Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library
Alphabetical    [«  »]
jézuskám 2
jézusom 1
jo 3
jó 117
jóakaratáról 1
jóakarója 1
jobb 24
Frequency    [«  »]
126 mi
124 egész
118 mert
117 jó
113 két
113 magát
113 mely
Jókai Mór
Az elátkozott család

IntraText - Concordances


    Rész
1 1 | zsolozsmába. Oh, az emberek olyan énekesek, mikor meg vannak 2 2 | kalapokban, széles szalagokkal, kordován, ráncba szedett 3 2 | haragszunk egymásnak. Mi embereket lehetünk. Ne félje 4 2 | jámbor ötletét.~– Atyámfiai, barátaim, én azt mondom, 5 2 | volt: lázsiás tallérok és vert körmöci aranyak.~– 6 2 | meg kegyelmetek az ezüst, lesz fizetni vele a pap, 7 2 | beszélni rossz, de szíve van .~A derék ácsmester nem volt 8 2 | kezdék fogni Bajcsy uramat, „ lesz, nagyonlesz, jobbat 9 2 | uramat, „Jó lesz, nagyon lesz, jobbat nem is lehetne 10 3 | rájuk:~– Mit akarnak?~A urak máris megrezzentek, 11 3 | elutasítsak minden embert.~– . Tehát itt fogunk várni, 12 3 | széttekintgetett, hirtelen valami ötlete támadt: az alispán 13 3 | megtetszett neki: milyen volna az az ő babája nyakára ( 14 3 | mindent megenged.~– De mégis lesz előbb megtudakolni 15 4 | szükség semmiféle faházra: a Isten is kibékült városunkkal, 16 4 | Bajcsy András uramat. A német polgár igen szomorú 17 4 | Nincs, nincs. Tanácsbeli ember.~– Rosszul megy a 18 4 | téren bontsa széjjel.~A német polgár inkább elhagyta 19 5 | egyetlenegy zeneszövő gép az egész városban, hanem annál többet 20 5 | arany mustával; aláírva öreg betűkkel:~„Nemes Bajcsy 21 5 | befurakodott a szobába, reggelt kívánt embereknek, 22 5 | Bajcsy uram is, annak három reggelt is kívánt; a mester 23 5 | beszélnek hozzá, csak a negyedik reggelre vette észre, hogy 24 5 | asszonyom valahová leülhessen. A asszonyságot ez nem konfundálta, 25 5 | béléséből egy csomó pamukot: egy marékra valót. Érted?~Miska 26 5 | Sárospatakon tanul.~– Az bizony; volna, ha ott tanulna; magam 27 5 | ne mondja a nagyasszony: „ volna, ha tanulna!”, mert 28 5 | beállt…~– Katonának! Ott is lesz, ott is ember lesz 29 5 | kertben vette észre, hogy nem helyen jár; azután valahogy 30 5 | a sírba. Nem halt meg a asszony?~– Ma jobban van, 31 5 | bevezette az anyja szobájába.~A tisztelendő asszony földi 32 5 | határozatai, a szelíd férj, a ember látszott belőle egyedül.~ 33 5 | magához –, ha az a szegény asszony azalatt meg találna 34 5 | alatt. Áldjon meg az Isten, gyermekem!~„Mindig, mindig, 35 6 | odacsókolt.~– Szerencsés reggelt kívánok kedves asszonynénémnek. 36 6 | udvariasak.~Durdaynak a régi időkből nem maradt egyebe, 37 6 | mindenestől az ölébe hullott; a ember akkor mondá hüledezve: „ 38 6 | e téren, hogy nekem oly , derék mostohaanyát adhatott 39 7 | sieu le baron legyen olyan , donnez-moi une pièce de 40 7 | barátomnak nevezzem. Lássa: anyja kedvéért tegye meg, 41 7 | azt olvassa fel Kálmán.~A fiú szót fogadott, nagy 42 7 | villogtak szemei.~– Éppen alkalmad lesz . Most kezdődik 43 7 | Kálmán nevetett. Egészen kedve volt. Vissza hagyta 44 7 | hogy lépjenek ki a síkra.~ izmos legény volt az egyik, 45 8 | öreg révész Viktorhoz –, lesz köpönyeget vinni magával. 46 9 | hasonló eventualitásokat preveniálni. Egyébiránt 47 9 | kellett tennie arcán, hogy kedvét eltakarja, amidőn 48 9 | mégis szörnyűség, ez minden szokás ellenére van; háromszori 49 9 | mondani nekiédes fiam”.~A , nemes asszonyság indokai 50 9 | derék asszonyság: hogy az ő szelíd Kálmánját úgy megszégyeníté, 51 9 | tűrök, véle szenvedek, sem , sem balsorsában soha el 52 10| fűzfa kimosott gyökeréhez.~ kis csendes ház lehet az, 53 10| kacagva az öreg báró; a urak szerényen szabódtak, 54 12| folyosón, kandallók üregei bejáratok a szélnek, ott 55 12| volna halva.~És az milyen volna nézve.~Milyen jó 56 12| jó volna nézve.~Milyen volna az, ha mint a regényekben 57 12| ő ráismer: ez a férj, a , a szelíd, munkás férfi, 58 12| talán ki sem vihető. De ez szövetséges volt most, olyan 59 13| beszélgetni kezdett a legényekkel időről, rossz időről, vízáradásokról, 60 13| mondják! – méltatlankodék a asszonyság; – pedig én milyen 61 13| asszonyság; – pedig én milyen orvosságát tudom a hideglelésnek. 62 13| Micsoda?~– Herbatej, nagyon herbatej; várjon, majd megfújom, 63 13| emelte saját ajkaihoz a drága főzetet, s egyet szürcsölt 64 13| szürcsölt belőle.~– Jaj, de ; óh, be fölséges. Kóstolja 65 13| homloka, mint ég a képe; lesz azt a drága életét 66 13| lehetne. Most pedig nem a betegséggel tréfálni járvány 67 13| rátért a dologra.~– Biz a tisztelendő asszony is meghalt. 68 13| héttel hamarább, mint később. az Isten mindenekben; jót 69 13| aztán miért volt neki olyan hamarább meghalni?~Mákosné 70 13| Itt csakugyan nem lesz helyén nevetni.~Mákosné 71 13| nagyasszony, s kívánta a reggelt Bajcsy uramnak, 72 13| Nekem nincsenek ellenségeim. csizmát varrok, senkivel 73 13| felé.~– Ugyan kedves, édes, nagyasszony; tegyen meg 74 13| az Úristennek, ez nagyon álom volt. Azt álmodtam, 75 13| címerekkel.~– Hát az valami , ha én meghalok?~– Nono, 76 13| van szó, ez pedig nagyon álomnak, ha az embert halva 77 14| körülmény által boldogságban s a rendben annyit nyerjen, 78 15| elvesztésével elveszett a erkölcs is; gyáva, esztelen 79 15| elhalasztani mondását.~Malárdy igen taktikát vélt akkor követni, 80 15| nevetne. Az egész gyűlés kedvre lett hangolva a klasszikus 81 16| teremben őgyelgők között a mi barátunk, Hugó Oszkár is 82 16| az élethez, a szavazatok eredményéhez; de nem volt 83 16| meg is halt?~Mind a kettő ránézve: nem hallhatja, 84 17| mondjon felettem. Kedves gyermekeim ti, kérlek szépen 85 17| egyebe, mint becsületes, igaz szíve. Azt íme áldozatul 86 18| estéről.~Malárdynak nem volna ez órában itt ez utcákon 87 19| hírül hozták neki. Ismerte a öregurat; voltak ilyen furcsa 88 20| őt magát Borkútinak.~A úr nem haragudott érte. 89 20| Ugyan, ha lenne olyan …~A furcsa ember rögtön felkapott 90 20| Kedves atyámfia az Úrban, ha lélekkel viseltetik kegyelmed 91 20| kétségbeejtette volna a tisztelendő urat, aki különben 92 20| szerint, hogy maga iránt hangulatot terjesszen közöttük, 93 20| fényes reverendán, ami a tisztelendő urat a legnagyobb 94 20| mondá neki:~– Megbocsásson, tisztelendő uram, azért 95 20| Higgye meg, hogy nagyon helyen van ott.~– Nagyságos 96 20| hadd maradjon ő azon a barátságos helyen, amíg 97 20| fiamat kiszabadítja arról a helyről. Meg fogják azt 98 20| befogatok magam. Ne féljen, csendes lovakat adok, nem 99 21| angyaljóságú gyermekben, akiben a öreg minden szeretete egyesült. 100 21| öröme; annyira szerette őt a öregúr, hogy még a templomban 101 21| bocsánatáért.~Szinte haragos volt a öregúr olyankor, mikor arra 102 21| iránt is. Nem mondott sem napot, sem egyéb tisztelkedő 103 21| szerette volna kikerülni a úr.~De nem hálálkodott a 104 21| másolt.~– Ez? – felelt a úr tudós szelídséggel – 105 22| merev festményekké: neje, a öregasszony és fia, a deli 106 22| Tetszik emlékezni tekintetes uramnak arra a hórihorgas 107 22| Bajcsy alispánnak olyan szívós arca volt, mely nem 108 23| Bajcsy alispán előtt. A mostoha szemét nem kerülte 109 23| mennyi gondot belefont a asszonyság abba a hosszú-hosszú 110 23| ember, tökéletes bolond, nem vele tréfálni; már a tisztelendő 111 23| titkold el előttem, édes, fiam, te.~Kálmán mosolygott, 112 23| Semmi bajom sincs, kedves, anyám! Köszönöm, hogy kérdezted; 113 23| levegő árt neked nagyon. is lesz, ha ma kimégy édesatyáddal 114 23| vitték. Nem engedé magát mostohája által elcsitíttatni, 115 24| Leányod nem lesz árva, én atyja fogok neki lenni.~ 116 25| eszményvilágnak van két alakja: egy , egy rossz, egy szép, egy 117 25| mint figyelmes szemlélődés, emlékezet és ügyes toll;


Best viewed with any browser at 800x600 or 768x1024 on Tablet PC
IntraText® (V89) - Some rights reserved by EuloTech SRL - 1996-2007. Content in this page is licensed under a Creative Commons License