Rész

 1 1 |               amiről gyermekkoromban mindig azt hittem, hogy valami
 2 1 |             morogva gördült végig és mindig közelebb, mintha feljebb
 3 2 |          előkészületeket tesz is, de mindig okosat és nyomatékosat mond.~–
 4 2 |       meghallá azt, sietett a térre, mindig több nép gyűlt össze a téren,
 5 2 |           azt mond és Hampel Kristóf mindig becsületes ember, beszélni
 6 2 |            utódaira nézve, hogy azok mindig büszkék legyenek ősi eredetükre,
 7 3 |              mondva.~A föld rángásai mindig hevesebbek lettek, egy poros
 8 4 |             iható víz, a földingások mindig hosszabb időközökben jelentek
 9 4 |             bevakolni a repedéseket; mindig többen vettek maguknak bátorságot
10 4 |            borzalom napjainak emléke mindig jobban szürkült; az emberek
11 4 |        építettek maguknak, és ez még mindig ott áll.~Pedig hiszen már
12 4 |          ujjait összedugva, ami nála mindig nagy bosszúság jele volt;
13 5 | nagyasszonynak.~Ez az úri asszonyság mindig tele volt rossz újsággal,
14 5 |         térdig jár a szemétben, mert mindig más háza előtt söpör, hogy
15 5 |          Nagyon sietős dolga volt.~– Mindig munkában, mindig munkában,
16 5 |             volt.~– Mindig munkában, mindig munkában, édes kedves komámuram.~–
17 5 |      komámuram, mennyit tréfál velem mindig; bizony magam is nevetnék
18 5 |             kellett volna jönnöm, de mindig az volt a fejemben, hogy
19 5 |            egy szót tudott mondani: „mindig, mindig, mindig”. Ez volt
20 5 |             tudott mondani: „mindig, mindig, mindig”. Ez volt kérdése
21 5 |            mondani: „mindig, mindig, mindig”. Ez volt kérdése és felelete,
22 5 |         könyörgése, ez volt imádsága mindig, mindig – mindig.~Thádé
23 5 |             ez volt imádsága mindig, mindig – mindig.~Thádé úr érzékenyülten
24 5 |            imádsága mindig, mindig – mindig.~Thádé úr érzékenyülten
25 5 |            Gondolkoztál-e felőlem?~– Mindig, mindig, mindig.~– Megint
26 5 |    Gondolkoztál-e felőlem?~– Mindig, mindig, mindig.~– Megint sírsz?
27 5 |           felőlem?~– Mindig, mindig, mindig.~– Megint sírsz? Mit akarsz
28 5 |        eltávozott dolgozószobájába.~„Mindig, mindig, mindig;” – hangzott
29 5 |           dolgozószobájába.~„Mindig, mindig, mindig;” – hangzott utána
30 5 |   dolgozószobájába.~„Mindig, mindig, mindig;” – hangzott utána a zokogással
31 5 |             az Isten, jó gyermekem!~„Mindig, mindig, mindig!” – hangzott
32 5 |               jó gyermekem!~„Mindig, mindig, mindig!” – hangzott a túlsó
33 5 |          gyermekem!~„Mindig, mindig, mindig!” – hangzott a túlsó szobából.
34 6 |      figurinók árulnak, s amiktől én mindig úgy irtóztam. Mi szükség
35 6 |          férfiakkal; hanem azért még mindig szerencsés az asszonyoknál,
36 6 |      szerencsés az asszonyoknál, még mindig Adonisz. Karján végigsétálhatni
37 6 |           Karján végigsétálhatni még mindig irigységet gerjeszt, személye
38 6 |    irigységet gerjeszt, személye még mindig Eroberung. Persze ebből
39 6 |              rá, hogy mikor odament, mindig hegynek fel kellett menni.
40 6 |            bizonyos lehet róla, hogy mindig a legvastagabbat találja
41 7 |           Semmiben sincs kedvemre, s mindig csak szomorúságot okoz.
42 7 |  büszkeségemet találtam hivatalomban mindig; ő megveti a hivataloskodást;
43 7 |       rangkörökbe juthatna, ahelyett mindig az alacsonyabbakhoz szít,
44 7 |       férfiakért sorban, s a poharát mindig Viktorra köszönté.~Viktor
45 7 |         ügyesen el tudja rontani, az mindig meg szokta nyerni a nagyközönség
46 7 |        lehúzta az egyik csizmát. Még mindig mosolygott.~A bűvész felvette
47 7 |             háromszor körüljárta, ez mindig hordta a fejét körül utána,
48 7 |            egyet-egyet tízszer is; s mindig sírtam rajta. Nekem tetszett.
49 7 |          egyet; azt a szépet, amivel mindig megríkattál, meg azt a másikat,
50 7 |         rettenetessé tette.~Az ember mindig nagyobb csodákat kezdett
51 8 |    háladatosabb és díszesebb. A zene mindig a noble passziók közé tartozott:
52 8 |            elhaló hangja…~…A fecskék mindig alantabb repkedtek a víz
53 9 |            véletlen megjelenések nem mindig olyan véletlenek, aminőknek
54 9 |         bagolyé, s úgy égnek, mintha mindig ittas volna; a képe vörös,
55 10|           fogod elvégezni. E kérdést mindig ott látandod a fejed fölött,
56 10|              láttak. Hallották, hogy mindig külföldön utazom, elkezdtek
57 10|              volna el, később azután mindig az lett vége a mulatságnak,
58 10|    nőcselédséggel, s így elrontottam mindig a kedvező elővéleményt,
59 11|   valahányszor azon a helyen átmegy, mindig eszébe jut az a szó, pedig
60 12|               Azt az egy arcot látja mindig. Most a túlvilági fény dicskörében
61 12|        valami előálom lepi meg, s az mindig egy ábrán kezdődik. Ott
62 12|          szeretni fogsz – s e közben mindig közelebb vonta őt magához…
63 13|            hogy mit álmodott.~És azt mindig olyan szörnyű kísérteties
64 13|            más valakiről is, ne csak mindig énrólam.~Ámde arról nem
65 16|            nevet a család sarjadékai mindig úgy szokták kimondani, hogy
66 16|               s olyankor az ő pipája mindig kialszik.~Délután két óra
67 17|           igaz és buzgó ember voltál mindig, légy az a magas polcon
68 18|          fáradva bele. És az a teher mindig nehezebb lesz vállain, szívén,
69 20|              akivel teljes életükben mindig bosszantották egymást kölcsönösen.
70 20|             mikért a társulat tagjai mindig egyhangúlag magasztalták.~
71 20|              ami itt belül marad, az mindig legutolsó gondolatom. Láttam
72 21|         mikor fel-felütötte a fejét, mindig egy fejjel nagyobbat látszott
73 22|     szobájában, s midőn félretekint, mindig úgy tetszik neki, mintha
74 22|          vármegye dolgait, egyszóval mindig talált emberre, akivel kibeszélhesse
75 22|           mikor Mákosnéról volt szó, mindig az jutott eszébe, hogy az
76 22|             urat akartam mondani, de mindig rájár a nyelvem…~– Jól van,
77 22|            bajával.~– Tudom biz azt, mindig a más dolgával vesződik.
78 22|       nagytiszteletű úr kauzái engem mindig interesszálnak.~– Igenis
79 23|             fog. Azt hitte, családja mindig folytatni fogja azt a hatalmaskodást,
80 23|          mint a tükör, és Kálmán fia mindig olyan volt, mintha akkor
81 23|     pártfogóm, vigasztalóm. Sorsában mindig úgy részt vettem, mintha
82 24|        mosolygott rá, miként azelőtt mindig. Szívének ő adta a halálos
83 24|            szentséges hajlékodnak?…” Mindig halkabb, mindig lankadtabb
84 24|       hajlékodnak?…” Mindig halkabb, mindig lankadtabb hangon éneklé
85 25|          hajtogatja, idomítja, és az mindig szépségvonal lesz.~Az eszményvilágnak
86 25|              Azért legélvezetesebbek mindig azok a művek, mik az írónak