holott
12204 XV     |               kellett volna őket, akkor majd megbecsültek volna, akkor majd nem hoztak
12205 XIII   |                 szemét – szólt ez, ugyancsak megbecsülve az illetőket.~– Itt van-e
12206 V      |                 szeretném, ha ön ma hirtelen megbetegednék.~– Jeanette, ön nekem rosszat
12207 VIII   |                kicsinyt gondolkozott, azután megbiccenté fejét~– Nem bánom.~Jancsi
12208 VIII   |                  egyre vágta, ütötte a magát megbicsakoló vadat, anélkül hogy azt
12209 VIII   |                    esküdt elé érve megáll, s megbillentve kalapját, elmondja röviden,
12210 XXII   |            eltávozásomról.~János úr kapott e megbízáson, s elébb megtudva Teréztől,
12211 XXIII  |              szokását. Ő minden dehonesztáló megbízást és kérdést a legnagyobb
12212 III    |                     érzelmei kifejezésére.~– Megbocsássanak, uraim, hogy így önök közé
12213 XXIX   |                     köszönöm, hogy eljöttél; megbocsátasz, hogy ily órában, ily sietséggel
12214 XV     |                   család körébe, mely szánó, megbocsátó kart tár eléje, csak azért,
12215 XXIX   |                      és a haza, miként én is megbocsátom! De tettető és hazug volnék
12216 X      |                      azt megtagadhassa tőle. Megbocsátott neki. Rögtön bérkocsit rendelt,
12217 XVIII  |                 szétválasztott haj megkenve, megbodorítva. Két okos szót sem lehet
12218 XII    |                     krajcár – szólt, ujjával megböködve mindenik összeget.~Mi a
12219 I      |                      mángorló köveit kellett megbolygatni, azután válogathatott bennök
12220 XIII   |           megmosdatta, elvagdalta a körmeit, megborotválá, felköté nyakravalóját,
12221 VIII   |                      vevék a sok évi sérelem megbosszulóját, s azután egész reggelig
12222 VII    |                   sérteni.~Eszékiné komolyan megbotránkozék.~– Édes Rudolf, nem jól
12223 XVII   |                       hogy a menyecske semmi megbotránkoznivalót ne találjon, mire nézve
12224 XIII   |                     Marci; a tiszttartó nagy megbotránykozására meg sem billentve kalapját
12225 V      |                lefoglalja, az tolvaj, és azt megbüntetik.~– Légy nyugodt, és ne gondolj
12226 VI     |                 másik részét, vetélytársnéja megbukását.~Ezalatt a második darabhoz
12227 XI     |                      szítá a vadászok hevét. Megbukni egy tapasztalatlan gyermek
12228 XI     |              haladtak bár a míveltségben, de megbuktak az erény útján. Szégyennel
12229 XX     |                      ön ellen egyesülünk, mi megbuktathatjuk önt, s ön elveszti népszerűségét
12230 IV     |                   egy művésznőt és a másikat megbuktatni mellette.~– Várjatok, még
12231 XVIII  |                  mint őt elejteni, s egyszer megbuktatva nem marad számára egyéb
12232 IX     |               művészetet és hazai nyelvet, s megcáfolák az előítéletet, mely ez
12233 XXIV   |                      jelenében még több, ami megcáfolja. E nő jelleme tiszteletre
12234 XVIII  |                     hangon iparkodott azokat megcáfolni.~– Nem, nem; de el kellett
12235 III    |                  darabot koronájával állítá, megcáfolva a bölcs kérdést.~– Tehát
12236 I      |                   friss magyart, oly ügyesen megcifrázva, mint akármelyik cigány;
12237 XV     |                  látszék magát.~– Hiszen, ha megcsal, ő bánja meg, a hatvanezer
12238 XXII   |                     többi lengeteg férfi, ki megcsalja a legbájosabb, a legkedvesebb
12239 XI     |                    még ez a tétel: „Asszonyt megcsalni nem bűn”. Mért nem vigyázott
12240 XIV    |              alakokkal fogtok találkozhatni, megcsalt, rászedett férjekkel, bolonddá
12241 XX     |                  gazdáját hűtlenül elhagyta, megcsalta, meglopta volna? Ismeretes-e
12242 XV     |                    veremben! Saját vermében. Megcsalva, megvetve, megtorolva.~Abellino
12243 XVII   |                    együtt ott saját portáján megcsapassa, hanem csak mégis okosabbat
12244 XIII   |            urbarialis gyűléseken parasztokat megcsapatni.~Ezt per „hallja az úr!”
12245 VIII   |                      inni, s vétségek esetén megcsapattatódni, ha ma vagy holnap letelik
12246 VIII   |                     illetni nem szabad – sem megcsapatván, sem pedig börtönbe záratván.~–
12247 VIII   |                     vihar száguldott előre a megcsapott ló, szilajon, bőszülten
12248 XIV    |                     a nábob; termete annyira megcsappant ez idő alatt, hogy elébbi
12249 V      |             szerződésében; nem bánja, azt is megcselekszi, csak bocsássák; ekkor odaküldik
12250 III    |                  elővettem Rousseau-t, s úgy megcsendesített, ha olvastam. Így ünnepnapokon
12251 VIII   |                     azzal összecsókolóztunk, megcsináltuk a genealógiát, én kifizettem
12252 XIV    |                   sávolyos abrosznak!~Boltay megcsipkedé a leányka arcát, mely oly
12253 VII    |                  kiálta ijedt tekintettel. – Megcsókolál, midőn nem vagyok tiéd,
12254 XXV    |                 felült is, utánafutott, hogy megcsókolhassa, és azután kiállt az erkélyre,
12255 XIV    |                     Boltay mester nyakába, s megcsókolva gömbölyű piros ajkaival
12256 XIII   |                      nem érzé a megbántást s megcsúfolást, csak a rémületet, mely
12257 XIII   |                dolgok fognak még történni.~A megcsúfolt verekedő a megbántás után
12258 XV     |                      higgyétek, hogy engemet megcsúfoltatok” – mondám, és levetém a
12259 VIII   |                      tömege közé; erős lábai megcsuklottak alatta, de nem bírta már
12260 XIII   |                 felhagyva, Palkót pedig újra megdicséré:~– Látja kend, hogy mégis
12261 XXX    |                      nagy nesztelenség által megdöbbentve költögetni kezdé, akkor
12262 XX     |                  mint mondja: „meghal” vagy „megdöglik”), s hetednapra elpatkol.~
12263 XXV    |                       hogy élete boldog.~Itt megdörzsölé Rudolf az amarántot, s számtalan
12264 XV     |                    vánkost teszek reád, vagy megdörzsöljem a lábaidat!~– Ne! nem! Nem
12265 XIII   |                    Menjünk tovább!~– A repce megdohosodott a vevő utáni várakozásban,
12266 XIII   |                   urat, az isten nevében úgy megdorgálá mindannyiszor, hogy az összegyűlt
12267 XIII   |                     tiszttartót Jancsi úr. – Megdűlt a gabona, a nyáron elverte
12268 VIII   |               bírságiumát, mégpedig egyúttal megduplázva, miután semmiképpen sem
12269 VII    |                    Chataquéla meghalt? Igen! Megégette magát férje után. Tehát
12270 XXVI   |              eldarabolva, vízbe süllyesztve, megégetve. Az egész egy tizenkét kötetes
12271 XI     |                    gonosz, mely keresi, akit megegyen, megtalálja a templomban
12272 II     |                      be az ajtót.~– Eszerint megegyezénk.~– Holnap reggel tizenkét
12273 Vegszo |                      anakronizmusokat hallék megegyeztetni, miknek megrovását köszönettel
12274 XV     |                  dolog, hanem az ember hamar megéhezik mellette. A poéta urak szeretnek
12275 XI     |               önmagának hasznos tud lenni, s megél birtok és mások könyörülete,
12276 XIX    |                      szükséges, hogy fény és megelégedés legyen minden részről; neki
12277 XVII   |                  érte-e valami baj, hogy van megelégedve sorsával? Egy kicsit ő is
12278 XV     |                  tetszik, és meghalhatsz, ha megeléglette szenvedéseidet a mennyei
12279 XIII   |                      volt az apja.~– No, hát megelégszel vele? – kérdé Jancsi úr
12280 III    |                     szárazi és vízi utainkon megélénkül a kereskedés, a magyar nyelv
12281 VII    |                   palack belseje bámulatosan megelevenülni, jövő-menő alakok tetszenek
12282 XX     |                szépen bele volt szőve minden megéljenzett frázis, ami egy esztendő
12283 XVII   |               elvitatni, hogy ezek majd csak megélnek azért valahogy, míg az agarászat
12284 XX     |                     illatszerek szerencsésen megelőzék a nagyságos asszony görcse
12285 VIII   |                 pálya végéig egyik sem bírta megelőzni a másikat. Midőn már csak
12286 XXII   |                    talán? – sietett Kárpáthy megelőzve neje gondolatát. – Minden
12287 X      |                   felkeresse mindegyiket, és megelőzze Terézt, ha netán az fenyegetését
12288 X      |                   fény az elborzadásig sokat megemésztenek, a terített asztalnál látatlan
12289 XXIX   |                napnak minden esztendőben, és megemlegesse azt évrül évre.~Vele elvégeztem
12290 III    |                   örülök rajta, hogy önök is megemlékeztek róla; az egész francia földön
12291 XIX    |                 rossz tulajdon nincs, amiért megemlékezzék róluk. Az nem lehet; e nemes
12292 XXIX   |                   Több rokonom nincs, akiről megemlékezzem.~Barátaimat könnyű felszámítanom,
12293 XX     |        Püspökladányba.~– Végül szabad legyen megemlítenem, uraim, azon esetet, midőn
12294 II     |                      azért látjuk jónak újra megemlíteni, hogy elejét vegyük minden
12295 XXIII  |                         De azt mégsem fognák megengedni, hogy egy nyomorult koldusnő
12296 XXIX   |                 melynek tagja lehetnem isten megengedte, az utánam következő jobb
12297 XXII   |                   nem fogadott magánál. Néha megengedték neki az orvosok, hogy nejét
12298 I      |                       s örömest akarta volna megengesztelni a halál révéről érkezett
12299 X      |                    látott, s csak akkor volt megengesztelődve, ha az igazságos fél ügyesen
12300 I      |                      forintba, de a mulatság megér annyit.~Ezért fellármázta
12301 XXV    |                    ékesíték. Szegény asszony megérdemelte volna, hogy boldog legyen.
12302 X      |          kihallgatása nélkül ítéltél? Bizony megérdemlenéd, hogy te kérj bocsánatot
12303 XI     |                   ily éneket hallok, a könny megered szememből.~És kendőjét szemére
12304 I      |                     ily kedves időben, midőn megerednek az égnek csatornái, és eszébe
12305 IV     |                     Mainvielle-né bizonyosan megérezte a bajt, mert még azon órában
12306 XIV    |                    élnünk, jó uram, hogy azt megérjük.~– Eredj, no, mit beszélsz,
12307 XXVI   |                      kik őt szívesen látták.~Megérkezék azonban végtére! Nála nélkül
12308 XII    |                várakozás után ellenfeleik is megérkezének.~Komor, felhős reggel volt,
12309 XIII   |                    disputálta már unokaöccse megérkezését, miszerint azt mint valami
12310 XXVI   |              legnagyobb zajt üt Kecskerey úr megérkezte. Hol volt, merre járt Kecskerey
12311 XXVI   |                  fővárosnak.~Szentirmayék is megérkeztek, s a szép hölgy és a derék
12312 XX     |               sohasem elég. Gróf Kereszthyné megérkeztére őszinte örömmel fut eléje
12313 XVII   |                 előtt azt elmondhassa.~Fanny megérkeztével Kárpátfalvára, semmit sem
12314 VII    |                      egy városból, amikor mi megérkezünk, mintha szántszándékkal
12315 VIII   |                   tartattak.~Az úri vendégek megérkezvén, a barna zenészek háromszoros
12316 XV     |                   hogy ilyen napokat kellett megérnem! Én Istenem, én Istenem!
12317 XVIII  |                     érzett jelentősége által megerősödve érzé szívét a jó öreg, s
12318 XV     |                 kívánatnak eleget tenni nagy megerőtetésébe került a jó asszonyságnak.~
12319 X      |                ezüstkupakot nem is számítva, megért huszonöt pengő forintot.~
12320 XVIII  |                   sincs hozzá közel, mely őt megértené. János úr nagyon lekötelező
12321 XIII   |                    meg azt nem lehetett vele megértetni, hogy ő a méltóságos úr
12322 XIII   |                 egyebet nem, a fiskálisomat. Megértette az úr?~A fiskális intett
12323 VI     |                    lépett, hogy annál jobban megérthessék, s olvadékony, lágy hangon
12324 XIV    |                 atyafiságos viszonyt könnyen megértheti ön, ha megtudja, hogy ő
12325 XXVII  |                     mondjad! Ne félj semmit, megértjük mi! Mit mondtál megint?~
12326 XIII   |               ezekkel nagy kurtán beszélt, s megértve tőlök, hogy ezentúl ő fogja
12327 XIX    |                     kettős ablakon keresztül megérzi a szagát és elájul, úgyhogy
12328 X      |                  vert rajta, hogy magának is megesett rajt a szíve.~A testvérek
12329 XXIII  |                  Engem kijátszanak!~– Biz az megeshetik, hogy kijátszanak. Az öregúr
12330 XXX    |                  azon köntösbe, melyben vele megesküdött, úgy tevék a koporsóba.~
12331 XXIX   |                  öltöztessenek, melyben vele megesküvém, hű cselédem, az öreg Pál
12332 XXIX   |                   melyen felejthetlen nőmmel megesküvénk, gyűljenek össze az uradalombeli
12333 XIII   |                   kellett a szomorú példának megesni. Kassay Lőrinc most az egyszer
12334 XIII   |                    maradni a hátam mögött.~– Megeszem én azt az írást mind, amit
12335 I      |                   csak verset írok arra, aki megeszi.~– No, hát ide, Vidra. Kapd
12336 VIII   |                      tart az udvarán, melyek megeszik az embert, tekintet nélkül
12337 XV     |               szobájába, megöntözé virágait, megeteté madarait, és dalolt igen-igen
12338 I      |                      ökröm megdühödött, s ti megettétek.~– Meg biz azt, még ha egy
12339 XIII   |                 zsebemben egy peták, a többi megevődött, és megivódott; summa summarum:
12340 VI     |                      rosszul beszél azokról, megfeddik, hogy minek cselekszi azt.
12341 XVII   |                      kibújhatott, haragudván megfejthetlen okokbul reájuk, a negyedikért
12342 XX     |                  utóbb érintett agár annyira megfeledkezék a vendégi jogokrul, hogy
12343 VII    |                      sehova sem néz; micsoda megfeledkezés ez az illő kíváncsiságról?
12344 VII    |                  percre még a tűzoltásról is megfeledkeztek. Chataquéla nem vevé észre
12345 XXIII  |                   volna tőlünk, ha végképpen megfeledkeztünk volna róla; oly egyéniségeket,
12346 XX     |                  Volna csak itt Rudolf, majd megfelelne az neked.~Kárpáthy János
12347 I      |                  határoztatva, hogy a sárban megfenekelvén, ott virradjon, akkor úgy
12348 I      |                      szemei láttára a sárban megfeneklett, s miután a vele levő emberek
12349 XX     |                    az, hogy bármily keményen megfenyítse is törvényes ura az agarat,
12350 XIII   |                    embernek a ködmen ujja, s megfesté kékre az alatta levő inget
12351 XIII   |                    felöltözteté Jancsi urat, megfésülé, megmosdatta, elvagdalta
12352 XXI    |                   minden oldalról.~Az agarak megfeszített gyorsasággal rohannak utána.~
12353 VIII   |                      nem érez, minden erejét megfeszíti, hogy ellenét letörje. Gyakran
12354 VII    |               hímzett virágos övvel, a szűk, megfeszülő ruhát rövid ujjaival s a
12355 VIII   |               leggyorsabb paripával, a kötél megfeszült nyakán, hanyatt-homlok rohant
12356 XI     |                      ő igen gazdagon szokott megfizetni. Teréznek nem merte volna
12357 IV     |                       ha tetszik, fütyülünk. Megfizettünk érte.~– Egyet hagyj még
12358 XV     |                       az én kedvemért!~Fanny megfogadá, hogy eltitkolja azt. Azt
12359 VIII   |                csókolhat nekem, ha hajdúmnak megfogadom, hogy éhen vagy az akasztófán
12360 XII    |                 meghalt szegény. És én akkor megfogadtam, hogy addig nem nősülök,
12361 XI     |                      halt meg. Halálos ágyán megfogadtatá velem, hogy ha találok fiatal,
12362 III    |                 istenen kívül.~– Akkor mégis megfoghatatlan, hogy a jólétből elkívánkozik.~–
12363 XXI    |                      másik percben már az is megfogná őtet, s a rókaharapásról
12364 I      |                     vinnének odább; de a sár megfogott az úton. Mármost adjon nekem –
12365 XX     |                   bosszúálló macska, álmában megfojtotta volna egy agár az urát?
12366 XX     |                    tekintetes urak, az eszme megfontolást érdemel! (Halljuk! halljuk!)
12367 VII    |                 tettét százféle toldással és megfordítással adták elő, csak azt nem
12368 VIII   |                fordult; de már akkorra ez is megfordította a kantárszárát, s a pányvakötelet
12369 XVIII  |                hölgyekhez.~Csaknem mindennap megfordulnak a kárpátfalvi kastélyban
12370 XX     |                szokása volt a nagy férfiúnak megfordulni, és tovamenni, mintha nem
12371 XXIII  |                   téged örökségi igényeidtől megfosszon.~– De ez nem lehet, ez nem
12372 IX     |                   gyönyörök hajhászatában, s megfoszták magukat a legnagyobb gyönyörtől,
12373 X      |                     kincstől akarják az urat megfosztani, amit jó drágáért eladhat,
12374 XIV    |                   aki őt ez ismerettől többé megfoszthassa. A leány lelkében már gyökeret
12375 XV     |               hölgyek, kik a világ örömeitől megfosztják magukat, hamarább hervadnak.~–
12376 XV     |                  hogy magadat minden örömtől megfosztottad?~Ez az asszony úgy beszél,
12377 I      |                   állat.~Attól, hogy a rákot megfőzik, senki sem irtózik, az asztalra
12378 XV     |                 azalatt kinn volt a konyhán, megfőzte a kávét, megpirította a
12379 X      |                   dugva a szájába, hogy majd megfulladt tőle. – Olyan könnyen adják
12380 IX     |             tartózkodik; ha zajt csinál, úgy megfurnírozzák, hogy a tulajdon bőrére
12381 XVIII  |                      jótékony köhögési roham meggátlá Marion kisasszonyt a beszéd
12382 XX     |                   eléje Fanny, s mielőtt azt meggátolhatná, megcsókolja kezét, amivel
12383 XVIII  |                     sikerült Szentirmaynénak meggátolhatni, hogy Fanny lábaihoz ne
12384 VII    |                      isteni hatalom, mely őt meggátolja attól, hogy meghaljon hideg,
12385 XI     |              huszonöt év óta. Boltay ezalatt meggazdagodott, s megvette azt a házat,
12386 XV     |                  percben kész letenni.~Fanny meggondolni látszék magát.~– Hiszen,
12387 IX     |                      hihetlennek látszik, ha meggondolom, hogy Fennimor törekvései
12388 XIV    |                     azon emberrel ott, ki őt meggyalázni, társai nevetségévé tenni
12389 XVI    |                     összeverekedtek, egymást meggyalázták; olyankor a tanúk féltik
12390 VIII   |                  gyakran visszatér oda, ahol meggyaláztatott, de a gulyához nem vegyül
12391 XXXI   |                      a fukar, azért mi mégis meggyászoljuk.~Egy napon annyira vitte
12392 VI     |                      tehát, midőn a közönség meggyérül, odafurakodának melléjök,
12393 II     |                   kapott szeretőjével együtt meggyilkolhatja. Emellett az ország tele
12394 II     |                meglőni, leszúrni valakit, de meggyilkoltatni azért, hogy örököljem, nem
12395 I      |                 rézgombjai nem nagyobbak egy meggymagnál, ujjai pedig éktelen bővek,
12396 XIII   |                      oly méreg, amiből a sok meggyógyít, a kevés megöl.~– No, de
12397 V      |               gondolatja van, az, hogy férje meggyógyuland.~Kezében a kiállhatatlan
12398 XXII   |                   felől, s míg kétséges volt meggyógyulása, addig senkit el nem fogadott
12399 XXIX   |                  tartsanak imát a templomban meggyógyulásomért, az hiába volna; hanem imádkozzanak
12400 XXII   |                     dolgokat; elcsendesült – meggyógyult, ahogy az orvosok mondák.~
12401 XXX    |                  ámbár egy tekintet ez arcra meggyőzheté, hogy itt többé orvosra
12402 XIX    |                    legalább János úr abban a meggyőződésben élt, hogy felesége otthonias
12403 XIII   |               keresgélni mindaddig, míg azon meggyőződésre nem jutott, hogy nem találja
12404 XV     |                   most, hogy saját szemeivel meggyőződhessék róla, hogy vajon az a vén
12405 XI     |           asszonyságot.~– Íme, asszonyom, én meggyőződtem afelől, hogy az ön védence
12406 XVIII  |                      tekintet a delnő arcára meggyőzte arról, miszerint ő sokkal
12407 XXV    |                      előtt, de kényszerítve, meggyőzve nem, nem, soha!~Ezt a szót,
12408 XXII   |                    betegek szoktak, kiknél a meggyulladt agy ábraképekkel van tele.
12409 II     |                    kiegyenesítve ülés közben meggyűrődött ingelőjét.~– Hogyan? – kérdé
12410 VIII   |                   pünkösdi királyt, a nagyúr meghagyá, hogy mindenki takarodjék
12411 VII    |                   két gyermeket ültetett rá, meghagyva nekik, hogy kapaszkodjanak
12412 XII    |                csatában valaki irgalmatlanul meghajigálta vereshagymával.~Livius hivatalos
12413 XIV    |                 valami kutyára les, hogy azt meghajítsa.~A jámbor férfiúnak nagyon
12414 VIII   |                  szarva korábbi tülekedésben meghajolva előre állt, a másik hegyesen
12415 XV     |                 monsieur Griffard, banquier.~Meghajtások, bókok, kézszorítások.~–
12416 XXIV   |            udvariasan járult eléje, s délceg meghajtással hívta őt fel a táncra.~Óh,
12417 XVIII  |                    miszerint minden lépésnél meghajtsa magát, előrehúzta, leültette
12418 IV     |                 számára; ha a klub pénztárát meghaladja a költség, azt én fedezem.~
12419 X      |                   kedves nénje jótékonyságát meghálálhatni.~– Azt azáltal érheted el –
12420 XX     |                       midőn egy agár gazdája meghalálozik, mit cselekszik a hű eb?
12421 III    |                    az erős hang jó cáfolat a meghalás ellen, akkor helyesen teszitek,
12422 XV     |                     Istennek úgy tetszik, és meghalhatsz, ha megeléglette szenvedéseidet
12423 X      |                 ember; idegen ajkról kellett meghallania, hogy őt lenézik, csúfolják,
12424 II     |                     mi szükség nekem mindezt meghallanom?~– Annak bizonyítékául,
12425 XXIV   |                  értsd hatvanezer forintját, meghallgatja, amidőn a szerencsés véletlen
12426 XIX    |                      emberek, akik mindenkit meghallgatnak, mindenkinek igazat adnak,
12427 XIII   |                       ha kegyeskednék azokat meghallgatni.~Jancsi úr inte, hogy felajánlja
12428 VII    |                      hogy mindazon sóhajtást meghallhassa, melyek hozzá intéztetnek.~
12429 Vegszo |                     illető megrovásait elébb meghallhassam, s szólhassak művem hibáiról.~
12430 I      |               csengettyű lóg, hogy messziről meghallja a szembejövő a neszt, s
12431 VIII   |                   törtetett elő a sás közül. Meghallva a hajcolás zaját, sietett
12432 XIII   |                     azokat, akár élnek, akár meghalnak, semminemű malőr nem érheti.~
12433 XV     |                    akar látni, az utcán kell meghalnom éhen, mert inkább elveszek,
12434 XXIX   |          imádkozzanak Istenhez azokért, akik meghaltak, akkor háromnak a szüzek
12435 XXIX   |                    többit”.~– Ennyit rólunk, meghaltakról, elmulandókról – folytatá
12436 XIV    |                    halálom órájára, és ha én meghaltam, ne őrá szálljanak vagyonaim,
12437 XVI    |                    közepébe! Én látni akarom meghalva.~– Csendesen, barátom, csendesen.
12438 IV     |               civilizált világban nem szokás megharagudni.~A körüle álló ifjak kacagása
12439 I      |                 eresztették le újra.~A bohóc megharagudott.~– Én meghalok. Én nem vagyok
12440 XIII   |                 lenni egyszerre?)~Erre ismét megharsantak a trombiták, az úri vendégek
12441 VII    |                    pirosak, teltek, mint egy meghasadt cseresnye, s termete karcsú
12442 XXX    |                  énekeltek olyan szép, olyan megható halotti dalokat. Ugyanezen
12443 VII    |                     érzé magát kellemetlenül meghatva, ellenkezőleg: oly megnyugtató
12444 II     |               megszüntetné.~– És az?~– Ha ön megházasodnék.~– Parbleu! Ekkor inkább
12445 XIV    |                     lesz egyéb, mint hogy én megházasodom…~Itt megállt Kárpáthy beszédében,
12446 XXII   |                     beszéli, hogy Kárpáthyné meghimlőzött.~Ha csak ez volna a szegény
12447 VIII   |                   sőt titok fejében megsúgák meghittebb barátnéiknak a kitüntetéseket,
12448 XIII   |                negyven év óta mindig szokta, meghíva a hű tisztviselőt asztalához,
12449 XV     |                örömmel fogadtam el ön becses meghívását – családommal együtt; ím
12450 XV     |                   ide van mellékelve a cifra meghívási jegy.~„Mademoiselle Fanny
12451 XXXI   |                    állhatott ellent a szíves meghívásnak, sőt némi kötelességet vélt
12452 XV     |                    hogy nem veté meg szerény meghívásomat. – Nagysád nagy tiszteletben
12453 XVII   |               gondolt rá, vajon eljönnek-e a meghívásra a vidék előkelő delnői?
12454 V      |                  hollandi udvarnál, s általa meghívatott Oroszországba, hol a szépművészeteket
12455 XV     |                     arra Fannyt ünnepélyesen meghívja; ide van mellékelve a cifra
12456 XIII   |                 volna adóslevelet csinálni a meghívó levelemből, ez úgyis eljön,
12457 XV     |                egyenruhás inasok szedik el a meghívójegyeket, mikre szokásos felügyelet
12458 XVIII  |                     az adandó vigalomra, s a meghívottak neveit feljegyeztetvén egy
12459 VIII   |                  ligetben, melyre mindazokat meghívta, akik Miskával valami ismeretségben
12460 XII    |                   gyűlésekbe néha Sándort is meghívták, kinek ez idő óta sok helyen
12461 XXIV   |                      alliance! Hisz külön is meghódíthatnák a világot; mi szükség nekik
12462 V      |                    egy művésznő, bármennyire meghódítja is a közönség szívét, ha
12463 VI     |            mesterfogásokat, mik a közönséget meghódítják, s teleszórta csillagokkal
12464 XX     |                 szerelmeskedni szoktam, őket meghódítom, de velök nem harcolok,
12465 XX     |                     az első órában megnyert, meghódított mindenkit. – A férfiakat
12466 XII    |       tündérkisasszony, kinek őriző sárkánya meghódíttatott.~Az élettapasztalás jogot
12467 XXV    |                  fogja kényszeríteni nejét a meghódolásra. Ezeken a magános álmatlan
12468 XXI    |                    áll a két agárral. – Azok meghökkenve állnak meg előtte, mérges
12469 XX     |       helyreigazítást. – Ez állati személyek meghonosulva ne volnának? És íme, eddigelé
12470 VIII   |                      tudja, hátha tavaly óta meghosszabbodtak a lova lábai? Hátha a többié
12471 V      |                      a művészi élet alkonyán meghosszabbul minden árnyék, de egy tekintet
12472 II     |                      párbajban, egy láz, egy meghűlés, s én tehetek gyászt az
12473 X      |            mindezeket?~Mayer úrban egyszerre meghűlt a lélek, nem tudott felelni,
12474 XV     |                  Ekkor, uram, ahelyett, hogy meghunyászkodnék, nekem áll az a legnagyobbik,
12475 V      |           megbocsátani? Mindennapi ember, ha meghűtötte a gyomrát, lehet kedvetlen,
12476 XXXI   |                    állított az ágya körül, s meghúzatott minden harangot, úgy imádkoztak
12477 XV     |                    adnak helyet, ahol élhess meghúzódva, amíg Istennek úgy tetszik,
12478 VIII   |                 tudott lábaival parancsolni, meghúzta magát az asztal alatt.~Csak
12479 XVII   |                 valamennyi háznál sorba mind meghúzták a csengettyűket, megverték
12480 II     |                   akiket már a cselédjeik is megidéztettek ki nem fizetett havi béreikért,
12481 XV     |                    Ej, ej, bizony húsz évvel megifjult. Oly kedve van, hogy madarat
12482 XXI    |                     jól van így, nem szükség megigazítani.~E pillanatban, senki sem
12483 IV     |                  bankárommal (ennél a szónál megigazította kravátliját, hogy hallgatói
12484 XVIII  |                  vége van, ezen átestünk. Ha megígéred, hogy erről nem beszélünk
12485 XVII   |             elsőbbséget, midőn indítványozói megígérték, hogy eme második közérdekű
12486 XXII   |                   útra a kedves szomszédnőt, megígértetve vele, hogy minél előbb meg
12487 XIII   |               esperes urat kellett felkérni, megígértetvén elébb vele, hogy prédikálni
12488 XV     |                      a tisztes asszonyságot, megígérve neki, hogy egy óra múlva
12489 XII    |                     azáltal elérve?~Az, hogy megijed a filiszter. Megtér, megjuhászodik,
12490 XV     |                      Pozsonyba.~Helye volt a megijedésnek.~– Tán az öregek vitték
12491 X      |                     annak ideje lett volna a megijedésre, olyan sort vert rajta,
12492 X      |                   zavart arra, hogy mindenki megijedjen tőle, aki ránéz.~Senkire
12493 XII    |                puskáikat el kell sütni, hogy megijednek tőle! Ez nem fog párbajt
12494 VII    |                       mint szoktak azok, kik megijedtek a komoly szótól.~– Hinni
12495 XXV    |                elhalványult.~– Bohó te, hogy megijedtél tőle. – Tudtam, hogy Flóra
12496 XXIV   |                     szép, nemes arcán valódi megilletődés látszott. Amerre jött, hangos
12497 XIII   |                   térni.~Jancsi úr szokatlan megilletődése egy cseppet sem akadályozta
12498 VII    |                  csak álom volt.~Szerencsére megilletődését nem vevék észre a jelenlevők,
12499 XVII   |                       ki az eszmének legelső megindítója vala, amely rövid időn az
12500 XXI    |               segedelmével sürgetni a hajsza megindulását.~A paripák, agarak nyugtalan
12501 VIII   |                  húzzák az én nótámat, mikor megindulnak, nekem pedig tartsa a lovamat
12502 III    |                     fogadták az ajánlatot, s megindultak a sűrű bozóttá vált csaliton
12503 XXV    |                  Rudolf elfeledé szerepét, s megindulva rebegé:~– Én Istenem!~Most
12504 XX     |                    meri állítani, hogy ebben megingatja, az mindennemű jóindulata
12505 X      |                     még tán használt volna e megintés; így csak fájdalmat okozott.~
12506 Vegszo |                      földi jutalma.~E végszó megírásával azért késtem, hogy barátaim (
12507 XX     |                    nejének örömet szerezzen, megírja jövetele napját. Nem jön
12508 XXIX   |               szokott, az asztalon egy félig megírt levél, melyet senki sem
12509 VII    |                   nincsenek, hogy az unalmat megismerhesse.~– Ezt a bókot elteszem
12510 XXVIII |             kocsisától.~– Igenis, ifjú uram. Megismerhetni azokat messziről, mert akkor
12511 XXI    |                  bekanyarodni.~Már messziről megismeri mindenki lovaglása módjáról,
12512 IV     |               magának a gendarmerie-vel való megismerkedésre, a publikum is hamar pártra
12513 V      |                     a repertoárból. Jozefine megismerkedett a művel, s lánglelke belátta
12514 XV     |                  hogy ily jeles egyéniséggel megismerkedhetni szerencséje lehet. Ismét
12515 XVII   |                    erőteljes magyar nyelvvel megismerkedni; magunk között aztán odahaza
12516 XX     |                helyezve, hogy egymással mind megismerkedtek volna, s csak úgy meredeznek
12517 IX     |            meghagyott tuhutumi szakállal, és megismernők bennök egyenkint majd a
12518 I      |                amennyire lehet, hirtelenében megismernünk.~Külső viselete mutatá,
12519 XXV    |                 szemei gyöngék voltak. Lovat megismert távolból is, de embert nem
12520 X      |                  díszes vendégeket fejenként megismertesse-e Terézzel, mint házának mindmegannyi
12521 XVI    |           vendéglőben, aholott is bezárkózva megismerteték a feleket a kölcsönösen
12522 XV     |                     magát Mr Griffard-ral is megismertetendő, ki rendkívüli örömét fejezé
12523 XIX    |                  ettől felocsúdik.~– Ezt jól megismertük. A neve után: repülő só.~–
12524 XII    |                  azazhogy bocsánatot kér, és megisszuk az áldomást, melynél a szép
12525 XIII   |                    rögtön folytatá: „…vízzel megitatott Jézus monda fejét lehajtván:
12526 I      |                  alak – kiről hirtelen nehéz megítélni: felesége-e, vagy szolgálója –
12527 XIV    |                      ez nem szokásunk, hanem megittasodni szerelmétől, s azután látni
12528 I      |                      nagyságos úrnak, azt is megittuk volna. Akkor volt az!~–
12529 XIII   |                       a többi megevődött, és megivódott; summa summarum: itt van
12530 XIII   |                    úr.~– Még egyet kell neki megizenni, hogy: „Hosszú kolbász,
12531 XV     |                    országúton. Két óra alatt megjárják az utat, ami Boltay mester
12532 XVIII  |                       s úgy megjön-megy, úgy megjárkál örömében alá és fel kezeit
12533 I      |                      két pisztoly. Övig csak megjárná a gúnya, de azon alól kurta
12534 X      |                    látta fizetését tetemesen megjavítani; amit azonban egy ideig
12535 X      |                   mentségeket keres, mintsem megjavításukkal fárassza magát.~Ez kétségtelenül
12536 VII    |                  herceg.~– Hogyne! – szólt a megjavíthatlan alispánfi, ki azt hivé,
12537 XV     |                      becsülte légyen a magát megjavított asszonyságot, de csak mégis
12538 XV     |                    csak azt hiszi, hogy majd megjavulnak; óh, bár vakultam és süketültem
12539 XIV    |             póktermetű ember!~– De – termete megjavult egy idő óta.~– Akit olyan
12540 XXI    |                       ez szabadságot ad neki megjegyezhetni, miszerint termetét nem
12541 XIX    |                   szerencsém. De egyet mégis megjegyeztem róla: azt, hogy fölséges
12542 IX     |                 Kárpáthy beszélni talál, jól megjegyezzék, mit mondott, hogy őneki
12543 XVIII  |                 félreértés kikerülése végett megjegyezzük, hogy Flórát értettük itt.)~–
12544 XV     |                   jókedvűn nevetett e tréfás megjegyzésre. A kocsis pattogva ereszté
12545 IV     |             maradjunk a tárgynál. A tábornok megjelen, a kis Petit-pas két terítékre
12546 XVIII  |                  magamban ily magas körökben megjelenésem előtt. Én igen egyszerű
12547 XV     |                     magyarázatot adott anyja megjelenésének:~„Anyám kétségkívül régóta
12548 XIII   |         trombitaszóval háromszor tust fúttak megjelenésére minden jelenlevő cigányok,
12549 XV     |              Fennimoré, kinek ez estve Fanny megjelenésével ezer aranyat kelle veszíteni,
12550 VI     |                   lángra buzdítandja erélyes megjelenésök.~Jaj, de már akkor az egész
12551 XIII   |                ismerőinek, akik e névnapon a megjelenést elmulasztották. Ez alól
12552 XV     |             kegyelése a finom társaságokbani megjelenhetésre jogosít, s tisztességes
12553 XV     |                      férfinak tartatik. Nála megjelenhetni megtiszteltetés. Nála nem
12554 IX     |                      ház melletti kertbe; ez megjelenik a hátulsó, nyitva hagyott
12555 XIX    |                 tanúsítani, ha az ünnepélyen megjelennek, ahol egy polgárleányból
12556 XIII   |                  előkelő vendég társaságában megjelennem, majd én csak holnapután
12557 VI     |              benyitott Kárpáthy.~– Ah, ti is megjelentetek? Nagyon szép. Csak kérlek,
12558 XVIII  |                    Úgy minden kétségen kívül megjön. A szép hölgyeknek adott
12559 XVIII  |                  azokat az archívumba, s úgy megjön-megy, úgy megjárkál örömében
12560 X      |                   megjelenését, s e tréfákra megjött Mayer papa bátorsága. Elkezdett
12561 IX     |                    az utókorral.~Mint egykor megjövendölé, amit a poéták kantilénái
12562 XII    |                 megijed a filiszter. Megtér, megjuhászodik, megszelídül. És azután
12563 XIII   |                   vezér megsüttetése után, a megjuhászodott kurucokkal darabról darabra
12564 XI     |                   keblére a gyermeket. Isten megjutalmazá őt háromévi lelki, testi
12565 XI     |             becsületes fáradságát legelőször megjutalmazva látja; az a büszke öntudat,
12566 XIV    |               készült, leüti a derekát, akit megkap! Igen, de nem lehet senkit
12567 XXVII  |                      hiszen csak még egyszer megkaphassa, sohasem teszi őt le kezéből!~
12568 VI     |                     bokrétáikból egy levelet megkaphassanak; a művésznőt Zelmira jelmezében
12569 XVI    |                 birodalomban, mert ott hamar megkapnak olyan embert, kinek sok
12570 XIV    |                    Igen, de nem lehet senkit megkapni. Az ellenség könnyű, mozgékony,
12571 VII    |                     megnevetni. – Hát azután megkapta-e a csókot?~– Hagyjon ön beszélni,
12572 VII    |                    kik gyermekeiket legelébb megkapták, nézzétek ezt az őrjöngést;
12573 XXV    |                    Egy szót sem szólt többé, megkeményíté szívét, arcát, s férje karján
12574 XVIII  |               gyávaság kísértetinek, s azzal megkeményítve lelkét, válaszolt.~– Nagyságos
12575 XVIII  |                   középen szétválasztott haj megkenve, megbodorítva. Két okos
12576 III    |                    együtt. Akkor azután majd megkérdem tőled: „Akarod-e és hiszed-e
12577 VII    |                     fogja.~És itt helyén van megkérdenünk: „Tréfa ez vagy való? És
12578 VI     |              kifogyva a többiből, még azt is megkérdezi: – „Nem látták-e monsieur
12579 XII    |                     hivők; még a virágtól is megkérdezik: „Szeret-e, nem szeret-e?”
12580 XXVII  |                    gyermek; minden kijövőtől megkérdezte, hogy mit csinál, hogy van
12581 VI     |                    hogy minden szembejövőtől megkérdezze: „Nem látta ön monsieur
12582 X      |                tennék, ami mondva van, elébb megkérdik „Miért?”.~– Jössz velem.~–
12583 XIV    |                  szívesen násznagyod, még ma megkérem a leányt neked, s holnap,
12584 X      |                   segítsenek rajtok! – Egyik megkeresheti a kenyerét mint divatárusnő,
12585 XV     |                  házigazdát, s nagy titokban megkéri, hogy legyen szíves elfogadni
12586 XXVIII |                      nekem, én az erdő felől megkerítem addig.~Azzal átvett a beszélő
12587 VIII   |             pásztorok gubáik alatt alusznak, megkeríti egymást a két ellenséges
12588 XXI    |                      úszik örömest; de odáig megkerítik, s lehúzzák a bundáját,
12589 VI     |                  mint egy tapsoló közönséget megkérlelni, hogy ne tapsoljon. Zelmira
12590 XV     |                 Fannyt Mayerné jöveteléről s megkérni őket szépen, hogy, amennyire
12591 XV     |                  Fannynak az anyja! – zokogá megkeseredett szívvel az asszonyság, s
12592 XX     |                    gyűlés, a tanácskozmányok megkezdésére. És ez valóban nem rossz
12593 XVII   |                  népszerűségnek örvend, mint megkezdetése napjaiban, s közlelkesedésre
12594 VI     |                    rendbehozattak, a nyitány megkezdetett. Mindenki helyére ült, szeméhez
12595 XXXI   |                    erőt ad lelkemnek, egykor megkísérlendem őket nagyságuk tetőpontján
12596 XII    |           Mindamellett kötelességökhöz híven megkísérték a tanúk elébb a felek kibékítését.
12597 XV     |                      mindened van, amit csak megkívánsz. Itt már csak nyugodtan
12598 XX     |                     egy agáriskola, melyre a megkívántató telket és épületet én bármelyik
12599 VIII   |                  hányatott hajón van, s hogy megkönnyebbítse a hajót, kihányt az ablakon
12600 XXVII  |                  forró többé; lélegzetvétele megkönnyebbül.~Tisztán kezd látni ismét,
12601 XII    |                  annak rende szerint.~Sándor megköszöné szívességeiket, és nagyon
12602 I      |                  adok száz forintot? Nemhogy megköszönnéd, hogy olyan ritka sültet
12603 I      |                      az lenyomtatja.~A bohóc megköszönte a hátbaütést, s amint az
12604 XIII   |                  férfias díszét arcaiknak, s megköszönték szépen a gombos frakkot,
12605 XIII   |                      nélkül elmondá a furcsa megköszöntést. Ezúttal mindazt nem találta
12606 XIII   |                     tanulták a kántust, szép megköszöntő éneket s cifra népdalokat
12607 XIII   |                     mosolygott.~– Majd én is megköszöntöm őt – mormogá fogai közől. –
12608 VII    |                   üdvözlettel nevén szólítá, megköszönve, anélkül hogy bókot mondana,
12609 XXVIII |                    leszállt nyergéből, lovát megköté egy bokorhoz, agarát a nyeregkápához,
12610 XXII   |                   aki tombol, és üvölt, akit megkötöznek lánccal, aki fogait csikorgatja,
12611 XIII   |                   valaha fehér is, hátul van megkötve, ahogy ez egy időben divat
12612 XVI    |              megszorításokkal.~Kibékítésről, megkövetésről szó sem volt.~Vérnek okvetlen
12613 III    |                   lesz magyar, mentül inkább megközelít más világnemzetet, annál
12614 VI     |                 meglepetett, az valamennyire megközelítené az ifjú merveilleux-k belső
12615 XXI    |                  vágtatnak utána, nem bírják megközelíteni, csak Rudolf ér vele.~Most
12616 XIV    |                     ingert, s minthogy a cél megközelítése nehézségekkel járt, elnyerése
12617 XV     |                    férjhez, s ezáltal örökre megközelíthetetlenné vált rá nézve.~Ha az egekbe
12618 XV     |                leánya alszik, mely kívánatát megközelítőleg Teréz egy benyílót rendezett
12619 V      |                      színházban ünnepélyesen megkoronázták, s emlékére arany-, ezüst-
12620 X      |                     Mayer mamával kötekedni, megkóstolják az ételeit, ellopják a palacsintát,
12621 XX     |                   áldozat, melynek már előre megküldték a koporsót, csak egypár
12622 XXV    |                     is, de embert nem tudott megkülönböztetni.~– Jer, menjünk eléje –
12623 IX     |                 mellett) szavazok”, alig bír megküzdeni az akadályokkal, hosszabb
12624 XII    |                      támadással neki kellene megküzdenie.~Az érkező léptei végighangzottak
12625 IV     |               nyomott argumentum végre mégis meglágyítá; majd meglátja, hogy mit
12626 XXI    |                     legsebesebb futás közben meglapul, de Matyi nem ugrik rajta
12627 XXI    |                      cseleit, félreszökellt, meglapult, fogait csattogtatta; mindhiába,
12628 XI     |                      kellett fordulnia, hogy meglássa, ki osztja ily mértékben
12629 XXIV   |                  székre áll fel, hogy jobban meglássék. Eleinte nem ismerte fel
12630 I      |              letörölve róla az izzadságot, s megláta egy hintót jó tova négy
12631 XIII   |                 asztalra, hogy minden vendég megláthassa.~A láda minden szegletén
12632 XV     |                 figyelt volna leánya arcára, megláthatá, hogy az ily kérdést téve
12633 XI     |                   hogy ismeretlen jóltevőjét megláthatja holnap az országgyűlésen,
12634 XXI    |              egyszerre szemközt jönne, és őt meglátná – és újra belészeretne.~
12635 II     |                   legelső fiatal ladyt, akit meglátnak, legyen az bár néha konyhaszolgáló,
12636 XVIII  |                   pedig ketten leszünk, majd meglátod, mennyi tréfa lesz azzal,
12637 XXXI   |                      a fenyőfák ligetéhez, s meglátogatni azt a sírkövet, melynek
12638 IV     |                      diszkréció.~– Ekkor én. meglátogatom monsieur Deboureux-t, s
12639 IX     |                       Hanem ez év eredményei meglátszottak a közéletben is; a Pozsonyban
12640 XV     |                   valamennyi közül. Amint őt meglátták, rögtön félbeszakadt nevetés,
12641 XV     |                     ismertem volna rád, hogy megláttalak. Ha az utcán találkozunk,
12642 XIV    |                Boltay mester. Amint ön arcát megláttam, már készen voltam ezen
12643 XV     |           tisztességes viszonya, ami mellett meglehetett volna, de nem becsülte meg,
12644 XIV    |                     gyönyörű faragványokkal, meglelhetlen rejtekfiókokkal. Egészen
12645 XV     |                   pici lábacskáit iparkodván meglelni, hogy azokat megcsókolja.
12646 IV     |                  frakkja zsebébe, s kalapját meglelve az asztalon, abba beledugta
12647 XIV    |                 ajánlata engem megtisztel és meglep; ön másfél millió évi jövedelem
12648 XI     |                    az, de a műértő karnagyot meglepé a szép csengésű fiatal hang,
12649 XV     |                    Hanem abban a kellemetlen meglepetésben kellett részesülnie, hogy
12650 XX     |                      az esperes úr személyes meglepetésére, kinek e gyöngeségét a tisztelendő
12651 XII    |                    hanyatt nem esett.~Erre a meglepetésre csakugyan nem számolt.~A
12652 VI     |                      azon érzést, mely által meglepetett, az valamennyire megközelítené
12653 VIII   |            érdekesebb lesz, ha még ő maga is meglepetik általa.~– Hát, szerelmes
12654 XXIV   |                 pirulástól nem engedve magát meglepetni, hogy sejtelme, gyanúja
12655 I      |                      oly szokatlanul képesek meglepni a szemlélőt; egy eltévedt
12656 XX     |              megviselt hintót, melyet rögtön megleptek a verebek az egész úton
12657 XXIX   |                vőlegényi szobáját rendezi.~– Meglevén pedig az eltemetés, sírkövemet,