bold = Main text
      Part                                                  grey = Comment text

17203 XIII   |                       fekete koporsó bársony szemfedővel letakarva, tetején a Kárpáthy
17204 VI     |         arszlánpáholy felé fordítva, melynek szemfegyverei rettenetesen dolgoztak,
17205 XIII   |                     Zsebet nagyot!” Lembergi szemfényvesztő és tűzijátékos törte a szenet
17206 V      |                     ugrálni tanított kutyák, szemfényvesztők, orcátlan balettmeztelenség
17207 VII    |                       aki nílusi lovat, arab szemfényvesztőt vagy ausztráliai madarat
17208 XXX    |        hálószobájában a ravatalhoz. Koporsó, szemfödél, címerek, fáklyák. Nem félt
17209 XXXI   |                      orcával. Egy vonás, egy szemhunyorítás, egy ránc a homlokon nem
17210 XIX    |                 szavakkal be van rekesztve a szemle a férfiak fölött. Fannyt
17211 XV     |                   ami Boltay mestert csendes szemlélődéseiben éppen nem háborította.~Fanny
17212 I      |               szokatlanul képesek meglepni a szemlélőt; egy eltévedt lélek látszik
17213 VII    |             vulgivaga Vénust megtagadtatni a szemlélővel. Egyike azon arcoknak, miknek
17214 I      |                     vált orcával kedvetlenül szemlélve az egész mulatságot. – Frissen,
17215 XIX    |                     valóban.~– Aha! Ti tehát szemlét, bírálatot tartottatok vendégeitek
17216 XV     |                ígéretteljes hangnyomattal, s szemök különös tűztől villog, amint
17217 XII    |                szeret-e?” Hát még, ha valaki szemökbe mondja.~Boltay uram e beszéd
17218 VII    |                 derültebbek, nyitottabbak, a szemöld keskenyebb, az ajk komolyabb,
17219 XX     |                  magától messze, sűrű fekete szemöldeit leráncolva, mintha keresztül
17220 VII    |               dicsfényt látna körüle, vékony szemöldöke, szelíded szemei, finom
17221 I      |                      enni.~Gyárfás úr lehúzá szemöldökét, száját feltolta az orráig,
17222 VIII   |                  Márton, hetykén intve a fél szemöldökével, s két hüvelykujját a nadrághasítékba
17223 XIX    |                  férfias alak széles, vastag szemöldökkel; sohasem beszél alantabb
17224 III    |                  ifjú neve Miklós, ama sötét szemöldűé István, a középen levőé
17225 XXI    |                      volna még örömest nehéz szempilláiknak, e föltételökben erősen
17226 V      |                     most üdítő álom fogta le szempilláit, az orvosok biztatása szerint
17227 XXVII  |                    lecsukta azokat, a hosszú szempillák gömbölyű orcáira feküdtek.
17228 XII    |                     Ő nem hallá többé Konrád szemrehányásait, füléből lassú cseppekkel
17229 VII    |                 hazahajtatni.~Útközben mégis szemrehányásokat akart magának tenni, hogy
17230 X      |                      ne szakítson félbe, nem szemrehányásul mondtam. Ön ura saját tetteinek.
17231 XXIV   |                   férfiúval és annak nejével szemtől szemben kell majd állania
17232 I      |                      engedé a sok szép veres szemű bankót.~A bohóc fél szemmel
17233 VIII   |               alkudozott, az úri lócsiszárok szemügyre vették a lovat, a lovasra
17234 XVIII  |                      meglehet különben, hogy szemünk láttára ment el a jámbor,
17235 II     |                    letette hírlapját, melyet szemüveg nélkül olvasott, s az ajtóig
17236 VII    |                  rendre járta a színházakat, szemüvege szüntelen sorba vett minden
17237 VI     |                     mondani? – szólt Rudolf, szemüvegét az arszlánpáholy felé fordítva,
17238 XV     |                      szalagos lábacskáikat a szemüvegező gavallérok előtt a hintókból
17239 XIII   |                    kaszás, aki minden embert szénának néz, s lekaszálja a nagyságos
17240 VII    |                    másnak foga látni; egynek szende, másnak kacér, harmadiknak
17241 XIII   |        szemfényvesztő és tűzijátékos törte a szenet és szalamiát a rakétákhoz.
17242 XVII   |                     tele mindenféle piszkos, szennyes ötletekkel, amilyeneket
17243 XV     |                   házában, berohan hozzá egy szennyesen, csaknem rongyosan öltözött
17244 XI     |                     évben háromezer forintot szenteljek arra, hogy azon hölgynek
17245 VII    |                     azt egészen a bejövőknek szentelné.~– Ön rossz ember – szólt
17246 XIV    |                      ön és nagynéném örömére szentelni; én nem óhajtok önöktől
17247 VII    |                diplomáciai pecsét, káptalani szentély vagy becsületszó alá lezárva.
17248 XVIII  |           összehasonlítva, kinek képét lelke szentélyében őrzi!~Miért nincs legalább
17249 XV     |                     elvégezni. Sokakat a ház szentélyérei hivatkozás éppen jókedvre
17250 XV     |             közbekiált:~– Tiszteljétek házam szentélyét!~Ez intervenció magukhoz
17251 X      |                    szellemek által kigúnyolt szenteskedők annyit emlegetnek; nem akarok
17252 XI     |                    Távozzál éntőlem, sátán!”~Szentírás~Boldog isten! Mennyivel
17253 XXIV   |                      volt oly kínszenvedés a Szentirmay-kastélyban töltött idő. Az utóbbi napokban
17254 XVII   |                       azt elcsalta magával a Szentirmaynál tartani szokott közérdekű
17255 XX     |           pillanatában egy szolga lépett oda Szentirmaynéhoz, s egy levelet adott, melyet
17256 XVIII  |                      elővigyázattal sikerült Szentirmaynénak meggátolhatni, hogy Fanny
17257 XXXI   |                gyermekének nevelési gondjait Szentirmaynéval megossza. Midőn Pozsonyból
17258 IV     |                     oly kitűnően fogadtatott Szentpétervárott, Velencében és itt Párizsban?~–
17259 XXIX   |                    betűt nem olvastam abból. Szentség az előttem. Az ágy előtt
17260 XXII   |                      a szív fenekére zár? Az szenved-e jobban, aki tombol, és üvölt,
17261 XI     |                 bátor, komoly, erőteljes, ez szenvedély- és érzelemgazdag – azonban
17262 IV     |             közönséget kigyógyítom caniculai szenvedélyéből, minő hálával fog nekem
17263 XXV    |             gyöngédség és hízelgés, soha oly szenvedélyesen forrók nem voltak csókjai,
17264 XXV    |                   Miért jött ön ide? – kérdé szenvedélytől reszkető hangon a hölgy
17265 XV     |                 meghalhatsz, ha megeléglette szenvedéseidet a mennyei felség.” Ezzel
17266 XXII   |              betöltését emberiség, közügyek, szenvedők várják tőlünk.~Szegény asszony!
17267 XIV    |                 fogsz majd tehetni szükséget szenvedőkkel, boldogtalanokkal, ittasítsd
17268 XVIII  |                 tudja keresni, mi baja van a szenvedőnek a szívében. Engedelmet kérek,
17269 XXV    |                       Ah, már én akkor sokat szenvedtem ön miatt. Óh, miért kellett
17270 VII    |                      elég mindez indulatokat szenvelgeni, ő az embert kényelmetlen
17271 III    |                      közönség elé, Bajzának, Szenveynek, Vörösmartynak fényes jövendőt
17272 XVII   |                  ezalatt fejeiket.~Hogy mily szenzációt gerjeszte mind a két hazában
17273 VI     |                   valami összeköttetése az ő szeparatizmusokkal.~– Ah – szólt lerohanva
17274 X      |                     kiverte a szobából, s ha szépasszonyok jöttek hozzá ítéletére kecseik
17275 XXIV   |              vendégek.~Együtt volt a környék szépe és java. Leghíresebb férfiai,
17276 X      |                  leánya.~A leányok mind igen szépek voltak, egyik eszményibb,
17277 VI     |                   fel Abellinót, hogy mint a szépészetnek legavatottabb tanítványa,
17278 III    |                   egyetlen folyóirat, mely a szépirodalmat képviseli. Ez évben már
17279 Vegszo |                jelleméhez nem találtam semmi szépíteni, semmi kiengesztelni valót.
17280 XVII   |                     is benne lakni, legalább szépíti, emeli a várost. Az őnála
17281 XIX    |             ismerjünk még meg?~– Itt van még Szépkiesdyné neve. Csendes, hallgatag
17282 XXIV   |                     ott alakítani. Feljönnek Szépkyesdiék, ott lesz Gergely gróf anyjával
17283 XVII   |                   leányra, hanem az erény, a szeplőtelen hírnév is. Fogják-e ezek
17284 XI     |               becsületes ajándékával a leány szeplőtlen hírének ártani, hogy még
17285 V      |             meghívatott Oroszországba, hol a szépművészeteket bálványozó orosz főúr karnagyává
17286 XII    |                     egy kissé meg akarták őt szeppenteni, hogy máskor elmaradjon
17287 XV     |                       Minden mozdulatánál új szépségben tűntek elő szűz termetének
17288 XVIII  |                      szégyelld magadat, hogy szépséged tett úrnővé.)~Itt egy kicsinyt
17289 XVIII  |                gondold, hogy azért dicsérjük szépségedet, mintha az érdem volna;
17290 XVIII  |                      erényeiben nem hisznek, szépségeért gyanúsítani fogják, akárki
17291 X      |                  volt; a redoute-ok ünnepelt szépségei, bálkirálynék! Elegáns urak,
17292 V      |                      lánglelke belátta annak szépségeit. Azt kívánta, hogy abban
17293 V      |                     mindenütt új, ismeretlen szépségek tűntek elő. Rossini egy
17294 VIII   |            parasztszolgálón s a városi olcsó szépségeken kívül minden egyéb női ismeretséget
17295 V      |                  szórják tehetségtelen olcsó szépségeknek, s neki meg kell ismerkedni
17296 XIV    |                  nézni, megvetik, mint kinek szépségén kívül semmi érdeme; ha elfogadja
17297 X      |                    felnőttek, amint hajadoni szépségük kifejlett, annyival zajosabb,
17298 X      |                dicsőségnek. A szép lyányokat szépségüket megillető módon nevelték;
17299 II     |                   volna az, ha nagybátyámtól szépszerivel meg tudnék szabadulni.~–
17300 VII    |                       Chataquéla.”~Pedig már szeptember elején senki sem beszélt
17301 XXIII  |                  Künn az előszobában egy kis szerecsen groom vakarja a fülét unalmában,
17302 I      |                   mely vetekedett akármelyik szerecsennel, s két sor fehér fogát a
17303 XXIII  |                   beszélne, s azért is a kis szerecsenre kezdett kiabálni.~– Bre
17304 XVII   |                  általánosan ismert egyszerű szerekkel szokták falusi gazdák a
17305 VII    |               részesült Siovának, az afgánok szerelem-istenasszonyának, ki ábrázoltatik tizenkétezer
17306 XV     |                     az arcok és a rózsás áll szerelemgödröcskéivel, miken elvész az ember lelke,
17307 X      |                 csúfolják, átkozzák, hogy őt szerelemkalmárnak nevezik, ki önleányai szerelmével
17308 XI     |                 mindenütt védőire talál, s a szerelemkalmárok ellen itt igen erős védvámrendszer
17309 XXIV   |                     nagy bűnnek kell lenni a szerelemnek, hogy büntetése ilyen keserű!~
17310 XVIII  |                  őrülve a szépasszony iránti szerelmében, csak azt nem tudja, hogy
17311 XXV    |                    hanem diadal a legforróbb szerelmen.~Rudolf fülébe súgá gyöngéden:~–
17312 XIV    |                tisztelet ajánltatott.~Sándor szerelmének kevés sikert mert ő is ígérni.
17313 XV     |                 amidőn minden ember egymásba szerelmesedve oszlik haza; s otthon mindenki
17314 XXV    |             boldogsága. Ezek itt mind boldog szerelmesek.~Ezzel elveté az íriszt,
17315 XX     |                    mások is. Én asszonyokkal szerelmeskedni szoktam, őket meghódítom,
17316 XV     |                    hozzá nőül menni, valóban szerelmessé tette őt bele; kénytelen
17317 XIV    |                szokásunk, hanem megittasodni szerelmétől, s azután látni őt elhervadni,
17318 I      |              érdemeivel szerzett, oly könnyű szerén nyakára hágott, de nem segíthetek
17319 XIV    |                 gyámapai kötelességem, téged szerencséidről tudósítani; mert látod,
17320 XV     |                   egy milliomos arája, kinek szerencséjén nem tud örülni; Fanny pedig
17321 XV     |                  hogy azzal alapította meg a szerencséjét az a festő, mert azóta minden
17322 X      |                 világból visszavonni, nehogy szerencséjöket elrontsa, a nagyobbiknak
17323 XV     |             közmondást, én megyek azt kettős szerencsémmel cáfolni meg.~A legközelebbi
17324 I      |                   nemesembernek való név az? Szerencsémre az apám jókor meghalt, s
17325 XIV    |                     világban a leány kérőit „szerencsének” nevezik. Téged nagy, gazdag
17326 XX     |                  hölgyeket értünk. Mennyivel szerencsésebb mindenkinél maga a háziasszony,
17327 XVIII  |                  kimondhatatlan boldognak és szerencsésnek érzem magamat, amidőn nagyságodnak
17328 XV     |            bizalmatlan. A leány unatkozik és szerencsétlennek érzi magát ebben a nyakig
17329 VI     |               pályáján még az idegen emberek szerencsétlensége is befolyást gyakorol.~Itt
17330 XXXI   |                     embert vigasztal az nagy szerencsétlenségek után, hogy azokat érezni
17331 XIV    |                     van őt szidalmazni, mert szerencsétlenséget hozott önnek házába.~– Még
17332 XV     |               bankjegyeket – Fennimor kettős szerencsétlenségével hazudtolta meg a közmondást,
17333 I      |            vendégnemszerető hajlék felé.~Ama szerencsétlenül járt hintó utasai voltak
17334 VI     |                    Zelmira kezdett kijönni a szerepéből, s a fejét csóválta.~Azzal
17335 V      |           színésztársak intrikái, gyűlöletes szerepek, és utoljára a sziszegés.~
17336 VI     |                 elragadott; nem iparkodott ő szerepének keresztülgondolt összhangot
17337 VI     |                  szükség énekes darabokban a szereplőknek a mű beltartalmával ismeretségben
17338 V      |              elmondják, hogy erre meg arra a szereposztályra már alkalmatlan lett; beszélnek
17339 XVIII  |           kellemetlenebb, sokkal hálátlanabb szerepre vannak utasítva, nekik pörölni,
17340 X      |                      másik alig győzte a sok szereptanulást, legalább ezt hitték egymásról.
17341 XXXI   |               boldogabb időkben tónadó, első szerepvivő volt, mulattatására legyen.~
17342 VIII   |                      történetünk egyik újabb szerepvivőjének tért nyithassunk, magát
17343 XV     |                      volna ok miért tagadni. Szeresd te is. De egyre kérlek:
17344 XXV    |                    imád, azt akarja, hogy őt szeresse. Ha játék ez tőle, úgy az
17345 XXV    |                    és nem tiltja senki, hogy szeresselek.~Ezzel csókot vetett feléje
17346 XXVIII |                      megszorította azt.~– Ön szereté e hölgyet. Ön eljött őt
17347 XVIII  |                  párja; ő valóságos angyal a szeretetben, egy kerubim, nem is férfi
17348 XXXI   |                     megholt barátnéja iránti szeretetből, s töltsön nála néhány hetet.~
17349 XVIII  |                 nagyságos asszony bizalmába, szeretetébe ajánlhat.~– Íme, nagyságos
17350 XVII   |               egészet.~Végül minden jeleivel szeretetének s férje részérőli legszívesebb
17351 VII    |                küzdésére és szíve legmélyebb szeretetére méltó, és az – ha nem egyéb –
17352 XVIII  |                     tisztelet…~– Csak hagyja szeretetnek, maradjon, ahogy elébb mondta.~–
17353 IV     |                      Vannak nagybátyák, akik szeretetreméltóbbak unokaöccseiknél. Hanem meglehet,
17354 XIX    |                    az egy hiányzik, hogy nem szeretetreméltók.~Szentirmayné kedélyesen
17355 XVII   |                      mértékre kezd növekedni szeretetreméltóságában.~Ez egy agarászegylet létrehozatala.~
17356 XVIII  |                      monda Fanny, leírhatlan szeretetreméltósággal fektetve szép gömbölyű karját
17357 VII    |                     sem teszi; ha valamiféle szeretetről beszélnek előtte, illessen
17358 XXVII  |                     lesz most az egyszerre a szeretgetés, s kivették őt János úr
17359 XVIII  |                 maradnom – engedje, hogy önt szerethessem úgy, ahogy az első pillanattól
17360 XIV    |                 választottja! Nem, senki sem szeretheti őt oly igazán, oly igazán!
17361 XVIII  |                      kiket testvérei gyanánt szerethetne (ismét nem az igaziakat
17362 XI     |                     összeroskad, és akkor is szeretitek; ti nem fogjátok azt érteni,
17363 X      |                 téged emleget, csak az apját szeretné látni, csak még egyszer
17364 V      |                kellett volna engemet annyira szeretned – sóhajtja Mainvielle. –
17365 XXVI   |               megragadva Kecskerey karját.~– Szeretnéd tudni?~– Akarom tudni!~–
17366 XVIII  |                   ismerteti meg velem, kiket szeretnem kell, a többiekről hallgat.
17367 XII    |              könnyebb vérű barátaink örömest szeretnének előidézni.~Miből állottak
17368 XIII   |                     hallhatólag.~– Van-e már szeretőd?~– Nincs nekem – monda a
17369 I      |              meute-ét és écurie-t tartottam, szeretőim voltak a leghíresebb táncosnők,
17370 XVII   |                    itt verekedett, itt tartá szeretőit”. Minden nyom el volt törölve.~
17371 II     |                      feleségét tetten kapott szeretőjével együtt meggyilkolhatja.
17372 XXXI   |                   egy esztendő alatt legtöbb szeretőjük fog lenni, csupán azt kötötte
17373 XXV    |                látszik lenni. Ezek is boldog szeretők; de most tekintsen amoda
17374 II     |                  szobákat, dús asztalt, szép szeretőket s más efféle kellemes tájékokat
17375 XXV    |                  példabeszédre, mely szerint szeretőknek civódni kell, akkor annál
17376 V      |                  engem, mert férjem vagy. Ha szeretőm volnál, akkor tehetnél értem
17377 Vegszo |                       hazafinak jellemtelen, szeretőnek aljas, férfinak nyomorult,
17378 XXIII  |                     Kárpáthyné mindennap más szeretőt vált, hogy ma gróf Erdeyvel,
17379 XIV    |                Hiszen azt is tudom, hogy kit szeretsz. No, kimondjam? Ne légy
17380 XV     |                      Mayerné nemsokára ismét szerettei körében volt. Éppen ott
17381 XVII   |                  Szeressen engemet.~– Mindig szerettelek – monda Teréz, és szemei
17382 XXVIII |                   Rudolf magában –, mennyire szeretteték! Milyen boldog lett volna,
17383 XIV    |                      tudhatná meg, mint volt szeretve, és azután ott a csendes
17384 XIV    |              elszomorodva.~– Ha önnek örömet szerezhetek általa – hozzámegyek.~–
17385 XI     |              kiképezhetni, s így boldogságot szerezhetni magának. Én csak egy föltételt
17386 X      |                legkönnyebben és legdicsőbben szerezhető a gazdagság; jutott is eszébe
17387 IV     |                      dicsőítettük, világhírt szereztünk neki, s mivel hálálta meg?
17388 XV     |                   mint hogy kegyednek örömet szerezzek.~– Én pedig, uram, fogadom –
17389 XX     |                      addig is nejének örömet szerezzen, megírja jövetele napját.
17390 XVII   |                jókedvet, örömet, szórakozást szerezzenek, ami meglehetősen sikerül
17391 XII    |                 Pressburger Zeitung” érdemes szerkesztőjéhez, s másnap a fenntisztelt
17392 XV     |               előkészülési és törvény szabta szertartásai is vannak, amikről hogy
17393 XIII   |                   malőr nem érheti.~E kegyes szertartáson mind jelen valának az érkezett
17394 VIII   |                    többiek rémülten futottak szerte. A legázolt paripa vergődve
17395 XIII   |                      valaki a vendégek közül szerteácsorogna, s azzal a hajdúk széttárták
17396 XVIII  |                emberségtudó szolga, ki olyan szertelen nagy tisztelettel viseltetik
17397 XIV    |                gazdaságán, kertjén, udvarán, szérűin, pirospozsgás jókedvvel
17398 XIV    |                      felszóratta a gabonát a szérűkön, be is mérte, rovást vágva
17399 VIII   |                   órákig eltart a viadal egy szérűnyi téren, melyen úgy felkapálják
17400 XVII   |                    az agarak rendes működése szervezve nincs; csupán arra kívánjuk
17401 XIII   |                       béküljön ki vele, majd szerzek neki valakit, akin bosszúját
17402 XXIX   |                 lapáji pusztát, melyet magam szerzék, éljen ott boldogul két
17403 XIII   |                      figyelmessé teszi, az ő szerzeménye. A park tele szarvas- és
17404 XIII   |                részint Lavotta legkedvencebb szerzeményei.~Javában folyt már a vígság;
17405 XXIX   |                   rendelkezhetem, mint amely szerzeményem. Adja az Isten, hogy több
17406 XV     |            alkossanak, melyben az anyag az ő szerzeményök, csak a művészi kezelés
17407 VIII   |                 tulajdonságok oly tekintélyt szerzének számára, miszerint igen
17408 X      |           családodnak tisztességes életmódot szerzesz. Én úgyszólván mindenemet
17409 II     |                      lelkeiket vérrel aláírt szerződésben kötelezi le magának. Par
17410 V      |                     futni hagyja, s maga dús szerződése mellett marad.~De nem úgy
17411 V      |                    kell lépnie, mert így van szerződésében; nem bánja, azt is megcselekszi,
17412 VII    |             Kárpáthyt, és szemére veté, hogy szerződésüket máris megszegte, életveszélyes
17413 V      |                   háromezer rubel fizetéssel szerződtesse.~Nemsokára a közönség kedvence
17414 IV     |                       ha vajon rendes tagnak szerződtesse-e, vagy sem. A siker várakozáson
17415 X      |                  ugyan csak mint kardalnoknő szerződtetett, hanem hiszen a leghíresebb
17416 V      |                   Rögtön mint első énekesnőt szerződtették az olasz operatársasághoz,
17417 V      |                   orosz udvari operánál volt szerződtetve, s nem történt volna rendkívüli
17418 VII    |                   volt a „La belle laitière” szerzője; 5-től 8-ig lord Burlington,
17419 XIII   |                    számára volt bor és égett szesz, s az asszonyoknak volt
17420 VII    |                   talán szerelemből vagy tán szeszélyből.~A delnő végignézi a névjegyeket.
17421 XVII   |               szerencse és egy bohó vénember szeszélye hozta? Fogják-e neki elfeledhetni
17422 XIX    |               ezerféle igényeit, kívánatait, szeszélyeit, tudni, ki mi által lesz
17423 XXII   |                  eszes? Csupáncsak az emberi szeszélyekre építhetné reményét, ha azt
17424 XI     |                      ellenmondást, legkisebb szeszélyt nem tűrt, figyelmét nem
17425 XXI    |                     villás étkek s megfelelő szeszes kortyok vártak rájok a teremben;
17426 I      |            magnetizmusa kölcsönözzön meleget szétbomladozó életműszereinek.~Az ember
17427 II     |                     az elfogadására, s azzal szétcsapta a magas mahagónifa szárnyajtókat,
17428 XIII   |                    fel, de köveit nem bírták szétfeszegetni; ott maradt a tisztes emlék
17429 XIV    |                 megfelelni. Végre a cselédek széthordták az asztalt, s hárman maradtak
17430 XIII   |                     tisztviselők; nagy része szétmállott üres léhaságok-oktalan fitogtatás-s
17431 I      |                     nem haltam meg.~Abellino szétmeredt e szókra, kezét-lábát elejté
17432 VIII   |                 rohant reá, hogy egyszeriben szétmorzsolja.~De a csikósbul váltott
17433 XII    |                  magában Abellino, s azalatt szétnézegetett: – Vajon sok szobája lehet-e
17434 X      |                     jól hallott volna.~Fanny szétnézett anyjára s testvéreire, s
17435 II     |              édestészták gyúrásával.~Amint a szétnyitott ajtókon meglátta a pénzember
17436 XIII   |                      mikor mindenki meghalt, szétnyittatnak a háttérben levő szárnyajtók,
17437 XX     |           elhagyására, az amalgamizált tömeg szétoszlott a többi termekbe. Flóra
17438 XVII   |                    XVII. Egy hazai intézvény~Szétoszlottak a tekintetes karok és rendek,
17439 VIII   |                  kimegy a levegőbe, a népség szétszalad előle, nehogy valakire ráessék,
17440 X      |                   akarok Terézhez menni.~Egy szétszedett hímzőráma feküdt az asztalon.~–
17441 XIII   |                    sem találta ki.~Egyszerre széttágult mind a négy kapocs, a láda
17442 XIII   |            szerteácsorogna, s azzal a hajdúk széttárták a nagy szárnyajtókat, mik
17443 XIII   |                 eleven képletei, s egyszerre széttárulván a hátulsó ajtók, az elcsendesült
17444 XXVIII |                      mintha keresne valamit, széttekinget a síkságon. Már előtte sötétlenek
17445 XXI    |                      ott egy percre megállt, széttekint, honnan jön az ellen, s
17446 XXI    |                 Matyi hol van? – kérdé Fanny széttekintve.~– Azzal magam fogok menni.~–
17447 V      |                    kellene csapnia szerepét, széttépni lapjait és papucsával rágázolni;
17448 XXIX   |                     könny Kárpáthy szemében. Széttörülte azt, örömkönny volt.~– Ne
17449 XVI    |                   le- és felcsapták, s ismét szétválaszták őket.~Már ekkor Fennimor
17450 VIII   |                  iparkodnak őket a pásztorok szétválasztani, a nekibőszült állat nem
17451 XVIII  |                  Kicsicsomázott arc, középen szétválasztott haj megkenve, megbodorítva.
17452 XXI    |                   boltoslegények a Práteren: szétvetett lábakkal, élethű kifejezésével
17453 XIII   |                    el, a mákoskalácsok pedig szétvetették a sütőkemencét. A harasztosi
17454 XXVI   |                     lett volna az egész téli szezon. Addig nem is beszéltek
17455 XXVI   |                      éppen vége van a fördői szezonnak, a főuraságok mindenünnen
17456 VII    |                     s miket a nap szemenként szí fel magához. Legszebb a
17457 XIV    |                       Önnek méltó oka van őt szidalmazni, mert szerencsétlenséget
17458 XIII   |            hevenyében nem is tudta, hogy kit szidjon, Abellinót-e, hogy miért
17459 X      |                   hogy fog bennünket előtted szidni mindig, majd úgy elidegenülsz
17460 XXI    |                    Horhi Miskát a nyergéből. Szidták az anglus születésit!~Három
17461 VIII   |                       Jelenleg éppen a füzes sziget bokrai közé vette magát,
17462 II     |                  hanem a Szajna egyik kedves szigete, az Île de Jérusalem, a
17463 III    |                  csörtető folyam közepén kis szigetecskével, hová csak najádokat és
17464 VII    |                 kényes istenasszony paphoszi szigetén, Párizsban a dicsőség nem
17465 III    |                kisded tér, melyet jegenyefák szigetének hívnak, ott a rezgő lombú
17466 III    |                         Önök is a jegenyefák szigetére szándékoznak?~– Ön csodálkozni
17467 II     |                      között, melyek e kisded szigetet ellepték, legszebb, legnagyszerűbb
17468 VII    |                  Comte Fennimore de l’ile de Szigetvár – Chevalier Charles de Calacci (
17469 XV     |                  mindenki szeret, egy kicsit szigorúak ugyan, de jó, becsületes
17470 XXV    |               olvassák, s szeretnek mellette szigorúaknak látszani.~Felemelé a könyvről
17471 XIV    |              törekvés iskolájában történt, a szigorúbb évek csak elnyomák, de el
17472 XVIII  |                     énbennem sok kellemetlen szigorúság van; az engedékenység jól
17473 XIV    |                  hozott. A bűnt ünnepelve, a szigorúságot kinevetve látta; ez rossz
17474 XV     |                      gyermekével egy levegőt szíhat.~Hölgyek hölgyek előtt nemigen
17475 I      |               roppant nagy ezüsttál közepére szíjáccsá faragott torma közé, a szájába
17476 XXI    |               tisztelettel feljebb csatolá a szíjat.~– Köszönöm, édes barátom –
17477 VIII   |                      pünkösdi király.~Magas, szikár termetű legény, nagy, előregörbülő
17478 XIV    |              Árgusnak száz szeme volt, Danaé sziklatoronyba volt zárva; azért a korhelység
17479 XV     |                   vagy a poklok fenekére, ha sziklavárban őriznék, vagy égő karddal
17480 XVII   |               születésű, kisbéri neveltetésű Szikráé leend mindenekfelett az
17481 XV     |                   szikrák a diadalmas bosszú szikrái azokban.~Hát még a vőlegény,
17482 XV     |                   szemei is szikráznak, de e szikrák a diadalmas bosszú szikrái
17483 XV     |                     a jámbor Teréz szemei is szikráznak, de e szikrák a diadalmas
17484 XII    |                     szemeiben rendkívüli tűz szikrázott, keze nem reszketett.~Ez
17485 XV     |               szívében született, s mely oly szikrázóvá tette mindazon szelíd lények
17486 XVI    |                vágásokat osztaniok.~A kardok szikráztak, és a szemek még jobban.~
17487 XIV    |                      fiatal leány ily tömött szillogizmusokban tud már beszélni szíve ügyei
17488 VI     |                  mintegy mutatva, hogy ezt a szillogizmust, melynek sem eleje, sem
17489 XV     |                      utána egy tele kotyogós szilvapálinkát, s azzal ment ki a mezőre.
17490 XIII   |                    meg kell itatni az olajat szilvórium helyett, egyébkor csak prózai
17491 XXI    |              rosztopcsinnal vagy harmincéves szilvóriummal meg ne nedvesítsék; ma minden
17492 XIII   |                    szándék.~Eközben a hajdúk szilvóriumot s tízesztendős őszibarackszeszt
17493 XVII   |                    egyike fajunk fensőbbségi szimbólumainak.~De nemzetgazdászati tekintetben
17494 XX     |             nyugalomra, azután valami altató szimfónia zengése mellett hordá ablakrul
17495 I      |                   divatban de Var, a lengyel szimpátiák divatjában Varszky, azután
17496 I      |               nyúlfülű nyakravaló) napóleoni szimpátiákat föltételezett; ezt aztán
17497 XIII   |                    urak között.~E kibékülési szimptómákra történt hivatkozás több,
17498 XVII   |                       egyet-egyet mindenféle színből hátasparipának, s rábízta
17499 X      |            komédiásnak nem jutott eszébe még színdarabot írni: Eine Posse mit Gesang.
17500 II     |                     a szenvedés okait az arc színéből. Hátha mégis meg tudnám
17501 XIII   |                   rózsa, karmazsin és sáfrán színeiben égett, körül még csendes
17502 IX     |           divatkelmékről, a hölgyek kezdik a színeket válogatni öltözékeikhez,
17503 VII    |                   kelmeszövők mernek bánni a színekkel, a legellentétesebb neműeket
17504 I      |                     s nála a csaplárság csak szinekúra.~Míg így háborog magában,
17505 VII    |                      hosszú tekercsbe fonva, színére nézve a kékbe átmenő acél
17506 XIII   |                      maga körül, mint Lokodi színészdirektor, aki Hamletet játssza, vagy
17507 IV     |               színházé, akit nem zseníroztak színészei, s ez bátorságot vett magának
17508 XIII   |                diákjait, cigányait, poétáit, színészeit és parasztmenyecskéit. Ez
17509 IV     |                    ment, s ami még több: egy színészhez, és ami a legfőbb: jól él
17510 XIII   |                     cigánynak, a poétának, a színésznek, az agárnak.~– No, mit tátja
17511 IV     |                   az-e a világ rende, hogy a színésznők férjeikkel együtt utazzanak?
17512 V      |                  birodalmából minden francia színészt, köztük Mainvielle-t is.
17513 V      |                      a közönség hidegsége, a színésztársak intrikái, gyűlöletes szerepek,
17514 XIII   |                 valamennyi boltban; s vándor színésztársulat készíté titokban a tervet,
17515 VII    |                feketéjében a napsugár minden színét vélheted ragyogni. Haja
17516 XIII   |                   egy ügyesebb festő, csak a színével gyűlne meg a baja, kissé
17517 XI     |                    körül sem enged ellágyult színezetet látni. Valóban olyan alak,
17518 II     |                   utai, melyek azon időben a színfalakká nyírt korábbi falegyenes
17519 V      |                   Azon időben francia drámai színháza is volt Moszkvának, melynek
17520 XIII   |                     az előszobámban és nem a színházamban?~– Kicsiny az nekik.~– Hiszen
17521 IV     |                   egy igazgató, a Luxembourg színházé, akit nem zseníroztak színészei,
17522 VI     |                     pompás mulatságnak”.~*~A színházigazató, Deboureux, még aznap játék
17523 X      |                   fog okozni.~Innen elment a színházigazgatóhoz. Kérdé, hogy mi fizetése
17524 XI     |                   dolgot. Már a templomot is színháznak nézte, s várta, hogy tapsoljanak
17525 XVII   |                töltéseken, tudós társaságon, színházon, lóversenyen töri a fejét,
17526 III    |                     írói egyleteink, nemzeti színházunk. És mindezt csak akarnunk
17527 VII    |                   észre sem vevé, hogy a tűz színhelyére érve, egyedül van jelen
17528 X      |                       s éppen így jutottak a színi pályára, s aztán gazdagon
17529 XI     |                 előtte, hogy a jót tettetni, színlelni, hazudni nem használ, mert
17530 VI     |                      színpadon sem szereti a színlést. Ő egyenesen buzdítja arra
17531 IX     |                    henyék által emelt hiúság színpadán egy napig tartó bohóchősök
17532 IX     |                     elkészült díszes nemzeti színpadát Kolozsvárott oly ünnepéllyel
17533 VII    |                    foglalja el a főhelyet, a színpaddal szemközt. Átellenben ül
17534 VI     |               alvilági páholy). Így hívták a színpadhoz legközelebb levő páholyt,
17535 VI     |               miszerint sokkal alább esett a színpadnál, a legkellemesebb kilátást
17536 VI     |                      lehet felőle, hogy azon színpadról eltiltatik; ah, de a közönség
17537 XXIX   |                      lelkésznek:~– Nemsokára színről színre fogom látni ama boldogabb
17538 VII    |                    hullámzottak át erein, új színt nyert előtte a világ.~Nyugodtan
17539 V      |            szegénységbe, szomorúságba. Kóbor színtársulatot alakítottak, vele bejárták
17540 I      |                       az egész arc kövér, de színtelen tekintetével, nemes vonásaival,
17541 V      |                      olyankor feledve volt a színvilág és az egy napig élő dicsőség!~
17542 VIII   |                Valahányszor az oláh mondja: „szinyetátye” stb.~Az eredménye e jeles
17543 I      |                  csoport tüszkölő paripával, sziporkázó fáklyáival a sík vízúton
17544 VII    |                     kezde, de annál sűrűbben sziporkázott.~Mintegy tizenkét ház égett
17545 XXV    |      szeretetreméltóságban. Mint egy csábító szirén hálózá körül férjét bűvös-bájos
17546 XV     |                   estély legfőbb öröme önnek szirénénekében gyönyörködhetni stb., stb…~
17547 XXV    |                   rózsaszín lehelettel belső szirmain. Ez még akkor nagy ritkaság
17548 V      |                 tudom, mit tesz az, egyetlen szisszenést hallani ezer taps között,
17549 V      |                körüle. Idáig fogom hallani a sziszegést, mintha poharamból hangzanék
17550 VI     |                    darabban ezek fognak majd sziszegni. Az entr’acte alatt tehát,
17551 VI     |                     a parancsolat fúródott a sziszegő oldalába egy-egy hegyes
17552 XIII   |                 alázattal az egészet egy kis szisztémába szedni, hogy méltóságodra
17553 XV     |                   Hiába, a vér csak a vérhez szít, ki-ki azt pártolja, ami
17554 XI     |          tisztességes kudarc csak magasabbra szítá a vadászok hevét. Megbukni
17555 XX     |                   vitát.~Volt azonban kacaj, szitkozódás és mennykőemlegetés; e heveskedése
17556 XXIII  |                     ördög majmoddal együtt – szitkozódék az érkező –, most nem tudtam,
17557 XX     |                      tanulta bámulni. A gróf szitkozódik magában, hogy megint akadt
17558 VII    |                    ülve keresztültörtessen a szitkozódó canaille-on korbácsnyéllel
17559 VII    |                      az utána jövő lovasokat szitkozódva kergeté vissza.~Chataquéla
17560 IV     |                  mesék – sóhajta a szenzitív szittya gróf, óráját kivonva zsebéből
17561 XII    |               füléből lassú cseppekkel kezde szivárogni a vér. Bár nem mutatta,
17562 VII    |                      bír, szivárványa igazán szivárvány, mert feketéjében a napsugár
17563 VII    |                 porcelánszerű kékséggel bír, szivárványa igazán szivárvány, mert
17564 VII    |              mindinkább egymásba olvadnak, a szivárványló színek elsápadnak, a körforgás
17565 VII    |              felhőszerű tárgyakat lassankint szivárványos színek derengik át, a mezők
17566 XXV    |                  legvalódibb, a legszeretőbb szívdobogással búcsúzék el tőle Flóra.
17567 XII    |                  mellékszobában levő hölgyek szívdobogva, remegve figyeltek e csendre,
17568 XVIII  |                   megannyi tőrszúrás lehet a szívedben.)~Flóra nem tűrheté, hogy
17569 XXIV   |                     Tudom. És te szánalomból szíveddel ajándékoztad meg őt. Tenmagad
17570 XXV    |               kellene még, és azon nő, kinek szívedet ajándékoztad, férjed intésének
17571 XXIV   |                    meg őt. Tenmagad előtt ez szívednek csak becsületére válik,
17572 XXV    |                      férjedre neheztelni, őt szívedtől, a legnagyobb örömtől, amit
17573 XI     |                    dolorosá”-t; a jelenlevők szívei megteltek áhítattal.~Krammné
17574 VII    |                   láthatók, hanem az emberek szíveiben is.~Rudolf nagyot sóhajtott,
17575 V      |                     világ ingerei nem hatnak szívéig, ő csak azt érzi most, hogy
17576 XVII   |                     egymásra mosolyognak, és szíveikben nem gondolnak semmi rosszat…
17577 XII    |                      ki a poharakba bort s a szívekbe szerelmet töltöget.~Ez a
17578 VII    |                     csodáit, hanem az emberi szívekben is.~Kezei önkénytelen összekulcsolódtak –
17579 VI     |                    zúgott tiszta érchangja a szíveken keresztül. Nem volt az mesterséges,
17580 XIX    |                    még csak irnokai közt sem szível. Ez egy kissé feszesen fogja
17581 XV     |                   kezet megszorítanom?~Fanny szívélyesen nyújtá eléje a legparányibb,
17582 XXV    |                életemben nem volt férfi képe szívemben, csak az öné. De el volt
17583 XVIII  |            barátnémnak, s ki előtt zárjam el szívemet? Én tudom, hogy nehéz, nagyon
17584 XV     |                       sem örülni, igen rossz szívemnek kell lenni. Én is szégyenlem,
17585 XXXI   |                     János úr hitvesét, az én szívemtől szakasztott gyermekemet.~
17586 XVIII  |                ültessék bele Rudolfot, és őt szívénél fogva mindenütt oda foga
17587 XII    |                   valaki azt mondhatná, hogy szíverősítőre volt szükségem. Majd azután…
17588 XVIII  |                       akik hozzáérnek, míg ő szíveskedik fölkeresni még a legtávolabb
17589 XV     |                megszomorodott Mayernét, hogy szíveskedjék felülni, és ne mutassa a
17590 VIII   |                  ezer forint átvétele végett szíveskedjenek magokat jelenteni. Egy hét
17591 XII    |                 monda az ifjú saját tanúinak szívességeikért, s gyalog visszatért a városba.~
17592 XII    |                   szerint.~Sándor megköszöné szívességeiket, és nagyon jólesett neki,
17593 XVIII  |                       mint az övére.~– Azt a szívességet várom öntől, hogy akik e
17594 XIX    |                 szerencsére szíve jó, s a jó szívhez vannak kulcsaink. És nem
17595 XXVI   |                  mindenütt; körútja egyetlen szívhódítási expedíció volt. Mindenkit
17596 XIV    |            végighúzni, mert én őt a vérig, a szívig akarom sérteni, ahogy bántott
17597 XVII   |                   azért, mert ami szemnek és szívnek tetsző dolog, kelme, pipere,
17598 XIV    |                       s titokban önelégülten szívni fel a halálos mérget, mely
17599 XVIII  |                      ami után sóvárgott: egy szívre, mely megérti, egy oly őszinte,
17600 XVII   |                     ezzel bezárja a levelet.~Szívről, szívvilágról egy szó sincs
17601 VII    |                érzések elriasztják a gyászt.~Szívtelennek kezdé magát vádolni, gyávának,
17602 XVIII  |                  kezet, és csókjaival forró, szívtől szakadt csókjaival borítá
17603 XXVI   |                    kezdték, s az érzékenyebb szívűek széledeztek körüle. Azt
17604 XX     |                      fejével rémíti a gyenge szívűeket. Gróf Sárosdy főispán és
17605 XXI    |                    ma minden szabad. Ma erős szívűnek kell lenni. Mindenki más
17606 XII    |            ellenfélnek, mely a kissé remegős szívűt rendesen arra kényszeríti,
17607 XVII   |                  bezárja a levelet.~Szívről, szívvilágról egy szó sincs abban. Szegény
17608 XXIV   |                  volt előtte oly képtelenség szívviszonyainak összeegyeztetése, hisz az
17609 XXIII  |               Erdeyvel, holnap Kiss Miskával sző viszonyt, hogy az öreg Jancsi
17610 XV     |                 büszkék voltak valamennyien! Szóba nem álltak velünk. Mikor
17611 XV     |            érdemesítik, csak egy akkorka kis szobácskát rendeljenek számára, ahol
17612 XX     |                    mulatott, azután mindenki szobáiba távozék. János úr zeneszóval
17613 I      |              jövevénynek a rejtélyes nagy úr szobájáig, akiről már most tudunk
17614 XXIX   |                      s a tükrök és címerek a szobákban még azon módon be voltak
17615 XXII   |                   támaszkodva sétált végig a szobákon; napról napra megtért egészsége,
17616 XXIX   |                gyászfátyolt le ne vegyenek a szobákról, legyen minden úgy, ahogy
17617 VII    |             Csengetésre bejő Hyurmala, s míg szobalányai hosszú hajfürteit csodás
17618 XXIV   |                egészen báli öltönyében volt. Szobaleánya hajfürtei kibontásával fáradott.~–
17619 XIX    |                      kezde tanulni. Olyankor szobaleányaikat kiküldék, s egymásnak kölcsönösen
17620 XXIV   |                  szelíden mosolygott, s inte szobaleányának, hogy eltávozhatik, miután
17621 XVIII  |                 iszik és kártyázik, és fut a szobaleányok után, mint a többi; és még
17622 IV     |                      a lord –, mert egyúttal szobaleányoknak is udvarolhat.~– Fi donc! –
17623 XX     |                  mert hozott bár magával két szobalyánt, de az neki sohasem elég.
17624 XXIV   |                    Ha alunni megy, küldje be szobalyányomat.~Rudolf e szóra felállt,
17625 I      |                      keresse fel hát annak a szobának az ajtaját, ahova be akar
17626 XV     |               lépését.~Mikor készen voltak a szobarendezéssel, Teréz bizalmasan fogá meg
17627 III    |                    lehet szerezni, legyen az szobrászvéső vagy bányakalapács, festőecset
17628 XIX    |                      bámulják, mint a Nelson szobrát, aki négyszer magasabb más
17629 II     |                  korinthi vázák, drága antik szobrok, miket a nemrég felfedezett
17630 X      |                    meg úgy, hogy lerogyott a szögletbe.~Néhány év előtt kellő mértékben
17631 VII    |                       behúzza magát kerevete szögletébe, és sehova sem néz; micsoda
17632 II     |                   sincs a fal mellett vagy a szögletekben, hanem részint a szoba közepén,
17633 XXI    |                   nevét hallva említeni, víg szökdécseléssel ugrált fel a lóra az úrnő
17634 XIV    |                   mester kezét, s trallázva, szökdelve tűnt el a konyhába, mint
17635 XXI    |                    paripák, agarak nyugtalan szökelléssel kezdenek mozogni a kürtszóra,
17636 XV     |                  valaki? Ez a vidám, ugráló, szökellő, nevető, diadalmaskodó alak;
17637 XXI    |                     kik lovaikat táncoltatva szökelltek választottjaik mellett;
17638 VIII   |                  pillanatban, amint alig egy szökésnyire volt már áldozatához a vad,
17639 VIII   |                      paripa három nekidühödt szökést téve, egy egész fejjel előzte
17640 XVIII  |                 biztonság okáért, hogy el ne szökhessenek.~A kalaplevételkor természetesen
17641 IX     |                 helyen, hol az előle meg nem szökhetik, hol őt vérig szúrhatja,
17642 VII    |                     jövő hölgynek, az bátran szökik fel a zsarátnakos falra.
17643 IV     |                    olvastak. Ily kudarc után szököm innen.~Mielőtt kilépett
17644 XIII   |                      állt, melyből furfangos szökőkút lövellte magasra a tiszta
17645 II     |                    tágasabb helyeken roppant szökőkutak és vízesések zuhogtak márványmedencébe,
17646 VIII   |                 felmerülő cethal vagy mint a szökőkutakra faragott tengeri isten lövellte
17647 II     |                   egy derék orgia, egy híres szöktetés nem történhetett meg nála
17648 XXIII  |                      hogy egy indu vestaliát szöktettél egy Budhurból.~– Elébb felelj
17649 I      |               marokkói hercegasszonyokat nem szöktetünk, sem a piramisokra nem mászunk;
17650 XX     |                  látok jónak meghatározni: 1-ször is az ekként összegyűlt
17651 XVIII  |                   hétig!~– Csak egy hétig! – szörnyedt el Marion kisasszony. –
17652 XV     |            Lehetséges ez?~Ne mondjátok, hogy szörnyetegeket festek. Ez az élet.~Mayerné
17653 I      |                      jövevényt és szolgáját, szörnyűképpen hozzá nem illő készséggel
17654 VII    |                    ragadá a gyeplőt.~– Ah! – szörnyűködének kísérői. – Ön tán nem akarja
17655 XV     |                     s legfeljebb csodálkozó, szörnyűködő, helybenhagyó s más efféle
17656 XII    |                   ismerék, itt nevették, ott szörnyűködtek a furcsa hirdetmény felett,
17657 XIII   |            kotyvadékot sohasem vitte odább a szörpnél, s a tarthatatlan madárlép
17658 II     |                    koronként valami hígságot szörpölgetett, hihetőleg tojással kevert
17659 XXXI   |               végződik egy allegrón, melynek szövege: „Fogj nosza kulacsot!”.
17660 XV     |                egészen újra kezdte a felvett szöveget, ami Boltay mestert csendes
17661 VI     |                 levén, miszerint partitúrája szövegét rendesen fölöslegesnek tartá
17662 VI     |                    kelméből készült, melynek szövetéből nagy munkával minden második
17663 XIII   |          főfelügyelőnek, aki aztán olyan kék szöveteket állított elő, hogy ha három
17664 XXIV   |                    világot; mi szükség nekik szövetkezniök; barátom, óvlak e veszélyes
17665 XIX    |                     s úgy hiszem, hogy ha mi szövetkezünk ellene, a diadal annyi,
17666 XXV    |                  szerelem, az egyetértő édes szövetség, a bizalmas órák örömei,
17667 VII    |                jókkal, vagy a rosszakkal van szövetségben!~Ugyanazon vízsugár, az
17668 VI     |                   Jaj, de már akkor az egész szövetséges sereg siralmasan demontírozva
17669 VI     |                     Olympra, azt vélve, hogy szövetségeseiket lángra buzdítandja erélyes
17670 VI     |                   még egyszer végigfutotta a szövetségesek páholyait, intve, serkentve
17671 XXIV   |                   barátom, óvlak e veszélyes szövetségtől. Kárpáthyné gyönyörű hölgy.~–
17672 VIII   |                      élénk fogadások kezdtek szövődni, mégpedig tízet egyre, hogy
17673 XIII   |                Jancsi úr; mire Palkó komikus szófogadással tevé markát bajuszos ajkára,
17674 X      |                 barát” szónak, pedig ez csak szójárás volt az asszesszor úrnál;
17675 XXI    |                    miután azt az egyetlenegy szójátékot, mely a magyarban létezik,
17676 X      |                     az asszesszor úrnál; így szoka nevezni a patvaristáját,
17677 I      |                aszerint változtak, idomultak szokásaikkal, modorukkal, még jellemükkel
17678 X      |                 Fanny rosszul nevelt leányok szokásaként, kik mielőtt tennék, ami
17679 XII    |                    meg.~Fanny fiatal leányok szokásakint kitekintett az ablakon;
17680 XXIX   |                      nevezhetek s nem puszta szokásból. Az első Rudolf. Rá gyermekemet
17681 VII    |                     török bugyogó, mely indu szokásként csupán térdeig ért, ott
17682 IX     |                       s azáltal vélte az ősi szokásokat, az ép eredeti magyar vért
17683 XVI    |              alkalmazkodnotok kell az itteni szokásokhoz!~Fennimor mégis azt gondolá,
17684 XXIV   |                    szertartások bevégeztével szokásosan nagyszerű lakoma következett,
17685 XIV    |                  boldogítni. Óh, nem, ez nem szokásunk, hanem megittasodni szerelmétől,
17686 I      |                  elhagyatása miatt kereste a szokatlant a kicsiségekben, s most
17687 XVII   |              egyúttal a hajfürtei is, melyek szőkék levén, nagyon meglátszik,
17688 X      |             születésem napjára. Nézze hát!~E szókkal odanyújtá Teréznek a szép
17689 XIII   |               tentásak, mintha nem is tollal szokna írni, hanem csak azokat
17690 XXIX   |                     itt marad. És ez fiam.~E szóknál jelent meg a legelső könny
17691 V      |                      s nem kellett új szóhoz szoknia, midőn kegyencét mint nőt
17692 I      |                   meg.~Abellino szétmeredt e szókra, kezét-lábát elejté ijedtében,
17693 X      |               Szerezz magadnak foglalkozást, szoktasd gyermekeidet munkához! Te
17694 XIV    |                     tisztultabb gondolatokra szoktaták lelkét; a hiúság, nagyravágyás,
17695 X      |               asszonynak hozzá kellett magát szoktatni a főzéshez, Mayer úrnak
17696 XII    |                   hogy jó magaviselethez van szoktatva –, ön dolgozott Gaudcheux
17697 VI     |                     tudni, vajón a színpadra szól-e, vagy az ásítóknak, vagy
17698 II     |                sohasem csináltam olyanokat – szóla komolyan az egykori pástétomsütő.~–
17699 XVIII  |                   gyanúsítani fogják, akárki szóland hozzá, bárminő édes nyelven,
17700 IX     |                 ellen szólani? Pedig az csak szolgabíró. Ez, barátim, nagy jellem,
17701 XIII   |                       ez volt első kérdése a szolgához.~– Annyi, mint a szemét –
17702 XXX    |              csendesen halt meg, hogy még hű szolgája sem vette észre, ki vele
17703 I      |               konyhájába betört jövevényt és szolgáját, szörnyűképpen hozzá nem
17704 XXIX   |                   nemzeti lételünk emelésére szolgálandnak; kívánom és óhajtom Istentől,
17705 XIII   |                  tenni tiszteletemet a többi szolgálatban levő tisztségekkel egyben.~
17706 VIII   |                  királytól.~– Kis Mihálynak, szolgálatjára, nagyságos uram.~– No, te
17707 XII    |                     a két tanú elé lépett.~– Szolgálatjokra állok, uraim.~– Micsoda?
17708 XV     |                     fel valaki, hogy hasonló szolgálatok után a szolgálattevő közbenjárókat
17709 XVII   |                      nagyon meghatározhatlan szolgálatokat tevő parasztleányok hazaküldettek,
17710 XXI    |              visszatartóztatva kengyelétől a szolgálatra kész szeladonokat.~– Nagyon
17711 XII    |                   hogy önnek e találkozásnál szolgálatunkat felajánljuk. Mi éppen nem
17712 VII    |                     fogadását teljesíteni, ő szolgálhat neki a magáéval, s a jámbor
17713 I      |                   Jöjjön kend ki gyorsan, és szolgáljon kend ízibe!~Bús Pétert mintha
17714 XVII   |                  agártenyésztésnek, némelyek szolgálnak bölcs tanácsadásokkal az
17715 VIII   |                  felveszed a piros mentét, s szolgálod azokat az urakat, akikkel
17716 IX     |                    mert ezt a nyelvet csak a szolgálók irányában volt szokás gyakorolni,
17717 I      |                 Borom rossz. Nem úrnak való. Szolgálóm pedig csúf, mint az éjszaka.~–
17718 X      |                       Szegény Fáni! Nálunk a szolgálónak jobb dolga van, mint teneked
17719 I      |                   ordítozás hangjai vezetőül szolgáltak a jövevénynek a rejtélyes
17720 VI     |             megszólják, s ha kifogytak azok, szolgáltat ő maga anyagot. Egy időben
17721 VII    |                 közepett a nép szeme láttára szolgáltatá ki a kitűzött csókot.~Általános
17722 XVIII  |                     kalandjai, sőt botrányai szolgáltatni fognak; a gavallérvilág
17723 I      |            összevissza oly pokoli charivarit szolgáltattak szemnek és fülnek, aminőt
17724 XXIX   |                 mozogni.~– …Neki hagyom öreg szolgámat, Pált és öreg Vidra bohócomat