Rész

 1 1 |        Isten~Most kilencvenhat éve annak, hogy ez esemény történt.~
 2 1 |           jár keresztül ez a zúgás annak a szívén, aki azt meghallja.~
 3 1 |         háborgó föld úgy felemelte annak medrét, hogy a víz a szigeten
 4 2 |    csengettyűt, mely egész maradt, annak csináltak kis haranglábat,
 5 3 |       elkészítve az úri családnak. Annak a gerendái is egyre ropogtak,
 6 3 |        szobáját választá lakásául, annak a falain is látszottak vékony
 7 3 |            Az emeleten nincs, mert annak a lépcsői beszakadoztak.~–
 8 3 |            kinyújtott ujjahegyével annak mellét érinté, csattanó
 9 4 |         hajdú markába, s megfogván annak a gallérját, igen nyájasan
10 4 |   legelőször felemeli. Jegyet tégy annak homlokára, hogy megismerjék
11 4 |   valahányszor egy új élő születik annak ivadékaiból, és meg ne nyugodjanak
12 4 |       mindaddig, amíg egy élő lesz annak családjából, aki a legelső
13 5 |           alatt jönni; kivált volt annak egy háromtarajú fejkötője;
14 5 |           ott volt Bajcsy uram is, annak három jó reggelt is kívánt;
15 5 |      látszott mondani, mint inkább annak a csizmának, melyet kegyetlenül
16 5 |        egészen el vagyok keseredve annak a szegény Lőrinckének a
17 6 |           szép delnő arcát illeti, annak eredeti alkatrészei annyira
18 6 |          előtte, hogy vallástalan, annak semmi erényét sem látta
19 7 |            szerencsétlen esküdtet, annak magyarázott erősen, s azt
20 7 |            Mindenki esküdött, hogy annak az érintése pokolbeli veszedelemmel
21 7 |          arccal Viktorhoz, s kezét annak karjára téve, kényszeríté
22 7 |  találkozott egy kis szobalánnyal, annak meg kellett csipdesni az
23 7 |        mire Kálmán szobájához ért, annak ajtaját zárva találta.~Megijedt: „
24 7 |           megkapta mindkét kezével annak jobb karját, s egy pillanat
25 7 |          játszani a cirkuszban, de annak legalább volt annyi decenciája,
26 7 |            szemei szikrázva néztek annak szemeibe, s aki e pillanatban
27 7 |   megcsóválva is szeme közé nézett annak, s midőn a túlsó oldalon
28 7 |          felnézett egy pillanattal annak arcára. Nem látott rajta
29 7 |           a hideg szobrot, és sírt annak keblén keservesen, igazi
30 7 |         csak jöjjön be, tudtul adá annak a másik ifjúnak, hogy csak
31 7 |            szobor ajkai meg tudták annak fejét csókolni; a nagy szobor
32 8 |    Viktorban bátorságnak neveztek, annak őelőtte szemtelenség volt
33 8 |           nagyon biztos foglya már annak a bűverőnek, amit köznapi
34 9 |         mert attól tart, hogy majd annak efölötti örömében akkora
35 9 |         abban az ifjú vőlegényt és annak minden földön lévő pereputtyát
36 9 | visszatértéig. Még aznap meg kelle annak történnie.~Az asszonyok
37 9 |           semmi világos ok nincsen annak elmulasztására, de annál
38 9 |            sor, oly erősen szorítá annak kezét, s oly halványan nézett
39 9 |             s oly halványan nézett annak szemeibe, mintha lelkébe
40 11|             hogy ne lássa a halász annak a kezein a láncokat, pedig
41 12|         dúdolgat, szép kisgyermek, annak ad egy pogácsát a tepsiből,
42 12|     sietett, ő a Malárdyak szívét, annak a háztetőkkel volt beszéde,
43 12|       esett az ágy előtt, és arcát annak vánkosaiba temette, s elfojtott
44 13|            szoptatós asszonyhoz, s annak a tejét alattomban kiszopta.
45 13|        Kadarkuthy nevű öreg bárót, annak a hintaját, lovait is elvitte,
46 13|     álmodtam volna, de nem az volt annak a vége, hanem a tisztelendő
47 14|           s aki boldog akart lenni annak határain belül, az csak
48 14|          egész a pompás kastélyig, annak a vitorlás őrtornyáig, ezüstcsilláros
49 14|            ismét a népkegyre bízta annak elintézését, kik legyenek
50 15|      igyekezett betiltani, átlátva annak veszedelmes voltát; de mindannyiszor
51 16|    előrefurakodtak. Majd vége lesz annak.~Egy óra múlva megint visszament.~
52 16|   bolondját járják; majd vége lesz annak. Csak eredj vissza, és vigyázz
53 16|        Bajcsyra szavaznak; úgyhogy annak már ezren felül áll a szavazata,
54 16|         ottan, mint volt ezideig ő annak.~Óh, e gondolatot felfogni,
55 18|      bakter angyalát, mint aki oka annak, hogy már tíz óra van, és
56 18|            e házat!~Senki sem mert annak oszlopaihoz nyúlni, mert
57 18|          azt mondá:~– Romoljon meg annak minden ivadéka, ki fejszéjét
58 18|          vágja, és szórja el Isten annak maradékait a világ minden
59 18|            felemelte, és belevágta annak ajtajába…~…Malárdy nagyot
60 19|            most? Valaki haldoklik, annak a lelkéért szólnak e szomorú
61 20|           rajta, nem igazi neve az annak a falunak, hanem úgy csúfolják
62 20|          igazság lesz szolgáltatva annak a pogány istenasszonynak,
63 20|    üttetett a tengellyel úgy, hogy annak mind a negyvennégy hortenziás
64 20|        gondol is azzal valaki, van annak elégszer olyan vendége is,
65 20|            a medvéhez, s megfogván annak gömbölyű fülét, kényszeríté
66 20|         volt, Thaddeus úr vezetője annak is csinált valamit, amitől
67 20| mérhetetlen kincset, hogy lehessen annak birtokában néhány óráig,
68 21|            bele is metélve, jeléül annak, hogy maga borotválkozott,
69 21|           se nevezzem? de fogom őt annak nevezni, és arcul fogom
70 21|        heves vitatkozás zaját, bár annak szavait nem veheté ki, s
71 22|       vág-dunai dobogóhídra, s ott annak a szélső karfáján ment végig,
72 22|       esett volna oly dühösen neki annak a hóbortosnak. Azután meg
73 22|             s annál jobban értette annak folyamát.~Odament Mákosnéhoz,
74 23|     ezúttal a hűvösön nem ül, csak annak köszönheti, hogy nemesember:
75 23|            átkozott harcot küzdött annak lelkében most, midőn azt
76 23|            legdicsőbb védelme volt annak, akit bántottak előtte.~
77 23|            atyjához, és megcsókolá annak kezét, azután engesztelően
78 23|   kisfiúkat szokás megtörni, midőn annak élete forgott veszélyben.
79 24|         hagyományának pecsétjét, s annak összehajtogatott tartalmát
80 24|       lehet. De mi hasznát vehetné annak egy haldokló? Egy haldokló,
81 24|         eltávolítani.~Belefogózott annak hideg kezébe, és el nem
82 24|         Malárdynéra, s látta, hogy annak szemeiben is könny van.
83 24|        csakugyan hatalmában állott annak az embernek éppen úgy levenni