Rész

  1 1 |            tartott két-három percig; akkor egy új földhullámzás a túlsó
  2 2 |             Annyi mondható, hogy még akkor a kis urak igen nagy urak
  3 2 |              mindenható Istennek.~És akkor szemeivel megválván az égtől,
  4 2 |            az érdemes céhmester elé.~Akkor nemes Bajcsy András uram
  5 2 |             a kiterített köpönyegen. Akkor nemes Bajcsy András uram
  6 2 |  megfontolással gondolkozék magában, akkor fölveté szemeit az égre,
  7 3 |          kell neki, hogy kiváljon, s akkor az egész boltozat összeomlik.~
  8 3 |         rettentek meg a vallatástól.~Akkor kinyújtá feléjük kezét az
  9 3 |            engedélyt kieszközlé: hát akkor Bajcsy uram egyenesen azt
 10 3 |              Óh, mi édes szó volt ez akkor! Mai emberek nem tudják
 11 3 |        nemigen beszélünk róla.~Hajh, akkor nevezetes látvány volt az!
 12 3 |            nyelvtani hibáknál.~Hanem akkor az volt a dolgok természete,
 13 4 |            veszély megújulta nélkül. Akkor a merészebb emberek kezdtek
 14 4 |           eltűnt az utcákról, amiket akkor rémült emberek építettek
 15 4 |           azután a hajdú eltávozott, akkor leborult az asztalra, és
 16 4 |     tudományos elmélkedéséből, s még akkor is, ahelyett, hogy „Tessék
 17 4 |             vala gyümölcsöző, s csak akkor jutott eszébe, hogy hiszen
 18 4 |        legfeljebb hároméves lehetett akkor, annyit tudott saját magáról
 19 4 |           vulgaris”-t hall kiáltani, akkor ő szaladjon.~A mi hatalmas
 20 4 |              egyedül maradt Malárdy, akkor ő maga jött ki az ajtón,
 21 4 |            ház megszűnjön ház lenni…~Akkor előlépett a többiek közül
 22 5 |       kihallik az utcára a hang.~Még akkor ez volt az egyetlenegy zeneszövő
 23 5 |        András, csizmadiamester.”~Még akkor a csizmadiák nem szégyenlették
 24 5 |              ha az volt a fején: már akkor bizonyos volt az emberhalál.
 25 5 |         kitekint az ablakon, s éppen akkor megy azon Mákosné nagyasszony;
 26 5 |           mikor aztán ez is megvolt, akkor odaszólt Mákosné asszonyomnak:~–
 27 5 |               A tisztelendő úr éppen akkor szállt le az utazó szekérről,
 28 5 |        valami igaz benne; s ha igaz, akkor fájdalmas dolog volna beszélni
 29 5 |           nőhöz. A bölcs férfiú arca akkor mutatott legtöbb emberit,
 30 5 |             midőn e nő mellett állt. Akkor elriadt ajkai szegletéről
 31 6 |              csak egy tisztújítás, s akkor megülheti ezüstmenyegzőjét
 32 6 |              mind a kettő; ahogy azt akkor Bécsben is szokás volt beszélni.~–
 33 6 |             egyebek ne tűnjenek elő, akkor ismét úgy hasonlít ez arc
 34 6 |            Sokkal többet, mint: hogy akkor ez volt a divat.~És ha azután
 35 6 |               bár ez nagy divat volt akkor, de a legjobb akarat mellett
 36 6 |            rokon hálálkodott előtte, akkor éppen máshoz fordult beszélni.~
 37 6 |           Mert ha a tetejéről ivott, akkor az aljából ömlött a dolmányára,
 38 6 |              pedig az aljából ivott, akkor a tetejéből dűlt az orrára.
 39 6 |            ölébe hullott; a jó ember akkor mondá hüledezve: „Ha én
 40 7 |              a fait accompli-k előtt akkor is divat volt már meghajolni.~
 41 7 |             a férfiakon végigmentek, akkor Viktor mondá: „Szállok kendnek!”,
 42 7 |               A társalgási terem már akkor el volt készítve az ünnepélyt
 43 7 |              Ilyen bolondoskodás még akkor magyar emberhez nem illett.~
 44 7 |      rúgkapál mestere térdei között, akkor elkezde ordítani torkaszakadtából.~–
 45 7 |        akarta azt venni a földről, s akkor még nagyobb ütést kapott
 46 7 |              valamennyi sajgó inára.~Akkor szeme közé nézett Viktornak,
 47 7 |        találmányának hírét?~(Ezt még akkor csak a tudomány adeptusai
 48 7 |           második felvonás kezdődik, akkor visszahívhatnak bennünket.~
 49 7 |        figyelmesen hallgatott rá.~És akkor Kadarkuthy elmondá az ismeretlen
 50 7 |               Mikor ennek vége volt, akkor ismét más próbatételre szólítá
 51 7 |              Valami másra is gondolt akkor.~Azonközben folyt az előadás
 52 7 |            Mikor ezzel is elkészült, akkor Vasady inte a juhászlegényeknek,
 53 7 |          féltérddel érte a földet, s akkor egyszerre ellenállhatatlan
 54 7 |            elfojtott sikoltást, mely akkor hangzott, midőn az atléta
 55 8 |              dicsérte, magasztalá, ő akkor is azt mondta felőle, hogy
 56 8 |              éjjelig fognak mulatni, akkor a parton várakozó hintókra
 57 9 |             Viktor értette a többit. Akkor röviden azt válaszolá, hogy
 58 9 |        találta az öreg bárótól, hogy akkor meghaljon, amikor éppen
 59 9 |               mint az egész világot: akkor ne jőjj hozzám; még négy
 60 10|          itatott egy hétig folyvást, akkor nagyon kegyébe jöttem.~–
 61 10|       bárónak valódi fia van?~– Csak akkor tudtam meg. Egyúttal azt
 62 10|            lépett.~– Nos, mi történt akkor? – kérdezé aggódó figyelemmel
 63 10|          hogyha ez nem akar felelni, akkor nem felel.~– Miért nem játszottad
 64 11|           Mikor készen volt a ladik, akkor kijöttek ketten a kunyhóból,
 65 11|              be a csónakba a hab. És akkor ketten ültek abban, egy
 66 11|             keresés sikertelen lett, akkor a pap leborult a csajka
 67 12|            pedig nem tud elnyugodni, akkor előjönnek azok a kínos látások,
 68 12|             nagy bajba hozta hőseit, akkor megengedi őket halni: az
 69 12|             éri, fejtetőre lefelé, s akkor egyszerre felriad, mint
 70 12|             belül a padlóra leesett, akkor azon a nyíláson látott benyúlni
 71 12|            visszafelé akar fordulni, akkor ismét ellenáll a szél volt
 72 12|        hidegtől, és eszébe juthatott akkor, hogy egy viharos órában
 73 13|       hordtát! Mikor én nem ihatnám, akkor én nem iszom.~Azzal felkelt
 74 13|             tovább ne merjétek adni, akkor ezek még szakállas vénember
 75 13|              sietett vissza, s éppen akkor ért oda, mikor már az ifjakat
 76 13|            grófné nagyságos asszony. Akkor egyszerre… Miska te, bele
 77 13|      kikorbácsolja a házból…~– Aztán akkor felébredt a nagyasszony? –
 78 13|             műhelybe.~Miska inas még akkor is rendjén találta nevetni,
 79 13|              műhelybe lépett, s csak akkor vette magát észre, mikor
 80 15|         mikor a legvégsőre jutottál, akkor is felébredsz újra, s megújítod
 81 15|            gyűjteményébe kiírta. Még akkor ez volt az irodalompártolás
 82 15|             tetsző beszédet mondtak, akkor összevissza fintorgatta
 83 15|           semmit; s ha leült valaki, akkor egyet köhintett, előre rántotta
 84 15|        Malárdy igen jó taktikát vélt akkor követni, amidőn ezt a sajátságos
 85 16|           Mikor a jegyző lement, már akkor Bajcsy állt ezerszázon,
 86 16|            megnyerném!” – Ezt mondja akkor, midőn a diadal részére
 87 17|              gyermekeim; ne legyetek akkor jelen. Menjetek, takarodjatok
 88 17|              érte, hogy lenyakazzák; akkor egyszerre három fejet kell
 89 18|             miket el nem hagyott még akkor sem, midőn azok végigrepedeztek,
 90 18|         haramiát kiabált utána.~Csak akkor tért magához, midőn a sikátorból
 91 18|          lábai alatt; így ingadozott akkor is, amikor a keményszívű
 92 19|           lélek üdve végett.~Malárdy akkor ért a megyeház kapujához,
 93 19|            év alatt elő nem kerülne, akkor legyen mindene a városi
 94 20|            nem tanult semmit. A báró akkor inasnak adta Viktort a helybeli
 95 20|          örökségéért: lehetett a fiú akkor már tizenhat éves. Akkor
 96 20|             akkor már tizenhat éves. Akkor azután volt mulatsága a
 97 20|              kiállotta a bírói zárt, akkor, hogy menekülhessen, kibocsátotta
 98 20|        kastélyába még aznap este. És akkor már későn érkezett.~Gutai
 99 20|           enyhíté szemöldök árnyéka, akkor emberijesztőnek is elfogadhatta.~
100 20|            vontatni azt a hágcsót, s akkor csak a keleti és déli homlokzatok
101 20|              és nem találtam reá; és akkor hálát adtam az Istennek,
102 20|       ingerkedésből egy más ifjúval, akkor békjót vetettem kezére,
103 20|            helyén. Ezt akartam tenni akkor, és tenném most, ha fiam
104 20|        Néhány perc múlva visszajött; akkor egészen komoly volt az arca;
105 20|            utoljára az úrnak testét: akkor nyissák fel e levelet, adják
106 21|         harap, akit elöl-utol talál, akkor nagyon méltán mondják róla
107 21|             ostoba prózai főkötőt; s akkor ő nem lesz többé öreg nevelőapjának
108 21|             hogy az arcába lásson, s akkor röviden azt mondta neki:~–
109 21|           hangon.~– Mert ha meghalt, akkor már halva van; ha pedig
110 21|          által ki lehet engesztelni, akkor rosszul ismertették meg
111 21|             felelé neki: „az”.~– No, akkor elő fogja az úr egy hét
112 22|          képek ott a fekete rámákban akkor kapnák el róla egyszerre
113 22|            Az az istentelen vadember akkor ezt mondta neki: „Hol van
114 22|              itt, az utca közepén, s akkor majd előjön a fickó, ha
115 22|              a piacra ki nem értünk, akkor tekintettem csak vissza;
116 22|     tekintettem csak vissza; hát már akkor mind a két férfit láttam
117 22|       akármiféle teremtett állatnak, akkor fogadom hitemre, hogy a
118 23|            mindig olyan volt, mintha akkor vették volna ki a skatulyából.~
119 23|           helyet, hol és mikor. Mert akkor nem alkalmatlankodnám itten,
120 23|             nyugalommal válaszolt:~– Akkor először történnék meg az
121 23|     megbántója elől, és gyáva legyen akkor, midőn bátorsága felől kérdezősködnek;
122 23|           feljebb dugta a kapcsot, s akkor kérdezé:~– Az úr az a Kadarkuthy
123 23|            az úr kapni, elégtételt?”~Akkor azután egyszerre kezébe
124 23|         leforrázom, megsodrófázom; s akkor aztán mehet elégtételért
125 24|         fogok roskadni. Meglehet. Te akkor se emelj fel; lesz okod
126 24|             lakára.~Mire odaért, már akkor eszméleténél volt Gutai.
127 24|         Azokat letevé az asztalra, s akkor Thaddeus elé lépve, egy
128 24|    szolgáltatott saját szíve fölött. Akkor kezét nyújtá ágya mellett
129 24|              ilyen a halál: ki félne akkor meghalni?~Oh, de elébb élned
130 24| magyarázhatta meg a dolgot.~Azt csak akkor érthette volna, ha tudhatá,
131 25|      tiszteletreméltóbb emberek, kik akkor egymással a hit ügyeiért
132 25|      nyugalmat a közéletnek, melynek akkor a hit volt főérdeke.~Nagyon