Rész

 1 6 |                                        Báró Kadarkuthy~Malárdy ez évben
 2 6 |            felkapva ismét, mondá:~– Én báró Kadarkuthy Viktor vagyok,
 3 6 |              Kadarkuthy Viktor vagyok, báró Kadarkuthy László fia, atyámtól
 4 6 |               kedves barátom – szólt a báró, egyszerre elfogadva a kínálást,
 5 6 |                rántott a vállán, amint báró Kadarkuthy leült mellé,
 6 6 |      kérdezősködött az öreg Kadarkuthy báró felől; az ifjú beszélt róla
 7 6 |                hogy az öreg Kadarkuthy báró nemigen példás életet él:
 8 6 |               szót sem többet.~Az öreg báró Kadarkuthy személyes ismerőse
 9 6 |             Malárdy jól tudá azt, hogy báró Kadarkuthy Lászlónak van
10 7 |           lehetett magyarázni. Az öreg báró bizonyosan magától távol
11 7 |              annyira megnyerte az ifjú báró, hogy az antik szobor arca
12 7 |                írva, amit édesatyja, a báró úr írt.~Az ifjú szerényen
13 7 |               degradáltatott. Hiába, a báró nevezetesebb személy volt,
14 7 |                 íme az a gyűrű, amit a báró úr nekem átadott, most itt
15 7 |               a pisztolyt kilőtte –, a báró úr gyűrűje ott van ama kékkabátos
16 7 |              az iménti kudarcvallásért báró Kadarkuthynak visszatorlást
17 7 |              tallért.~– Akár kettőt.~A báró kivonta belső zsebéből selyemerszényét,
18 7 |              azt mondá Viktornak:~– Ha báró úr ezt már más poétánál
19 7 |           nyugtalanságot mutatott; ő a báró urat szeretné kímélni, s
20 8 |            egymás között, hogy Hermina báró Kadarkuthy neje legyen.~
21 9 |                Abban azt írta fiának a báró, hogy ő most súlyosan beteg,
22 9 |             amit Malárdy jól ismert. A báró ismeretes sokszarvú betűivel
23 9 |        Viktorral tudatja, hogy az öreg báró úrtól levelet kapott.~–
24 9 |             nemes asszonyság indokai a báró iránti ellenszenvre ugyan
25 9 |                  Kadarcsi és kadarkuti báró Kadarkuthy Viktor”.~A lakománál
26 9 |                ez az úr?~– Az én vőm – báró Kadarkuthy Viktor.~Gutai
27 10|               ötlet volt tőled magadat báró Kadarkuthy fiának adnod
28 10|                rejtve lenni?~– Az öreg báró szereti a kalandokat; mikor
29 10| meggondolhattam volna, mit feleljek, a báró komoly arccal úgy mutatott
30 10|          tudomány! Folytasd!~– Az öreg báró rendkívül mulatott e tréfán,
31 10|              sok keserűséget okoztam a báró úrnak azáltal, hogy tán
32 10|               hogy megjavulok. Az öreg báró két kézzel fogódzott karosszékébe,
33 10|         kiáltott közbe kacagva az öreg báró; a jó urak szerényen szabódtak,
34 10|               nagy szerencsét; az öreg báró azonban addig magasztalta
35 10|        megértettem abból, hogy az öreg báró nem szereti fiát, kit tíz
36 10|             midőn elvállaltam. Az öreg báró azt állítá, hogy az neki
37 10|                óta nem látták; az öreg báró ahelyett, hogy megölelte
38 10|         édesatyjának kezdte nevezni, a báró összekiáltá cselédjeit,
39 10|        valahogy hasonlíthatott az ifjú báró külsejéhez; azt megkötözték,
40 10|            suttogta magában~– Az igazi báró tömlöcben ül, s az álorcás
41 13|      egyetértve, saját magát adta ki a báró fiának, s iszonytató sok
42 19|                semmi baj sincs; ha nem báró is a vőlegény, s ha nem
43 20|                 hogy ott lakik az öreg báró Kadarkuthy, s erre ráfogták,
44 20|             szertelen kiapadt: az öreg báró éjszaka alattomban teletölteté
45 20|                fazéktörés volt, hogy a báró úr odafenn a kastélyban
46 20|               rögtön kilyukasztotta. A báró azután pokrócból varratott
47 20|              hogy nem tanult semmit. A báró akkor inasnak adta Viktort
48 20|    kovácsműhelyt. Azután elküldte őt a báró Bécsbe neveltetni, de nem
49 20|          csizmáját, mezítláb maradt. A báró engedte őt mezítláb járni.
50 20|           rászedett valami uzsorást; a báró engedte, hogy kezdjen az
51 20|       kicsapatta onnan magát. Azután a báró nem akart Viktornak semmit
52 20|              azon körökben, ahová őt a báró magával hordta.~Amint előre
53 20|                 az lett a vége, hogy a báró lármát csapott, elfogatta
54 20|               teljesítésre várt még: a báró fiát a börtönből kiszabadítani.
55 20|         Thaddeus uram, de a méltóságos báró mégis adhatna neki különb
56 20|         Csakhogy ilyenkor ott a bolond báró meg a bolond vendégek célba
57 20|                legelső dolga az lesz a báró úr előtt, hogy e szokatlan
58 20|               a kis ragyás. – A bolond báró minden állatával tud beszélni,
59 20|              tartani, mint a nagyságos báró úr barmai főinspektorának.~–
60 20|                mehetnék én a nagyságos báró úr szobájába bejelentés
61 20|                hogy már bejelentette a báró úrnak.~Thaddeus úr belépett.~–
62 20|               maga, az öreg Kadarkuthy báró (a képet kétszáz aranyért
63 20|              hírhedett olasz művész, a báró maga tréfásan szokta mondani,
64 20|             tréfát.~– Kérem, nagyságos báró úr, az én idejövetelem oka
65 20|         Meghalt fiáról! – kiálta föl a báró, és kiáltása hasonlított
66 20|                   szólt rá egyszerre a báró naiv készséggel. – Volt
67 20|             tisztelendő uram – szólt a báró, beledugva hüvelykujját
68 20|            mutatta, hogy menni akar.~A báró megfogta a karját.~– No,
69 20|              Thaddeus, kivonva kezét a báró úréból.~Kadarkuthy útját
70 20|          voltak felfogni. Hanem hiszen báró Kadarkuthy furcsa ember;
71 20|          Thaddeus kénytelenül leült; a báró az ajtó felé ment, ott megállt
72 21|            kideríté, hogy akit az öreg báró saját fiaként mutogatott
73 21|          röviden azt mondta neki:~– Én báró Kadarkuthy Viktor vagyok.~
74 21|            mármost értem, hogy az öreg báró miért nem szereti a fiát
75 21|                még egyszer elmondta:~– Báró Kadarkuthy Viktor – s egyszerre
76 21|          Pokolba van! – kiálta közbe a báró.~– Az az Úr dolga! – szólt
77 21|              papos komédia! – kiálta a báró türelmetlenül –, nekem ne
78 21|                mindent megbűnhödött.~A báró most még jobban dühbe jött.~–
79 21|       flegmával írni, mégpedig az ifjú báró bosszantására arabs verseket
80 22|                tudom én, miféle ember; báró vagy pojáca, vagy micsoda.
81 22|            bolond ember.~– Úgy? Az egy báró. Miért mondja a nagyasszony
82 23|              hogy nemesember: bizonyos báró Kadarkuthy Viktor.~Malárdyné
83 23|               tegnap Kálmán úrfival. A báró durván megtámadott egy fiatal,
84 23|                az idáig rendjén van. A báró nem indíthat pert a sérelemért,
85 23|          kitelhető mogorvasággal.~– Én báró Kadarkuthy Viktor vagyok –
86 24|              mellől.~– E levél az öreg báró Kadarkuthy küldeménye, ki
87 24|           Megismeré az öreg Kadarkuthy báró szétszórt vonásait, kivel
88 24|               címet iratta:~„Nagyságos báró Kadarkuthy Viktor úrnak”.~
89 24|         csudálattal a levelet.~Az ifjú báró Kadarkuthy Viktor intézte