Rész

  1 1 |        lanyha éjszaka van, és mégis olyan hidegen jár keresztül ez
  2 1 |         zsolozsmába. Oh, az emberek olyan jó énekesek, mikor meg vannak
  3 1 |            kezd felszűrődni, aminek olyan fojtó sárvíz szaga van.
  4 2 |            már, mehetünk”.~Ilyenkor olyan rosszul esett látni a buzgóknak,
  5 2 |       hosszan lefüggő bajuszzsinór, olyan kacskaringósra csavargatva,
  6 2 |             Bajcsy András uram. Nem olyan igaz emberek-e a kegyelmetek
  7 2 |       izzadság az utolsó szavaknál, olyan igyekezettel szónokolt,
  8 3 |          gondoltak ki a szobrászok: olyan domború homlok, erős, izgékony
  9 3 |                Van bizony, mégpedig olyan, amelyiknek haja is van.~–
 10 3 |        amelyiknek haja is van.~– De olyan nincs ugye, amelyik a szemét
 11 3 |             várta őt az ajtó előtt, olyan közel az ajtóhoz, hogy a
 12 3 |             mi nyomorult városunkat olyan csapással meglátogatni,
 13 3 |        felekezetnek e város földjén olyan faépületeket építeni, amelyekben
 14 3 |         leckéjét.~Pedig Bajcsy uram olyan szépen tudott kérni, olyan
 15 3 |          olyan szépen tudott kérni, olyan mély érzelem látszott becsületes
 16 3 |        koponyáján, amiket ilyen meg olyan emplastrumokkal kell tapasztgatni;
 17 3 |          nevezetes látvány volt az! Olyan sűrűn állt az ember benn
 18 4 |    történhetett volna ezen városban olyan fontos esemény, mely az
 19 4 |      egyszer megtette azt, mégpedig olyan társaságban, ahol ő volt
 20 4 |           mondott mind a kettő, ami olyan csudálatos tünemény egy
 21 4 |           többet ereszteni.~– Miért olyan szomorú, mester uram? –
 22 4 |           lesz vége az ünnepélynek, olyan mélyen néztek a kérdező
 23 4 |         nyár van.~Csak Malárdy arca olyan most is, mint volt. Semmivel
 24 5 |            rettenetesen lenézvén az olyan kisasszonyt, aki nem szégyell
 25 5 | csemegefalatok. Különösen szeretett olyan embereket megölni, akik
 26 5 |             a szobájába; amit aztán olyan hozzávaló hűlt szájjal és
 27 5 |             őróla valaki, miszerint olyan feleséget vegyen, aki nálánál
 28 5 |         magam is nevetnék rajta, ha olyan nagyon meg nem volnék illetődve,
 29 5 |           zsidóból is; az írása meg olyan, mint a kalligráfia. Láttam
 30 5 |         vendégeit szokta bevezetni; olyan a képe, akár a szép Absoloné,
 31 5 |         uram nekieredt a mondásnak, olyan volt az, mint a Niagara-zuhatag,
 32 5 |      iszonyú dolog ám az, mikor egy olyan egyetlen fia van egy olyan
 33 5 |          olyan egyetlen fia van egy olyan tiszteletre méltó párnak,
 34 6 |           Oszkár, szemöldökei éppen olyan karikára vannak festve,
 35 6 |             fogai oly fehérek, arca olyan sima és parókája hasonlatos.
 36 6 |        szólni lehessen, s mindenről olyan primitív fogalmai vannak,
 37 6 |      beszélni.~Az a más pedig éppen olyan ember, akit Malárdy ki nem
 38 6 |             nyakas kuruc nemes, aki olyan kacskaringósra kicsavarta
 39 6 |           kócsaggal. Sohasem láttak olyan szép fiatalembert e tájon.~
 40 6 |        keresztül nyújtá eléje kezét olyan nyájassággal, melyben sokkal
 41 6 |             hiába jött utoljára, ez olyan szerepet jött kezdeni, melyben
 42 6 |     Említett az ismeretségi évekből olyan körülményeket, amiket az
 43 6 |             azonnal mindenkivel tud olyan tárgyról beszélni, ami azt
 44 6 |         hogy ott minden ember éppen olyan nagynak tartja magát, mint
 45 7 |        leánykérő. Ideálja a vőknek: olyan, amelyről büszke atyák szoktak
 46 7 |           Par exemple: nem lenne ön olyan kegyes, hogy előbb lehúzná
 47 7 |         járt. Majd elejté az állát, olyan hosszú lett a képe.~Végre
 48 7 |              M’sieu le baron legyen olyan jó, donnez-moi une pièce
 49 7 |             valaki tenyerébe veszi, olyan görcsöket okoz minden érző
 50 7 |             s elsietett a teremből, olyan dúlt arccal, hogy az alispánné
 51 7 |          Ugye? – kérdezé az ifjú, s olyan büszkén villogtak szemei.~–
 52 7 |         idomtalan köpcös alak volt, olyan vastag, duzzadt izmokkal,
 53 8 |      legelőször eljátszott az ifjú, olyan valóságos tapsot nyert érte,
 54 8 |     kárhozatba.”~És talán – gondolt olyan pillanatokra amikor a hölgynek
 55 8 |            hiába röpködnek a vízhez olyan közel. Hajnalban még éppen
 56 8 |     himbálózott rajta; a szép leány olyan sápadt volt ott szemközt.~–
 57 8 |             nyakát, és mondott neki olyan szót, melyben két forró
 58 8 |           volt már; alatta két szív olyan nyugtalan dobogott.~
 59 9 |              hogy a záporeső mégsem olyan sűrű fátyol, hogy semmit
 60 9 |             és hogy a poéták mégsem olyan bárgyú emberek, mint amilyeneknek
 61 9 |             megjelenések nem mindig olyan véletlenek, aminőknek szeretnének
 62 9 |           nagyon elalszik, majd sok olyan ember kereskedik az almáriomokban,
 63 9 |       tetszett neki Viktorban, hogy olyan fiatal: anya kellene neki
 64 9 |             találta szépnek, szemei olyan nagyok, mint egy bagolyé,
 65 9 |            az jól felvéve ismét nem olyan nagy baj: az ő jelenlétük
 66 9 |      öltözete tiszta fehérből állt, olyan volt benne, mint egy valóságos
 67 9 |            oly merész vőlegény most olyan hallgatag, s valahányszor
 68 10|             egymást, s holdvilágnál olyan jól esik beszélgetni.~Kivált
 69 10|           Amint a pap elhallgatott, olyan csend volt, hogy a habok
 70 11|          haladó csónak után maradt.~Olyan szép az ilyen holdvilágos
 71 11|  zászlódarabot a csónak orrán, azon olyan szép nótákat fütyült hozzá.~
 72 12| elcsendesült már. Mikor a szél fúj, olyan csendes kívül minden ház,
 73 12|           ez nagy szerencsétlenség!~Olyan nagy, hogy még nem volt
 74 12|         álom kerüli a házat.~Vannak olyan éjszakák, amikor senki sem
 75 12|             nem engedi, hogy valaki olyan édeseket álmodjék.~Azután
 76 12|            csillagokig, a csillagok olyan szúró szemeket meresztenek
 77 12|       először, ő azt tudja jól, sőt olyan furfangos, hogy még azt
 78 12|        nyugodva abban, hogy ők most olyan szegények, csakhogy ő itt
 79 12|       lehúzta magát a víz alá, csak olyan mélyen, hogy feje ki ne
 80 12|           jó szövetséges volt most, olyan éjszakát csinált számára,
 81 12|            szél derék, vidám fickó, olyan tréfásnak találta azt a
 82 13|          tejét alattomban kiszopta. Olyan igaz, hogy még hetven esztendő
 83 13|            megfújom, hogy ne legyen olyan forró.~Bajcsy uram azzal
 84 13|           már aztán miért volt neki olyan jó hamarább meghalni?~Mákosné
 85 13|              hogy ennyi ember előtt olyan dolgokról beszélni bajos.~–
 86 13|     Zsámfáter hordtát! Ne beszéljen olyan bolondokat!~– De ha úgy
 87 13|            szemeit is törölte bele, olyan jól esett neki a nevetés.~
 88 13|          volt az, kérem alázatosan, olyan közel tulajdon szülővárosához
 89 13|            jókedv; mégpedig ezúttal olyan váratlanul, hogy a nagyasszony
 90 13|       bámulva nézett szét; a mester olyan szomorú volt, és a legények
 91 13|             álmodott.~És azt mindig olyan szörnyű kísérteties hangon
 92 13|              hogy hol lehetne őneki olyan ellenséget fölfedezni, aki
 93 14|             fuvall át a tájon, mely olyan szép csuda reményeket ígér,
 94 14|           midőn mindenki vigad, egy olyan büszke ember, mint Malárdy
 95 16|      képtelenségi humor volt abban; olyan elavulhatatlan élc volt
 96 16|        dühben! Csak azért dolgozott olyan erősen, hogy majd ő jön
 97 16|      egyszerre egymás után jött tíz olyan ember, aki mind Bajcsy nevét
 98 16|          szégyell, s aki most éppen olyan ítélőbírája fog lenni néki
 99 18|             oltalmazhassa magát.~És olyan elhagyottnak, olyan nyomorultnak
100 18|              És olyan elhagyottnak, olyan nyomorultnak érezte magát,
101 18|         szűk sikátorba tévedt, mely olyan keskeny, hogy egyik házból
102 18|   állapotában nagyon jól esett neki olyan utcába tévednie, ahol bármerre
103 20|          jártak, s az egész faluban olyan lárma, éneklés és fazéktörés
104 20|          sohasem találkozott Lőrinc olyan emberrel, aki őt ismerte
105 20|       plagiátort mutatva be őt, egy olyan művel, amit ő sajátjának
106 20|     elvezetem én.~– Ugyan, ha lenne olyan jó…~A furcsa ember rögtön
107 20|      tüskön-bokron keresztül; néhol olyan cserjéknek hajtotta neki
108 20|             nyíló éjszaki homlokzat olyan különös bejárattal volt
109 20|          valaki, van annak elégszer olyan vendége is, aki se be nem
110 20|      kendnek, hogy az én mentém nem olyan, mint a kendé: ha azt végighasítja
111 20|              Ne törődjék vele, csak olyan dibdáb ember az, mint én
112 20|            magamnak, hogy énelőttem olyan derék férfiúról tiszteletlenül
113 20|              hogy hallgasson el egy olyan titkot, mely miatt most
114 21|            veszett lónak” szokta az olyan embert nevezni, aki minden
115 21|      tudvalevő titokról informálni.~Olyan köztiszteletben levő férfiú
116 21|         szemű szent; nem lesz többé olyan halvány az arca; ez a gondolat
117 21|    impertinens szőke volt, mégpedig olyan serte hajlamokkal bíró hajjal,
118 21|          vele bajom. Látja ön, hogy olyan embertől kaptam intést,
119 22|             Elég baj az.~– De mikor olyan nagy emberek, nagy famíliák
120 22|           tessék megharagudni, hogy olyan bátor voltam; hanem hát
121 22|         bolond embernek?~– Hát mert olyan, mint a bolond; úgy jár
122 22|         mondom, ha csak a múlt este olyan szörnyű eset nem történt
123 22|           Kálmán. Bajcsy alispánnak olyan jó szívós arca volt, mely
124 22|    észrevétetni.~– Azért törekedtem olyan erőszakosan tekintetes komámurammal
125 22|            urak nem azért váltak el olyan csendesen, mintha kibékültek
126 22|          miatt tőből kiromoljon két olyan nagy tiszteletreméltó család.
127 23|         azokban is úr lehetett; nem olyan nagy úr, mint eddig, de
128 23|        nekik, hogy el ne aludjanak: olyan szép fonalat tudott ereszteni,
129 23|     ereszteni, mint a selyemszál, s olyan szép meséket mondott, hogy
130 23|        tenyészteni otthon.~És azért olyan fényes volt szobájában minden,
131 23|         tükör, és Kálmán fia mindig olyan volt, mintha akkor vették
132 23|         hallotta; szerette meglepni olyan ételekkel, amiket az szeret,
133 23|      folyvást, hogy mi bánthatja őt olyan nagyon, amitől olyan halovány
134 23|             őt olyan nagyon, amitől olyan halovány az arca. Óh, mennyi
135 23|     elejtett Malárdy házánál? Lehet olyan eset a világon, melyben
136 23|           Kálmán úrfit szereti, épp olyan csapás lenne az a Malárdy
137 23|          kérlelő hangon~– Mi bajod? Olyan halvány vagy. Valami lelt;
138 23|             de mégis. Mért vagy hát olyan halvány? Bizonyosan ez a
139 23|       bezárom, és vigyázok rá, mint olyan gonosztevőre, aki egyúttal
140 23|             odakinn; pedig különben olyan jámborok voltak, sohasem
141 23|      magában.~Malárdyné pedig éppen olyan neki való asszonyság volt,
142 24|            az én tilalmam ellenére, olyan párbajt, ahol egynek halva
143 24|          felvenni nem kívánja. Mert olyan kincs van ebben a Gutai-családnak
144 24|           falu van az erdő közepén, olyan kicsi, hogy még a mappán
145 24|            mondá ama különös ember: olyan kincset fog neki adni halála
146 24|      fájdalomban megdicsőült arcra, olyan különös gondolata támadt.~
147 24|              és elkezde mosolyogni.~Olyan nyájasan, olyan szelíden
148 24|         mosolyogni.~Olyan nyájasan, olyan szelíden mosolygott; úgy
149 25|         hőse, a két ősz antagonista olyan kornak volt képviselője,
150 25|   nevezetesen Biharban a rendek egy olyan férfit választottak meg