bold = Main text
      Part                                                  grey = Comment text

13158 VIII   |                  harmadikat. Nem kell messze mennünk, itt a nádas közepén van
13159 XVIII  |                  találkozásakor, ez valami a menny, az üdv érzeményei közül.~–
13160 XV     |                      ön úgy beszél, mint egy mennyből leszállt angyal. De a leányom,
13161 VII    |                 lovainak, a nehéz tűzoltógép mennydörögve gördült végig a kövezeten
13162 XXI    |                  szenvedélyes agarászt, hogy mennyiért adna egy ilyen látványt?
13163 I      |                 hajerdő bokrosodik elő olyan mennyiségben, hogy felyülkerül a kalap
13164 XIII   |                 festő csülleng hírét, s nagy mennyiséget vett belőle, hogy majd ő
13165 XX     |                azonban kacaj, szitkozódás és mennykőemlegetés; e heveskedése az érdeklett
13166 VI     |                   prédára jutott vereshagyma mennykövektől.~Benn a színházban minderről
13167 XI     |                 közelebb vannak a gazdagok a mennyországhoz, mint a szegény emberek!~
13168 X      |                     őket, hogy kell az utcán menőket elfogni szemeik tekintetével,
13169 VIII   |              változott volna rajta, minthogy mente helyett atillát vett fel.
13170 XIII   |                bársonykefét, mellyel éppen a mentegallért készült végigsimítani.~–
13171 XXVI   |                     álltak, tréfásan kezdtek mentegetőzni, hogy rájuk ne gyanakodjék,
13172 XVII   |                  aranyzsinóros, hattyúprémes mentéikkel, az úri előfogatok divatos
13173 XIII   |                     sodorított a bajuszán, a mentéjét megrántotta elöl kétszer,
13174 VIII   |                fekszik, a kalapok hullnak, a menték repülnek, a pálya közepén
13175 IX     |                     prémes, sinóros ősmagyar mentékben, kacagányokban; türkizzel
13176 II     |                   bizonyos örökséget átvenni mentem la Hongrie-ba, bizonyos
13177 XV(1)  |                              Így hívják Duna mentén a töpörtős pogácsát.~
13178 XIV    |                   nyomortól, tán kárhozattól mentene meg: anyja és testvérei.~
13179 X      |                      szerencsétlen gyermeket menteni attól, hogy ártatlansága
13180 VII    |                   felé az égő szálfa. Többen mentésére sietnek fel a lábtón, a
13181 XIII   |                    csak a halál volt okszerű mentség.~Ezen évben tehát kénytelen
13182 X      |                      hibák számára is inkább mentségeket keres, mintsem megjavításukkal
13183 Vegszo |                    magam sem találok számára mentséget; hanem azt hiszem, hogy
13184 XIII   |                egyszeri deputáció; „Jöttünk, mentünk: száz forint; ettünk, ittunk:
13185 II     |                  olvasott, s az ajtóig eléje menvén, a kitelhető legnyájasabban
13186 XII    |                milyen bútorzatot vegyek neki menyasszonyajándokul?~Mind e szavakat jól hallhatták
13187 XV     |                Rögtön, azonnal akart menni a menyasszonyért. Azon gondolat, hogy a tündér
13188 XXIX   |                  nyújtsa át a község előtt a menyasszonyi koszorút és az összeget,
13189 XI     |                  nekem is volt egy kedvesem, menyasszonyom, ki éppen ily szépen énekelt,
13190 XV     |                  Teréz berándult Pozsonyba a menyasszonyruhák után nézendő, s minthogy
13191 XXV    |                   lehet követni. Ehhez a kis menyecskéhez képest egy Caligula, egy
13192 XVIII  |                    rossz tréfái, ripőkjei és menyecskéi csalnak oda, hanem a szép
13193 XVII   |            összeesküdve lenni, hogy a fiatal menyecskét mulattassák, neki jókedvet,
13194 XXIX   |           könnytelenül, mosolyogva, mint aki menyegzőjére készül, hagyá el a szobát,
13195 XI     |                      magát hallanám. Éppen a menyegzőnkre kitűzött napon halt meg.
13196 IX     |                       őt hevesebb szenvedély meredekebb utakon ragadja; körüle sereglik
13197 XX     |             megismerkedtek volna, s csak úgy meredeznek egymásra, mikor két ismeretlen
13198 XIII   |                   fehér és rózsaszín fényben meredtek, változtak Lokodi uram eleven
13199 IX     |                  élesebb, egy sincs oly maró méregbe mártva, mint unokaöccseé,
13200 X      |                    ki az utálatos, fertelmes méregkeverőnét.~Maga Mayer úr is egészen
13201 II     |                  dandy. – Nincs gyilokról és méregről szó, még csak azon sem gondolkozom,
13202 II     |                 parancsol, s bátran kérdésbe merem hozni, hogy rajtam és a
13203 XV     |                      míg elmondta szerencsés merényletét, mennyit küzdött, milyen
13204 I      |                   benn sem lett volna; azt a merényt pedig, hogy őt „hallja kend”-
13205 VIII   |                      s a fűszeresebb virágok merészebbé tesznek minden fűevő állatot,
13206 XII    |                    ember bejő, ha szemei elé merészel lépni, nem tudta, mit fog
13207 X      |                       hogy azon födél alá ne merészeljen lépni, amely alatt ő lakik,
13208 XXVIII |                  érte oly bátran, oly lovagi merészséggel tette ki magát a halálnak.~
13209 XVI    |                     fénytelen golyóján, ajka merev nyílásán a halál, a rögtöni
13210 I      |                      fújva.~Jancsi úr mindig merevebb tekintettel néze a még nem
13211 XX     |                    az régi gazdájához, bárha mérföldek is volnának közben? Kivel
13212 XIII   |                      kiáltó, mi az embereket mérföldekre figyelmessé teszi, az ő
13213 XX     |                   esetre, mindenki számtalan mérföldekről látott vagy hallott hazaérkező
13214 XVII   |                      fiút, ki mindennap négy mérföldet nyargal lóháton, hogy őt
13215 III    |             nyelvemet beszéli, száz meg száz mérföldnyire van hozzám, és én nem lehetek
13216 VIII   |                     esküdtek odajövének, s a mérgében reszkető pünkösdi király
13217 I      |                  Nono, jó öreg, nem kell úgy mérgelődni, hiszen én ráérek, én még
13218 XI     |                    mintha egyszerre egy nagy mérgespókot látott volna meg, elejté
13219 XIV    |             önelégülten szívni fel a halálos mérget, mely a néma szerelemből
13220 XXVI   |                fajait meg fogod ismerhetni a mérgezéseknek növényi és ásványi méreggel,
13221 XX     |                  ezután került a sor a tárgy meritumára, az agarakra, melyek hogy
13222 I      |                  alakjában; mille tonnerres! Merje nekem még valaki mondani,
13223 X      |           megparancsolá, hogy odahaza elő ne merjék annak a nevét hozni, mert
13224 XXVII  |                    Önnek neje fiat szült!~Ki merne hozzáfogni, hogy János örömét
13225 VIII   |                  holmi valódi betyár fel sem merné itt ütni a fejét, míg ez
13226 XVIII  |                 jónak látott egy duplavágást mérni a hátramaradtak fejére.~–
13227 XIII   |                     Eladódott a tizenkétezer mérő élet, köblét nyolc forinttal
13228 VII    |                      fogva kezében tartja, s merőn a tűzbe bámul.~Legtöbben
13229 XIV    |                    gabonát a szérűkön, be is mérte, rovást vágva róla, mekkorát
13230 I      |                  első eset volt ez, hogy így merték őt felbosszontani. Hah!
13231 XVI    |                     s most már szép óvatosan mérték össze kardjaikat; nem sokat
13232 XVII   |                 minden fogalmat felyülhaladó mértékre kezd növekedni szeretetreméltóságában.~
13233 IX     |                      messze terjedő reformok merülnek fel a nyilvánosság terén,
13234 VI     |                     a legmélyebb hallgatásba merült.~A függöny lassan felgördült.
13235 VII    |                  tért, mely számukra ki volt mérve, s büntetésül ostorrá vált
13236 IV     |        visszaérkezett az alispáni és bárónői mésallianceból származott fiatalember monsieur
13237 XII    |                     körül a szobában, mint a mesebeli sárkány, aki emberbűzt érez,
13238 XIII   |                  bohó és nevetséges kalandok meséiből, miket a jámbor öregre tudtak,
13239 IV     |                     arccal hallgatta a márki meséjét, s meg nem zavarta, míg
13240 IV     |              válhatik belőle.~– Ah, minő fád mesék – sóhajta a szenzitív szittya
13241 IV     |                 éppen valami kedves kalandot mesél, néha a beszéd a suttogásig
13242 XXVI   |                      vadászkalandokat fogunk mesélhetni.~Ezalatt éppen vége van
13243 I      |                  akiről ezerféle ostobaságot mesélnek.~– Valójában?~– Igen. Hogy
13244 XXVI   |                  kedves csípős anekdotát tud mesélni műutazása köréből, hogy
13245 XVII   |             irányában, hogy Fanny előtt merő mesének látszhatott mindaz, amit
13246 XXV    |                     jeunesse-t és a nouvelle Messaline-t olvassák, s szeretnek mellette
13247 I      |                poharat nekem. A votre santé, messieurs et mesdames! És különösen
13248 III    |                     más világnemzetet, annál messzebb távozik önmagától; poéták
13249 VII    |                       s midőn készen volt, s messzi tartá azt magától, hogy
13250 II     |                   fordítva, derekát, amilyen messzire lehetett, meghajtá, s azzal
13251 XIV    |                      úr mosolygott, karját a mesterébe ölté, s kitűnő szívességgel
13252 XII    |                  kihívó levelet, melyet azok mesteréhez intéztek. – Tessék ideírni,
13253 III    |                    Jobbat kívánni sem lehet. Mestereim becsülnek, fáradságomat
13254 V      |                együtt nevelteté európai hírű mesterek által. A kisleány már tízéves
13255 VII    |                     munkát hazai művészek és mesteremberek által teljesíttethessünk;
13256 III    |              tulipántos ládákat, mert magyar mesterembertől nem várnak egyebet; de én
13257 XII    |                  tisztelve) ezen levél az ön mesterének szól…~– Bátran átadhatja
13258 VI     |                virágaival, elővette mindazon mesterfogásokat, mik a közönséget meghódítják,
13259 XV     |            megvehetné; minek örül ez?~Boltay mesterhez érve, annak meg kellett
13260 XII    |               dolognak tekintetik. A szegény mesterlegényt bizony senki sem szándékozott
13261 XIII   |                   kigyulladni, a tűzijátékos mesterművei, a futó röppentyűk kékre,
13262 XIV    |                      mosolygással tekintve a mesterre –, legelsőbb is essünk át
13263 XIV    |                     éppen magával az érdemes mesterrel vagyok szerencsés szólhatni?~
13264 XXIII  |                 gondolat; de nem az említett mesterség. Te meglehetős kelepcében
13265 IV     |                      mutogatom, hogy micsoda mesterségeket tud. No, semmirevaló, hogy
13266 XXIII  |             nagybátyáddal.~– De már a koldus mesterségénél többre becsülöm a banditáét.~–
13267 XXI    |                legjobban érzi magát, mikor a mesterségéről beszélhet; figyelmes szemmel
13268 III    |                      az ember megszereti itt mesterségét, mert az örökké változó
13269 IX     |                 paraszt, a gazdálkodás kevés mesterséggel járt.~Tudományokra mi szüksége
13270 XVI    |             distanciát! Úgy vívtok, mint két mészároslegény.~Ezt Konrád mondta, ki jobban
13271 VIII   |        felpántlikázott tulok, nekigyürkőzött mészároslegények által vezettetve, kiknek
13272 VIII   |                     után kötni? Holott azt a mészárosoknak kell kétfelől szarvánál
13273 XVII   |                  kordovány csizmában járt, s meszelt falú, zsúrolt padlatú szobában
13274 XII    |                   furnírozásokat volt szokás metszeni, ez minden vonásnál oly
13275 I      |           nyújtogaták fel karcsú nyakaikat a metszett velencei kristályedények,
13276 VIII   |                      egy hajlós fűzfavesszőt metszve, arról lehántá a leveleket,
13277 I      |                   tartottam Párizsban, saját meute-ét és écurie-t tartottam, szeretőim
13278 I      |                   vinni, cukor helyett pedig mézet használ. Nem bolond ez?~–
13279 XXXI   |                   ahol egy íriszt találnak a mezőben, azt le ne kaszálják, hanem
13280 III    |             tisztelni fogják törekvéseinket; mezőinken új élet fog virulni, szárazi
13281 VIII   |                      s bekergeti a városba a mezőről a munkásokat, a város valamennyi
13282 XVII   |                   erdélyi csodaállatot, mely mezőségi közbirtokosé, s melyért
13283 XV     |                     ember egészen őrült volt miattad!~Hát ennyire vagyunk?~Fanny
13284 XXI    |                     beléjük, most megőrülhet miattok!~Azonban megszólalt a csengettyű.
13285 XV     |                    törődnek. Azok ellehetnek miattuk.~(Igen, azokat megvetik,
13286 X      |                  akkor egypár ezer forinttal mibe kerül neki őt kisegíteni
13287 I      |                háttal a kocsisnak; kicsodák, micsodák? Azt hirtelen kivenni nem
13288 XII    |              ismeretesek – szólt Rudolf. – A mieink egészen újak.~– Elfogadjuk –
13289 XII    |                    fognak önök lőni, hanem a mieinkkel, melyek egészen újak, s
13290 IV     |                     Que diable? Mit léphetne miellenünk? Mi közönség vagyunk, és
13291 XII    |                  magát, s vágtatott utána. A Mihály-kapunál utolérte, itt kiszállt a
13292 III    |                      itt nem felelek – szólt Miklósra mutatva –, mert képes lenne
13293 XXI    |                  hogy erejével gazdálkodjék, miközben szüntelen csavarogva, félrecsapva,
13294 XV     |                    százezer pengőt a második millióból. Abellino mellett szüntelen
13295 XXXI   |                      már nagybátyja rovására milliókat szedett föl, egyszerre koldussá
13296 VIII   |                     s repül mint a fergeteg; milliom adta, milyen ló, s hogy
13297 II     |                    maradt ismeretlen. Akinek milliomai vannak, az kevés fáradsággal
13298 II     |                    forintra vergődni, de egy milliomosnak csekélység másik milliomot
13299 II     |                milliomosnak csekélység másik milliomot szerezni. – Hiába, a pénz
13300 II     |                     Ha az ember még nem volt millionaire, s akkor marad kilenc sou
13301 II     |                    helye, hol minden rongyos millionaire-nek nemigen állt módjában mulatóházat
13302 XIV    |                     jövedelme felmegy másfél millióra.~– Másfél millió! – kiálta
13303 XXIX   |                      Mutassa ő meg életével, milyeneknek kellett volna lennünk. A
13304 XVIII  |                 jelleműeknek ismeri őket ön, milyennek a világ. Kiket tart szeretetre,
13305 X      |                      hangon kiálta rá, daróc mimikával kísérve szavait:~– No, mi
13306 XXI    |                 oldalréshez jutni. Az agarak mind-mind messze maradnak el mögötte.~
13307 XV     |                      nevetnek, mint kacagnak mindannyian, Fennimor éles hangja kitört
13308 XVII   |                     merő mesének látszhatott mindaz, amit a nábobrul beszélni
13309 XVIII  |                    valami kifogást találnék, mindazáltal lehetnek okok, miknél fogva
13310 XIII   |                   mondom el; írjon leveleket mindazoknak az úri barátimnak, akikkel
13311 VII    |                világban. A tétlenség átka ez mindazokon, kiknek rendkívüli szellemerőt
13312 VIII   |                  Miska természetesen szintén mindazokra jól emlékezett, s egy perc
13313 V      |                     neki meg kell ismerkedni mindazzal, ami a közönség elhidegülését
13314 XVIII  |                 ismét eggyel szaporodott, de mindeddig nem találkozhattunk kegyeddel,
13315 XXII   |                virrasztva ezt a két nőt, kik mindegyikének annyival tartozik, kik oly
13316 XIII   |                   becsukva előtte, akár nem, mindegyiknél megállt, kocogtatott, ha
13317 XIII   |                      katedrára, úgy belesült mindenbe, hogy azt sem tudta, micsoda
13318 XV     |                    nézve, hogy ide kerültél; mindened van, amit csak megkívánsz.
13319 XX     |                    valaki egyet szólt volna, mindenek előtt indítványba tevé,
13320 VIII   |                  hallgatott el.~Tudnunk kell mindenekelőtt, hogy miféle karakterbeli
13321 XI     |                      művésznő lesz, s ami őt mindeneknek fölé fogja emelni, ritka
13322 X      |                      szerzesz. Én úgyszólván mindenemet odaadtam azért, hogy nevedet
13323 IX     |                       mert szörnyen bámulnak mindenen, s egyre kérdezgetik amazt: – „
13324 XXIV   |                     de azt is tudta, hogy ez mindenért, amit mondott, helytáll.
13325 XVII   |                   megóvja az embert; megőrzi mindenfele rossz könyvek, ostoba újságok
13326 X      |                         áh! – óh! – hangzott mindenfelől.~– És miért? Szeretném tudni,
13327 X      |                  isten kegyelme legyen önnel mindenha.~Ezzel megfordult az éltes
13328 VII    |            Mabille-ből állítottak fel, isten mindenható maradt, s csodái nemcsak
13329 XXV    |                 minekünk. A költők ábrándjai mindenikhez saját jelentést, apró regéket
13330 XXIX   |         körülvándorolt a többi öregek kezén; mindenikre oly komolyan tekinte, mintha
13331 XX     |                      Mennyivel szerencsésebb mindenkinél maga a háziasszony, ő már
13332 XXVII  |                    bűnös leányodnak. Most és mindenkoron. Ámen…~Azzal lehunyja szemeit
13333 III    |               kenyeréhez, csodáit fogja adni mindenoldalú tehetségeinek. Elfogadandja
13334 XIII   |                      helyett „Bélát” kellett mindenüve írni a köszöntő versbe,
13335 XXVI   |                figyelmedbe. Hahaha.~Abellino minderre nem ügyelt.~– Ki lehet az,
13336 VI     |             mennykövektől.~Benn a színházban minderről semmit sem tudtak; tizenkétszer
13337 VII    |                      annyira utána.~Különben mindezekből nem szükség Chataquéla ellen
13338 XIX    |                   azt sem tudná, hol kezdjen mindezekhez. Flóra ügyelete mellett
13339 II     |                    megpróbálom a házasságot. Mindezeknél sokkal jobb eset volna az,
13340 III    |                 magyar főnemes mind a három. Mindháromnak hallottuk már hírét monsieur
13341 VI     |                 váratlan ellenség között; de mindhasztalan; a rejtélyt nem bírták kibonyolítani.~
13342 XXI    |              meglapult, fogait csattogtatta; mindhiába, próbált ellenféllel volt
13343 XXIX   |                   Kétszer éreztem hasonlóul, mindkétszer szélütést kaptam; úgy hiszem,
13344 VII    |                     a kígyók galambokká, mik mindkettőjök feje fölött repkednek. Nézd,
13345 VII    |                      perccel elébb történik, mindkettőt odatemeti.~Azonban a tűz
13346 IX     |              ismerősével találkozott hazáig, mindnek azt mondta, hogy most jön
13347 IX     |                     az ősi ugarokon nem volt mindnyájok számára elegendő nyúl, amit
13348 IV     |              Megsértett valakit közületek?~– Mindnyájunkat! Vérig sértett! Hogy négy
13349 IX     |                    között tisztelve említünk mindörökké egy Festetich Györgyöt,
13350 VII    |            összeköttetésekre nézve. Az egész mindössze abból áll, hogy ha egy férfinak
13351 XXIV   |                   érdemeivel dicsekedni, azt minduntalan magasztalni olyan gyöngeség,
13352 XIII   |                      a nagyságos úrnak, hogy minekutána e mai arannyal foldozott,
13353 VIII   |                 lónemesítés előmozdíttassék, minélfogvást minden pünkösd harmadik
13354 XI     |                    Fannyt. Valami „Gyöngyöm, Minkám, el kell válnom”-féle együgyű
13355 VII    |                     apró porszemekké válnak, minők itt a függönyök közt besütő
13356 XVII   |                    rohadékai a költészetnek, minőket nyomtatásban soha nem látni,
13357 XI     |                 illettek a lelkében alkotott minta helyébe.~Végre egy napon
13358 XXIV   |                     ez arcról. Egy ókori hős mintája lehetett az; minőnek képzeljük
13359 VII    |                  tökéletesen hasonlított élő mintájához, és szerelem és mosoly sugárzott
13360 XII    |                      jöttem magam, hogy azon mintákból válasszak, mert szeretnék
13361 Vegszo |                      Vannak-e még a jelenben mintaképei e torzalakoknak? Nem hiszem,
13362 XIII   |                  támasztatott a versailles-i mintára épült kastély oldalának,
13363 XXXI   |                    Kárpáthy Jánosné, s ámbár miránk nem hagyott semmit – a fukar,
13364 I      |                    nílusi aligátorok, s ez a misérable ország – – – hogy híják
13365 VIII   |                      rohama, ököllel mutatva Miskára és kiáltva:~– Megöllek!
13366 VIII   |                      parasztleányaitól. Csak Miskától nem bírt megválni. Őt elvitte
13367 II     |                      készfizetőre felróni.~A Mississippi-őrjöngés őt is magával sodorta örvényébe.
13368 II     |                      árulták, adták-vették a Mississippi-részvényeket. Mr Griffard eladta pástétomosboltját
13369 II     |         szappanbuborék, szétpattant az egész Mississippi-tréfa, s Mr Griffard kilenc sou-val
13370 III    |                   csendesen mosolygott.~– Te misszionárius vagy, ki meg akarod téríteni
13371 XIX    |                  kárpátfalvi kastély eleuszi misztériumokkal teljes labirintjába vezetni,
13372 XVII   |                    Nem tekintve azon csaknem misztikus, mondhatnók delejes hajlamot,
13373 XIII   |                    valamitől, ki tudná, hogy mitől. Kétséges színű mellénye
13374 XXIV   |                    Erisz almáját a nyomorult mitológiai Páris, ha e két istennő
13375 Vegszo |                     Én e két jellemet valódi mítoszi alaknak tartom társadalmunk
13376 VIII   |                   fogsz lenni, ugye? Hát mit mívelsz ez alatt az esztendő alatt?~
13377 XVI    |                legközelebb lefolyt években a míveltebb körök történetének évlapjait
13378 XI     |                     halmozék, haladtak bár a míveltségben, de megbuktak az erény útján.
13379 XVII   |                 mondják, igen finom és magas míveltségű delnő, s vannak emberek,
13380 XI     |                      kincset bír, hogy ha az mívelve fog lenni, ezek a gavallérok
13381 I      |                    hajdú, pogány dörömbözést mívelvén az ablakán:~– Keljen fel
13382 VI     |                     ifjú merveilleux-k belső mivoltát.~– Mi ez? Ez ármány! Ez
13383 X      |                     hogy sokat mutatnak; ami moarénak látszik, az csak habos tafota,
13384 XV     |                      kezéből azt a perpetuum mobilét, amit az asszonyok kötésnek
13385 XVII   |                     az ember sem szólni, sem moccanni nem mer, mert az Angliában
13386 VIII   |                      elbődült rá, de meg sem moccant helyéből, sőt inkább az
13387 VIII   |                     jár most a kivert bika a mocsárban.~Jelenleg éppen a füzes
13388 III    |                      mert az körös-körül van mocsárral, hanem átellenben van egy
13389 III    |                    és vízi tulipánnal benőtt mocsárt, melynek közepén egy művészietlen
13390 XXIII  |                  Nagyon rosszul élne meg, ha modellnek kellene magát árulnia az
13391 XXV    |                       Ezek a hipokrita nők a moderne jeunesse-t és a nouvelle
13392 VIII   |                      be.~– Hát ez micsoda új módi! – kiálta Miska, amint beereszteték,
13393 I      |                   köpönyegét, egy sajátszerű módit engede láttatni, minőt,
13394 VIII   |                     megtisztelni annak rendi módja szerint.~Ez nem tréfa, mert
13395 I      |                   jövevényre, míg a bohóc eb módjára kezdte körülszaglászni az
13396 XXI    |                 megismeri mindenki lovaglása módjáról, s mint a futótűz terjed
13397 VIII   |                 Ejnye, hogy tudja az öcsém a módját!~– A hordók tetejébe pedig
13398 VII    |                fogadás. Ismertessen meg ön a módjával. Az idő nagy különbség,
13399 VIII   |                 büszkén kidüllesztve –, nagy módomban volt jussaimat kitanulni.~–
13400 II     |                   nemcsak viselete, de egész modora is élénken emlékeztet Talleyrand-ra,
13401 XV     |                   nyert, s kötekedő, kérkedő modorával vérig boszontá azokat, akik
13402 X      |                 minden udvariasságot mellőző modorral viseltetett, hogy bizonyára
13403 XV     |                      nem itt a helye hasonló modorú ügyeket elvégezni. Sokakat
13404 XI     |        életkedvhagyott nagynénéknek nevelési modoruk bizonyára igen kellemetlen,
13405 I      |                      idomultak szokásaikkal, modorukkal, még jellemükkel is, ahogy
13406 I      |                    két lábra, oly ügyes, oly módos, mint akármely más állat.~
13407 XIV    |                 felét sem ismeri azon ravasz módszereknek, mikkel e nagy világban
13408 X      |                    család egymással, s akkor mogorva, kedvetlen képpel ültek
13409 I      |                     tőle. Csak olyan, mint a mókus, mint a tengerimalac, miket
13410 XIII   |                 embernek, mint egy született mókusnak, s mosdási ellenszenv miatt
13411 XIII   |                     Emez pedig itt a tarcsai molnár számadása. Ez is mindig
13412 XIII   |                    bízza kegyelmed a tarcsai molnárnét a nagyságos úrra! – szólt
13413 XXIV   |                     nőt; ha ismernéd őt, azt mondanád, hogy nincs a világon szánalomra
13414 XIII   |                      úrnak az esze tisztul – mondanák itt-amott –, máskor el szokta
13415 XII    |                    hogy a gyaluk, a fűrészek mondanak-e valamit dolgozás közben;
13416 XXIV   |                       De jó élceket is hiába mondanál, mert azzal nem kerülnéd
13417 XIV    |                       s kitörülte onnan.~Mit mondanának jó rokonai, Boltay, Teréz?
13418 XIII   |                 harmadiknak csak ezt kellett mondania, hogy rögtön elnevessék
13419 XV     |              diskurzusnak.~Mayernénak is sok mondanivalója lehetett a leányához, és
13420 XXXI   |                   Többi ismerőseinkről kevés mondanivalónk van még.~Abellino mind e
13421 XIII   |                    bele talál maradni valami mondásba, kezdje rá az orgonát; utoljára
13422 XX     |                      és tőlök nem félek.~Ily mondások után szokása volt a nagy
13423 XVIII  |                    kell ülnie, mint hogy azt mondassa magának. Egy mellékfotelbe
13424 IV     |                     elegáns fiatalságnak. (E mondat pleonazmusnak látszik, miután
13425 IX     |                    zörögni; némely felötlőbb mondatnál a táblánál ülő ellenzék
13426 XX     |                    mondanók, hogy mind élces mondatokban, mind poharak ürítésében
13427 XIII   |             tréfásabb akkordbul Jancsi úr. – Mondd csak, ki van még itt! ,~–
13428 XV     |                lettél. „Én nem tudom, uram – mondék –, tőlem régóta el van véve.
13429 VII    |       meglocsoltatták öltözeteiket, hogy azt mondhassák majd, miszerint a tüzet
13430 VII    |                   Iván hercegnek valami újat mondhat, ki mint afféle muszka,
13431 XXIV   |                 életében is fordulnak elő, s mondhatjuk, hogy ezek által egyik sem
13432 XXVII  |           figyelhetne édes gagyogásira, hogy mondhatna neki szavakat, miket az
13433 XII    |                     érzeni, s még valaki azt mondhatná, hogy szíverősítőre volt
13434 XVII   |                      azon csaknem misztikus, mondhatnók delejes hajlamot, mellyel
13435 IV     |             Excellenciás uram…”~A többit nem mondhatta el az ifjú merveilleux,
13436 XIV    |                    egészen jó hangzású nevet mondjak ki: én vagyok Kárpáthy János…
13437 XXIV   |                     nem meglepetés rá nézve. Mondjunk neki valakit, akiről még
13438 VII    |                   derék férfi!”~Miként előre mondók, lesz tréfa és anekdota
13439 XIII   |                 elmondván a körmönfont cifra mondókát, amit szerteszét hallani
13440 XIII   |                szemei megnedvesedtek e sorok mondolása alatt, s ha egy komolyabb
13441 XV     |                     időt engedjen Fannynak a mondottakon végiggondolni.~A leány hirtelen,
13442 XV     |             Mayernéhoz megkérdezni, hogy nem mondta-e a leánynak, hogy nőül fogja
13443 XIX    |                 Persze, aztán mi csak igazat mondunk róluk.~– És az nem emberszólás,
13444 VIII   |              Szerencséjére azonban egy vörös mondúros éppen odakinn ácsorgott
13445 II     |                      akármi állt a hivatalos Moniteur-ben, ha Mr Griffard hirtelen
13446 XV     |                      Nem igaz abból az egész monológból egy betű sem. Mayerné nem
13447 VII    |                  percben Mars kisasszony egy monológja foglalta el a figyelmet,
13448 I      |                      elégedve.~– Ah, óh, ah, monsignore Bouche, tehát maga nemesember
13449 III    |                    bevésve, köztük Voltaire, Montesquieu és Rousseau. Az épület félbe
13450 IV     |                     ifjú óriások~A Boulevard Montmartre északi oldalán áll egy háromemeletes
13451 VIII   |                    akkor a vőlegényt skárlát monturban bemutatni mint hajdút, ki
13452 I      |                 célzás volt a hajdúk skarlát montúrjára, s az ötlet azonnal félrevitte
13453 VII    |                hölgyek sorába, ő maga volt a morál és legszigorúbb erény példaképe –
13454 VII    |                    jámbor fogalmai szerint a morálnak a legtökéletesebb hölgy
13455 XIV    |                mintha hosszú pofát ölt, hogy morált prédikáljon, s a társadalom
13456 X      |                     gyógyíthatja meg.~– Üm – mordula Mayer úr, s elkezdé a fogait
13457 XX     |                      a még folyvást egymásra morgó és csaholó pártokat.~– Uraim!
13458 VIII   |               becsörtetni, s egész éjjel ott morgott, bőgött, csak nappal hallgatott
13459 XIII   |             Ölelgessék egymást! Ha egymásnak móringolnak, sem bánom én. Engemet nem
13460 XIII   |                       mint Vidra cigány, aki mórióskodik, mint Gyárfás poéta, aki
13461 VIII   |                között, midőn meghallá a bika mormogását. Egy percig gondolkozott,
13462 XXVI   |                       felelt e kétségbeesett mormogásra.~– Már ha gyilkolni akarsz,
13463 XXIII  |                    kiváltságos jó barátok! – mormogja magában Kecskerey úr, amidőn
13464 I      |                    rekedt hangon néhány szót mormogott fülébe, mire az helybenhagyólag
13465 III    |                  vállat vonított, fogai közt mormogva:~– Irigylésre méltó érzelgés.~
13466 XXVI   |                     mit tenni más számomra – mormolá fogai közt Abellino –, mint
13467 XIII   |                   csak úgy azt öt ujja közül morogta:~– Befogtam már.~János úr
13468 II     |                     hogy rajtam és a toledói mórokon kívül tette-e azt valaki,
13469 IV     |                    pimaszul elvonult előlünk morózus, hipochondrikus férje mellé,
13470 XV     |                      férfias alakot.~Fanny a morzsákat szedegeté fel ujjacskáival
13471 XIII   |               nemzedék hangyaszorgalma ismét morzsánként alig győz összehordogatni,
13472 XVIII  |                      hogy mindennap meg kell mosdani.~
13473 XIII   |                    egy született mókusnak, s mosdási ellenszenv miatt hallatlanul
13474 XVII   |                   falujába. Káromkodásukról, mosdatlan szájukról ismeretes cselédek
13475 XIII   |                 volna az öt ujja. Menjen ki, mosdjék meg, azután jöjjön be megint.~
13476 IX     |                      ezerféle vízben meg nem mosdott. Ehhez járult még az a kegyetlenség
13477 I      |                     milyen balgatagság ilyen moslék időben útnak indulni valahová!~…
13478 XIII   |                    az utóbbiban megmaradni a moslékszag miatt, s istállón és esztrangán
13479 VII    |                szoborszerű arc hideg, keserű mosolyával, amely amazt visszatorolni
13480 XVIII  |                  könny, másikéban mosoly, ez mosolyg, hogy társnéja ne könnyezzen,
13481 XIII   |                   vannak-e?~– Ohohohühühü? – mosolyga Pál –, itt ám; az egész
13482 III    |                     s bizonyos szarkasztikus mosolygása az arcnak, mely azonban
13483 XIII   |                     szisszenés szakítá félbe mosolygását, percnyi fájdalomra torzítva
13484 XVIII  |                 megmutatva az ott maradóknak mosolygásra kész ínyét, csontkezeit
13485 XIV    |                  tartogattál magadnak, nekem mosolyköteles rabnőm, ki téged meg sem
13486 XII    |                     nem állhatta, hogy el ne mosolyodjék.~– Mindegy az nekem, uraim;
13487 XV     |                         viszonza amaz el nem mosolyodó képpel, s nagyot húzva azon
13488 XVII   |                 daliás lovagok, kik egymásra mosolyognak, és szíveikben nem gondolnak
13489 XXIV   |                      a kettő! Midőn egymásra mosolyogtak, az embernek önkénytelen
13490 XIII   |                kezeit, arca valami irtózatos mosolyra torzult el, s lassankint
13491 XII    |                   Ehhez látni azt a boszontó mosolyt, azt a kötekedő, ingerlő
13492 VII    |              asszonyának, az ismeretlen ifjú mostan hol jár. Most virágos mezőkön
13493 V      |                      drámai színháza is volt Moszkvának, melynek legünnepeltebb
13494 V      |            kincseiből.~Híre el volt terjedve Moszkvától Velencéig, és Bécstől Párizsig
13495 XVIII  |                      eltöltött napok nemigen mozdítják elő egy nő jó hírnevét.~–
13496 IV     |                     van – szólt Rudolf, alig mozdítva keserű vonásra ajkait.~–
13497 XX     |                     és méltóságos urak földi mozdonyai. Amott látni egy nagyon
13498 I      |                   Hogy soha falujából ki nem mozdul, hanem ott tart a kastélyában
13499 XXXI   |                    elevenen –, sőt még szája mozdulása is úgy hasonlít hozzá –
13500 III    |                      bír és oly veszedelmes. Mozdulataiban angolos hanyagság, minden
13501 XV     |           gyönyörködni látszék benne. Minden mozdulatánál új szépségben tűntek elő
13502 I      |                   kísérték a jövevény minden mozdulatát, s arcvonásain lassanként
13503 XXXI   |                       mely miatt Pestről nem mozdulhat ki, csupáncsak János nap
13504 XVII   |                      felele. – Én innen alig mozdulhatok dolgaim miatt.~– Eh, patvart,
13505 VIII   |                      ádámalmacsutkája meg ne mozduljon, hanem még efelett az is,
13506 XXVI   |                  Kecskerey barátunk, meg sem mozdulva helyéből, ahol lábait átölelve
13507 IV     |                    hogy valahányszor Rossini Mózesét adják, a magasztosabb hangzatoknál
13508 IX     |             zászlóemelői voltak egy szellemi mozgalomnak, mely akkor kezdetett meg,
13509 IV     |                   Mainvielle-né, ki oly erős mozgalomra adott okot az óriások világában,
13510 III    |                nemzeteivel; lesz új élet, új mozgás, új vérkeringés az egész
13511 VII    |                     lassúbb lesz a ködalakok mozgása, a tárgyak mindinkább egymásba
13512 IV     |                    senki sem tenne fel annyi mozgékonyságot, annyi könnyűséget; úgy
13513 VII    |                 tündéri világítást nyernek a mozgó alakok, majd végre lassúbb
13514 X      |                 tudott felelni, csak a szája mozgott, mint egy megtaszított gipszfigurának.~–
13515 XIV    |                    deríteni annyi ellenmondó mozzanat közt, melyek egy leányszív
13516 XII    |              összeget a legnemesebb, tisztán műbaráti célokból adta gyámleányának.~
13517 IV     |                    melyen csupa művésznők és műbarátok valának jelen, s ő kihúzta
13518 X      |                    odanyújtá Teréznek a szép műdarabot.~Az fogta száránál fogva
13519 XI     |               együgyű nóta lehetett az, de a műértő karnagyot meglepé a szép
13520 XXIV   |             műszavakat szabdaljak; bízom ezt műértőbb tollakra.)~A derék lovag (
13521 XXIII  |             akkoriban kezdett a tükörcsináló műhelyeken kívül is divatba jönni.)~
13522 XII    |                     keresé fel Boltay mester műhelyét, és Barna Sándor úr után
13523 Vegszo |            hosszadalmasságomért, kérem derék műítészeinket, vegyék bonckés alá szerény
13524 XV     |                     kik a szépség és élvezet műkiállítását kívánják magok előtt látni;
13525 VIII   |                    nyelne aközben, vagy hogy műkifejezést használjunk – anélkül, hogy
13526 XXIV   |                   amiben arcképeiket látni a műkirakatokban. Nőknél ez egészen más.
13527 VI     |                 izmos ököl. Az aztán meg sem mukkant többet. Un soufflet pour
13528 XVII   |                  körül, amely, hogy nem volt múlandó, hiú tárgy, mutatja az,
13529 XXV    |                    álmát.~– Te addig, öcsém, mulasd magadat kedved szerint –
13530 XXI    |               kívánom, hogy elmaradj. Eredj, mulass. De vigyázz magadra! Ti
13531 XV     |                   azt akarta, hogy az jól is mulassa ott magát. Ő ugyan nem volt
13532 XV     |                  vendégei jól és fesztelenül mulassanak. Akik még nem ismerik, s
13533 XIII   |                   mint máskor szokott, hanem mulassunk szépen. A poétának meg kellett
13534 XIII   |                     egyszer ott volt, hogyan mulaszthatta volna el, hogy a jelenlevő
13535 XIX    |           Szentirmayné célt ért.~Egyheti ott mulatása a kárpátfalvi kastélyban
13536 VIII   |                 felgyújtani, mikor legjobban mulatnak alatta; fényes délben, mikor
13537 II     |        millionaire-nek nemigen állt módjában mulatóházat építtetni, kerteket, parkokat
13538 XXI    |          kalapjaikkal integetnek egymásnak a mulatóka tornyából és vissza, azután
13539 XX     |                    közé, mely éjfélig együtt mulatott, azután mindenki szobáiba
13540 I      |                      neki az ilyenekben telt mulatsága, s hogy a kocsmáros eltalálta
13541 X      |                    olyan irigyek a fiatalság mulatságaira.~– Hm. Tehát rólam is beszél
13542 XXI    |                    lemondott egy oly kedvenc mulatságáról, melynek hónapok óta előre
13543 VIII   |                  most csak az örök pohár vad mulatságát fogjuk látni, mely abból
13544 XIII   |                      kit valami rég óhajtott mulatságba visznek; korán reggel még
13545 IX     |             emlékeztetne; valamely nyilvános mulatságban bármely jobb családból való
13546 III    |                        Pedig ez nagyon kevés mulatsággal kínálkozó hely.~– Az igaz,
13547 XIV    |                       ha észre nem vették, s mulatságképpen kiveték a kártyán a tapasztalatlan
13548 III    |               olvasni nekem többet ér minden mulatságnál, mert úgy vannak azok írva,
13549 XIII   |       léhaságok-oktalan fitogtatás-s ízetlen mulatságokban; közügyekre csak ott áldozott,
13550 XI     |              egyszerű munkákhoz, a szegényes mulatságokhoz, miknek eddig örült; a fiatal
13551 XVII   |           alapszabályokat írnak, s nagyszerű mulatságokkal végzendik az egészet.~Végül
13552 XII    |                fiúnak hasonló, nem neki való mulatságoktól.~E zavartól akarták lovagiasabb
13553 XIX    |                       Csak visszaemlékezés a mulatságosan eltöltött órákra.~– E szavakkal
13554 XIII   |                    Jancsi úrral, most együtt mulattak Abellinóval, s ha három
13555 XIII   |                    rendeltetve, hogy az urát mulattassa. És éppen azért őt is oly
13556 XVII   |                     hogy a fiatal menyecskét mulattassák, neki jókedvet, örömet,
13557 VII    |                     még gyermek, akit minden mulattat, s még sem férje, sem imádói
13558 XXXI   |                tónadó, első szerepvivő volt, mulattatására legyen.~Más embert vigasztal
13559 VII    |                      léha kedvtelések őt nem mulattatják; őelőtte hősnek, bátornak,
13560 II     |                    táblának hívják.~– Nagyon mulattató dolgok ezek, amiket ön nekem
13561 XX     |                    ilyenek csak természetben mulattatók, leírva pedig véghetlenül
13562 II     |                     virgonc aranyhalacskákat mulattatva; miknek vize nagy keleti
13563 XIII   |                      pontos alkalmazkodás és múlhatatlan tisztelet; bajusza kurtára
13564 XXV    |                  szokott, s már ez őnála oly múlhatlan szokás volt, hogy valamennyi
13565 VII    |                      vagy csaló varázslat és múló álmok foglalkoztaták lelkét.~–
13566 XV     |              gondolatok, mintha hetek, havak múltak volna el aközben.~Fanny,
13567 III    |                    legtöbb érdemeik vannak a múltban, legtöbb bűneik a jelenben
13568 XXIV   |                      Talán nem egészen. E nő múltjában sok van, ami ez ítéletet
13569 XXIV   |                   azon emlékekkel, mik annak múltjához vannak ragadva, magát fogja
13570 XXX    |                     elült ott a tűz előtt, s múltról és jövőről gondolkozott.
13571 XIII   |                      és bevégzett számadások múmiáival, miket hosszú évek során
13572 II     |                      egyiptomi sírbolt igazi múmiákkal s örökké égő lámpával, melybe
13573 VI     |                     percben el volt szedve a muníció, a zajra kirohant a lépcsőkre
13574 XXV    |                    vette, s azt hivé, könnyű munkája fog lenni.~A lépcsőkön felmenet
13575 XIX    |                  kiket csak egy regényíró is munkájából ki nem felejt, ha azt akarja,
13576 XI     |                     leány is keresett már. – Munkájáért pénzt kapott. Óh, ti ezt
13577 XI     |             viseltetett Fanny iránt. A leány munkájához ülve nagyot sóhajtott. Teréz
13578 XI     |                   segítsége nélkül!~És Fanny munkáját igen jól fizették; aminek
13579 X      |             gondviselés azon embereknek, kik munkájok után kénytelenek élni, gyöngéd
13580 X      |                   hiányzott Mayeréknál; az ő munkájokon a paradicsomi elűzetés átka
13581 II     |             lábszőnyegek mind kézzel hímzett munkák; a legtöbbre nagy betűkkel
13582 XI     |                   nem volt kedve az egyszerű munkákhoz, a szegényes mulatságokhoz,
13583 XVIII  |                    társalgás a piperére, női munkákra, kézművekre s egyéb apróságokra,
13584 VIII   |                     személy tekintélye ellen munkálkodni, tehát áttérének egyenesen
13585 XII    |                 megijedt tőlök.~Másnap ismét munkanap volt. Mindenki dolgai után
13586 VI     |            felbuzdítva, nemcsak abban voltak munkásak, hogy a nép kedvencét tetszésnyilatkozatokkal
13587 XIV    |                   otromba fickó, amilyen más munkásember szokott lenni; ez külső
13588 XII    |             ismerőjét.~– Ismerőim mind békés munkásemberek, kiket nem akarok ily veszélyes
13589 VII    |                     gyermeket, kiket a többi munkások kézről kézre adva szállítának
13590 VIII   |              bekergeti a városba a mezőről a munkásokat, a város valamennyi bérese,
13591 III    |                figyelni. Külsejéről ítélve a munkásosztályhoz tartozik, fején kerek, lapos
13592 VII    |                     Chataquéla egy odaérkező munkástól.~– A nyomorultak, midőn
13593 XIV    |                   tán egy derék, becsületes, munkatudó, józan fiatalembert is szemelt
13594 VIII   |                gomblyukában egy csomó szegfű muskátlilevéllel, selyempuszlija ezüstgombos,
13595 Vegszo |                    emelek kalapot a vegytani műszavak rejtelmes kongása előtt.~
13596 XII    |                sebészhez:~– Itt vannak önnek műszerei? Tárja ki, tartsa készen.
13597 VII    |                  erőszakot elkövetni beszélő műszerein, míg e nevet ki tudja mondani:~„
13598 XII    |                    pisztolyokat és a sebészi műszereket.~A négy tanú a középre ment,
13599 VII    |                      mondhat, ki mint afféle muszka, ezt bajosan tudhatja. –
13600 XXIII  |                       Ez a barbár mór kémiai műszó akkoriban kezdett a tükörcsináló
13601 XXIV   |                     kérnem e tömérdek idegen műszóért, de nincs elég bátorságom
13602 VII    |                      közbeszédnek, vagy hogy műszóval éljünk: kik voltak a nap
13603 VI     |                      a világszépségek eleven műtárlatát, onnan sorba vették a földszint,
13604 XV     |                    el is küldte mindenfelé a műtárlatokba, ott a legnagyobb urak vették
13605 XVII   |            kisdedóvókat, gazdasági egyletet, műtárlatot, Tisza-szabályozást, Vaskapu-áttörést,
13606 VIII   |                 gyors lova legyen; de gyere, mutasd meg: ember vagy-e ott is,
13607 XV     |                bánjanak vele nyájasan, és ne mutassanak valami rémületes meglepetést,
13608 XXI    |                Matyit, hogy még több bravúrt mutasson nézőinek. Most meg azt követte
13609 XXVI   |                     megszilárdult testületet mutathatjuk azt be, ahol csak igen jeles
13610 VIII   |                   betyáros tempók, világosan mutatják, hogy a jobb körökben növekedett;
13611 II     |             pénzzavarából kisegíteni késznek mutatkozik, ez akkor kezdi el majd
13612 XVII   |              jótékony vérkeringés, elevenség mutatkozni a nemzetben; közhasznú,
13613 X      |                     kelmék, hanem hogy sokat mutatnak; ami moarénak látszik, az
13614 XIII   |                      úrnak, ha üres papirost mutatnának neki e helyett, úgysem hallgat
13615 IV     |                    hogy szinte kiszúrhatná a mutatójával, ha üveg nem volna rajta. –
13616 XVIII  |                  mindig újabb nevek kerülnek mutatóujja alá, kik iránt ugyan ő mind
13617 VIII   |         félbeszakítatlan hangot kell adni.~E mutatványt közbámulatra remek ügyességgel
13618 I      |              láttatni, minőt, ha napjainkban mutogatnának az utcán, nemcsak az utcagyerekek,
13619 IV     |                  városra járni a kutyával, s mutogatom, hogy micsoda mesterségeket
13620 XXI    |                  lóbálva a felemelt kantárt. Mutogatta lord Ychswichset; mint kapaszkodik
13621 XIV    |                       pirospozsgás jókedvvel mutogatva neki sorra, hogy felszóratta
13622 XXVI   |                 csípős anekdotát tud mesélni műutazása köréből, hogy még a tekeasztalokat
13623 IV     |                     Philax úr azért folytatá műutazását, s néhány hét előtt Párizsba
13624 XXVI   |                   merre járt Kecskerey úr? – Műutazást tett a hazában. Beszéltek
13625 VI     |              komplott! Összeesküvés! Kinek a műve? Áruló volna tán közöttünk?
13626 XIV    |             rejtekfiókokkal. Egészen el volt művébe merülve.~– Sándor – szólítá
13627 VI     |            jelenlevők, hogy mindezek kinek a művei. Természetesen, aki jelen
13628 Vegszo |                    ragadt, hanem e vád egyéb műveimet is illeti, tehát kénytelen
13629 III    |       gyönyörködhessék bennök; talán ismerik műveit az urak? Ah, be együgyű
13630 V      |                történt, hogy Rossini legelső műveivel szerencsét próbált, de balszerencsét
13631 V      |                    Jozefine megismerkedett a művel, s lánglelke belátta annak
13632 IX     |                nemzetnek és Magyarországon a műveltségnek. Ellenség volt, és irtatlan
13633 Vegszo |                  meghallhassam, s szólhassak művem hibáiról.~Rosszallják, hogy
13634 Vegszo |                   vegyék bonckés alá szerény művemet, s ami hibáit még én nem
13635 V      |                     A kornak két leghíresebb művésze egymást megszerette, és
13636 VII    |                  adunk tehetséges költőknek, művészeknek, hogy Pesten élhessenek,
13637 V      |                    Valami harmad-negyedrendű művészetcsarnok, a Feydau-színház megengedé
13638 V      |                       anélkül hogy erejében, művészetében hanyatlanék, bukva van;
13639 V      |                      hallották őt a moszkvai művészetimádók; már ekkor énekelt. Jelen
13640 X      |                    nevelőnéi pálya helyett a művészetire lépni, s minthogy csinos
13641 XV     |                  renoméja!” Finom, lovagias, művészetismerő, mívelt és tudós férfinak
13642 III    |                 örökké változó divat csaknem művészetté emeli azt; csupa gyönyörűség
13643 III    |                 mocsárt, melynek közepén egy művészietlen alakú fehér kő látszik,
13644 VI     |                     történni; a színház első művésznőjét, ki annyi éven keresztül
13645 VI     |                  frankot azért, hogy legjobb művésznőjétől megszabadujon…~
13646 VI     |             nincsenek azon gyöngéi, amik más művésznőknek, akik szeretik azt hitetni
13647 V      |                  gondolat nélkül szerze, s a művészre bízta, hogy leheljen beléjök
13648 V      |              talizmánja, mely sokat jelent a művészvilágban. Nem hordta magával férjét.
13649 VI     |               színfalak közül hallgatá saját művét, tapsolni kezde, a körülállóktól
13650 XIII   |               kilencszáz diákra könyvtárral, múzeummal s más tréfaságokkal. De
13651 XIII   |                    van, mint annak a nemzeti múzeumnak, s ha a kurucjáráskor el
13652 XXIX   |                      mely szintén készen áll múzeumomban, tegyék az övé mellé. Csak
13653 XVII   |               Vaskapu-áttörést, útcsinálást, múzeumot, akadémiát, színházat, takarékmagtárakat
13654 XVIII  |                     fel a plafonra a festett múzsákra, mintha nem tudná, hogy
13655 I      |              keveredve a táncoló párokkal, a muzsikáló úr hegedűvel kezében, ének
13656 VIII   |                     első kakasszó után, nagy muzsikával vonul keresztül egy banda
13657 XIII   |             becsületességéről.~Mert a magyar nábobnak elve az, hogy a fizetéstől
13658 XVII   |                   látszhatott mindaz, amit a nábobrul beszélni hallott, még mikor
13659 XIII   |                    be.~Erre következett a mi nábobunk, ki holta napjáig Jancsi