Rész

  1 1 |              messzehajított harangok…~Azután csendesség lett ismét.~Másfélezer
  2 1 |              szentszobrok lábaihoz, s azután ismét oly sebesen, ahogy
  3 2 |              romok közt gyújtogat, és azután csináltak az apró kunyhók
  4 2 |             megeredének a könnyek, és azután kénytelenek valának elővenni
  5 2 |        helyünk, ahol könyörögjünk.~És azután elhallgatott mind a kettő.~
  6 2 |       lehetünk. Ne félje magát senki.~Azután egy emberséges kovácsmester
  7 2 |              végére tartogatja.~Midőn azután venné észre, hogy mindnyájan
  8 2 |             menni nem illik; ahová őt azután a küldöttség többi tagjai
  9 3 |               a hívatlan megszólalót, azután nyugodtan pillanta fel a
 10 3 |               hivatalos kötelességét! Azután még egyszer feltekinte a
 11 3 |          üthet agyon egy Malárdyt!~És azután is ott maradt, és többször
 12 3 |     küldöttséget alá s fel őgyelegni, azután meg haragosan kiálta rájuk:~–
 13 3 |        megilletődve.~– Láttam bizony. Azután még sír is, mikor megszorítják.~–
 14 3 |                azt mondom, mert tudja azután, hogy baj lesz belőle.~János
 15 3 |         lenézte, félrefordult tőle, s azután hátrament szobája legutolsó
 16 3 |          futva hagyja el a szobát. És azután ismerős emberek jönnek be
 17 3 |          fejére, mint a hideg víz; és azután végképpen nem tudott magáról
 18 3 |        álmodott keresztül.~Mondhatták azután Bajcsy uramnak, hogy ennyi
 19 3 |         elfordítja felőlük e csapást.~Azután megválaszták Bajcsy uramat
 20 4 |             nem lehete észrevenni, és azután második, harmadik nap jött,
 21 4 |          oltárokat felemelték; és még azután sok ideig látogatott hely
 22 4 |               vagy csak harci szünet?~Azután hetek, havak múltak; a borzalom
 23 4 |           kipenderíté az ajtón.~Mikor azután a hajdú eltávozott, akkor
 24 4 |               füvészi gyűjteményét, s azután lehajítá azt az asztal alá;
 25 4 |          várta az ülés végét.~Egyszer azután zörögni kezdtek a székek,
 26 4 |           percre visszadöbbent tőlük, azután magas tekintettel szólt
 27 4 |              variációkban köhögött, s azután azt felelte~– Akarok elmenni
 28 4 |         időjártával.~Néhány óra múlva azután megtudá Bajcsy uram, hogy
 29 4 |               következett az imádság; azután megint éneket kezdtek. Egyik
 30 4 |              még égnek voltak emelve: azután megfordult, visszalépett
 31 4 |           önkéntelenül hátralépett; – azután ismét büszkén veté fel homlokát,
 32 4 |              deszkákat, a gerendákat, azután szétbontották az oldalfalakat,
 33 5 |          kövezetet kaptak, minélfogva azután némely elkésett régi ház
 34 5 |             ilyen módon. Némelyek még azután tíz-húsz esztendeig is eléltek,
 35 5 |            csupa gyönyörűség ránézni; azután milyen leveleket tud írni
 36 5 |            pofon vágta a szeniort, és azután elszökött Patakról.~Bajcsy
 37 5 |             konyhában a szolgálókkal, azután az udvaron a kiskutyákkal,
 38 5 |               hogy nem jó helyen jár; azután valahogy hazatalálván, elkezdett
 39 5 |            azon, hogy ő hazaérkezett; azután kérdezték tőle, hogy miért
 40 5 |                hogy miért egyedül, és azután nagy szomorúságról, bánatról
 41 5 |                Hazajön ő. Ne sírj!~És azután félrefordítá arcát; mert
 42 5 |           országába jut azon, ahonnan azután nincs többet visszatérés.~
 43 5 |               még a többi levelekben. Azután csendesen, halkan átszólítá
 44 5 |          kocsizsebben érintetlenül.~– Azután – súgá Lilának, odaölelve
 45 6 |             szoba volt rendelve, mely azután tetőtől talpig úgy meg volt
 46 6 |     megkínálják vele elébb az embert, azután adják csak fel a villára
 47 6 |          akkor ez volt a divat.~És ha azután néztek arra, aki karján
 48 6 |       szürcsölni a kávét, míg egyszer azután természetesen a felső csésze
 49 6 |         egyszerre; szemeit lesüté, és azután fölkelt csendesen; szót
 50 6 |              szemérmes ifjú kezét, ki azután hátravonult szerényen a
 51 6 |           dolmánya belső rejtekébe, s azután az előtte ülő személyén
 52 6 |                majd a másik alakra, s azután ismét kivette a levelet
 53 6 |                és ismét rájuk nézett, azután nejéhez hajolt, fülébe súgott;
 54 6 |         pedálsípok elhaló hangjait, s azután lejött ő is a gyülekezet
 55 7 |           néhány percig gondolkozott; azután a gyermeteg őszinteség bizalmával
 56 7 |              torka sötétjében, mikért azután cserében nem restelt néha-néha
 57 7 |                s letette az asztalra, azután az első fogait szedegette
 58 7 |           bűvész kezéből, hanem amint azután észrevette, hogy óriási
 59 7 |               A földön heverő tallért azután többen próbálták még felemelni.
 60 7 |           szanaszét hordozott karral, azután letevé.~– Ah, nem úgy kell
 61 7 |               térdét kifeszíté; amint azután ellenfele belékapaszkodott,
 62 7 |               szilaj megnyilatkozása; azután megdöbbentek a veszélytől,
 63 7 |             az egész iratcsomagot.~És azután odaborult atyja keblére,
 64 8 |               lehet ésszel és karral; azután pártfogója, védelmezője
 65 8 |               át tudta úszni a tavat; azután leckéket adott neki a tőrvívásban,
 66 8 |          őrültségig fokozza fel; hogy azután a szeretett ideál egy szavára
 67 8 |               a farával menni lefelé; azután meg erőnek erejével vissza
 68 8 |             abból fényes sugárküllői… azután egyszerre sötét lesz; a
 69 8 |           mint a füzes szigetig ázni.~Azután szép csendesen eveztek a
 70 9 |           hogy ez így történik, hanem azután, mikor azt kérdezte, hogy
 71 9 |         palotát, az egész világot, és azután nézz rám: ha nem szeretsz
 72 9 |             mondák, akik látták őket.~Azután közbejöttek a násznagyok,
 73 9 |             szónokolt a térdeplőknek; azután egymásba tevé kezeiket,
 74 9 |             közt,: „Szegény leányom”.~Azután a többi rokonok is sorra
 75 9 |              kezébe szorítva tartá, s azután keserű szánalommal fordult
 76 10|              előbb felültette a fiát, azután maga is mellé ült: a fiú
 77 10|              foglyát bocsátva elől, s azután bezárta az ajtót. Házigazda
 78 10|          felölté a fekete tógát, mely azután sarkig eltakarta.~Így már
 79 10|            úgy mutatott be mint fiát. Azután nagy mulatságát találta
 80 10|              helyben kellett hagynom. Azután előfogtak, kikérdeztek,
 81 10|            hozhattam volna el, később azután mindig az lett vége a mulatságnak,
 82 10|               ül, s az álorcás vigad!~Azután egyszerre megállt ismét
 83 11|             van-e hurkolva a békjóra.~Azután a Duna közepének irányozta
 84 11|              révnél jussanak át, most azután befelé vágtak.~Lőrinc szemközt
 85 11|         bokrok eltakartak mindent.~És azután eltűnt a hold is, az utolsó
 86 11|               amíg a hold látja; most azután a sötétben felkuszálta a
 87 11|           mintha csak ónból volnának, azután csendesen lehúzta mind a
 88 12|             Ki alszik most idebenn?…” Azután megint kívül kerül, cserepeket
 89 12|      dicskörében mosolyogva, büszkén, azután egyszerre elundokolva, fekélyekkel,
 90 12|              olyan édeseket álmodjék.~Azután megint újra kezdődnek a
 91 12|             rettenetes végtelenbe, és azután a hánykódó tenger az üvöltő
 92 12|               tepsiből, most sütötte. Azután nyílik az ajtó, valaki jő
 93 12|            metszett üveg nyikorgását, azután benyomta kezével a férfi
 94 12|            percig előbb tovább libeg, azután szétpattan – és az volt
 95 12|             emelnék a hullót. Egyszer azután feneket ért. Érzé a lágy
 96 12|    rekettyebokrok közül, a magas part azután eltakarta, az éjszaka elrejtette,
 97 12|           magát a párkányon.~Ott állt azután menyasszonya ágya előtt
 98 12|             nem engedé azt kimondani, azután egyszerre térdre esett az
 99 13|           hogy a mester nincs itthon.~Azután az ajtóra tette a fülét,
100 13|           csak egy kis bögrét kapjak.~Azután odakinn a konyhában addig
101 13|               műhelybe dolgozni, ahol azután még félóráig bőszítette
102 13|              uram elébb szokott adni, azután ígérni.)~Miska inas bámulva
103 13|             komámuram.~Bajcsy uramnak azután egész nap ki nem ment a
104 14|           kizöldült a három halom, és azután minden folyó és minden halom
105 15|              fejével helyeslést inte.~Azután leküzdve mosolygását, komoly,
106 16| hátratekintett. Vajon ki nevethetett? Azután végigsimítá hosszú bajszát,
107 16|           alakot is loboncos hajával.~Azután jöttek a szavazók egymás
108 16|             egy percre összehúzódott, azután ismét büszkén kiderült,
109 16|              szavazata, mint Bajcsyé.~Azután megint hátrament a viszony,
110 16|               ide, ezerhatszáz amoda; azután ismét kettő-három az egyikhez,
111 17|         talpak súrlódása hallatszott; azután kopogtatott valaki.~– Tessék!
112 18|            hogy miről gondolkozott. S azután csak ismét ment tovább,
113 18|                mint egy gyermek; csak azután jutott eszébe: hogy ő kicsoda.
114 20|       lenevetett a mellényéről.~Ezért azután elnevezték a faluját Borkútnak,
115 20|              aki csak hozzáfér, hanem azután vegye is fel, ha visszatréfáltatik.
116 20|         rögtön kilyukasztotta. A báró azután pokrócból varratott neki
117 20|        patkószegeket csinálni. Viktor azután azt tette, hogy felgyújtotta
118 20|               az egész kovácsműhelyt. Azután elküldte őt a báró Bécsbe
119 20|           adott neki zsebpénzt. A fiú azután eladta a kabátját, csizmáját,
120 20|               fiú ellen bűnvádi pert. Azután elvitte Bécsből, valami
121 20|               kicsapatta onnan magát. Azután a báró nem akart Viktornak
122 20|            Viktornak semmit sem adni. Azután Viktor fogott Pesten egy
123 20|              már tizenhat éves. Akkor azután volt mulatsága a bárónak
124 20|              elő négy-öt hegyes szál, azután megint semmi, megint egypár
125 20|      madárijesztő jár a földön, hanem azután, ha mosolyogni látta a furcsa
126 20|         ugratott fel a tanyáról, mely azután röfögve kergette őket sokáig,
127 20|               harangoznak a világból, azután is elég lesz még neki kiszaladgálni
128 21|       iszonyúan verő kéz is ne fájjon azután.~A nagy férfi nagyot bukott;
129 21|                Még jobban mérgelődött azután, midőn hallá a felelet csengő
130 21|         hihetőleg néma intésből állt.~Azután erős, sarkantyús lépések
131 21|             ama különös idegen. Amint azután első tekintetre meglátta
132 22|             ami kívül-belül történik, azután nekiment a kapuban álló
133 22|     pisztollyal egyszerre agyonlőtte, azután meg kiment a vág-dunai dobogóhídra,
134 22|              derék fiatalember, hanem azután ő megragadta emezt, megfogták
135 22|             úgy szikráztak a szemeik; azután meg egyszerre elkezdte mind
136 22|            után elmentek a part felé. Azután hazavittem a kis Lilát,
137 22|             neki annak a hóbortosnak. Azután meg azt is elgondoltam,
138 22|             meg neki a numero négyet, azután ismét kísérje fel tisztelettel.~
139 23|           helyre teheti azokat.~Amint azután hivatalát s vele az addig
140 23|           nejét, és nem szólt semmit. Azután nagyon keveset szólt ő.
141 23|              rám mondta ezt is a pap.~Azután ismét szétterjeszté karjait,
142 23|           fiamat is, még a fiamat is!~Azután ismét keserű elmélázásba
143 23|               megcsókolá annak kezét, azután engesztelően szólt neki:~–
144 23|              kulcsot eltette keblébe.~Azután ismét visszatért, hogy férjét
145 23|             kapni, elégtételt?”~Akkor azután egyszerre kezébe kapta a
146 24|              mondá Gutai Thaddeus; és azután még egyszer elmondá azt
147 24|               most is szerette őt; és azután nem is vádolhatá semmivel:
148 24|            aláírásaikkal megerősíték. Azután félrevonultak mind a tornácra;
149 24|              akarata. Egy óra még, és azután, amott, túl leszek. Uram,
150 24|               ismét lepecsételve jól. Azután a borítékra ezt a címet
151 24|             az utolsó úrvacsoráját, s azután halk hangon elkezdé énekelni:~„
152 24|           ember boldog bizonnyal”.~És azután lehunyá szemeit, és elkezde
153 24|               most haldoklik.~Egyszer azután megszűnt lélegzeni, a mosoly
154 25|          országosan lecsendesült, még azután sokáig fenntartá magát egyes
155 25|      hitbuzgalmi dacból. Hogy e főnök azután historice igen derék ember