Rész

 1 1 |               közülük erősen kelepel, mintha félne csendesen maradni
 2 1 |              zúgás, sőt erősödik még, mintha valami erős vihar hangja
 3 1 |             föld folyvást reszketett, mintha valami borzongató láz gyötörné
 4 1 |              minden ember maga alatt, mintha nagy gonosz óriások akarnának
 5 1 |              az ismeretlen hang, mely mintha mérföldekről jönne, s mégis
 6 1 |             rázkódott még meg a föld, mintha az ég és csillagok mindannyiszor
 7 1 |             egyszerre… E pillanatban, mintha mennydörgő szekerek rohannának
 8 1 |             végig és mindig közelebb, mintha feljebb jönne. Messziről
 9 1 |          felemelte tajtékzó gerincét, mintha el akarná azt nyelni, s
10 2 |            arccal néztek fel az égre, mintha nekik csak szenvedni volna
11 2 |            lábait úgy szedegette fel, mintha minden lépésnél megégette
12 2 |               jobb karjáról az inget, mintha azt másképp elmondani nem
13 2 |       helyzetet véve a kivont késsel, mintha egyenesen szívébe akarná
14 2 |          lábnyomától meg-megdobbanva. Mintha azt mondaná vele, hogy ő
15 2 |             atyafiak egymásra néztek, mintha keresnék maguk között, hogy
16 2 |             úgy dörömböztek magukban, mintha félelmes lakóik ki akarnának
17 3 |            hideg, változatlan maradt, mintha nem is értené azt a nyelvet,
18 3 |              amelyen hozzá beszélnek, mintha nem volna ő más, mint egy
19 3 |              de van az Úristennek!~És mintha prófétai ihlet szava lett
20 3 |               lázas borzalom volt az, mintha ajtókon és ablakokon egyszerre
21 4 |          között reszketett a papiros, mintha maga is félne tudtára adni
22 4 |             kezével odaütött mellére, mintha azt értetné, hogy ott szív
23 4 |            bal kezét feje fölé tartá, mintha védeni akarná magát valaki
24 5 |              tud írni édes szülőinek, mintha csupa versben volna írva;
25 5 |       Patakról.~Bajcsy uram úgy tett, mintha ez sem lepte volna őt meg.~–
26 5 |          szomorúan elnézett mellette, mintha nem is látná; alig felelt
27 6 |           azért nevezem kárpótlásnak, mintha Durday valami nagy kincs
28 6 | kacskaringósra kicsavarta a bajuszát, mintha egyenesen őt akarná bosszantani
29 6 |             alig érték a parkettet, s mintha ruganymézgából lettek volna,
30 6 |               s annyira megfogta azt, mintha el sem akarná többet ereszteni.~–
31 7 |       nyugtatva; egy pillanatra érzé, mintha Viktor hozzá ért volna;
32 7 |               karjait előrefeszíté, s mintha acélrugók mozdulnának azokban,
33 7 |    megítélheté, hogy kivel van dolga? Mintha vaskapcsok szorították volna
34 7 |            határozatlanul a vasgyúró, mintha nem tudná, hol kezdje a
35 8 |          lebbentve szárnyát a légben, mintha láthatatlan fonálon függne
36 8 |             iparkodva azt feldönteni, mintha mondanák azoknak ott lenn, „
37 9 |              kenik savanyú mustárral, mintha előre bifszteket akarnának
38 9 |             egy bagolyé, s úgy égnek, mintha mindig ittas volna; a képe
39 9 |               tekinte menyasszonyára, mintha még egyszer figyelmeztetné:
40 9 |      halványan nézett annak szemeibe, mintha lelkébe súghatná e szavakat: „
41 11|             valami csípős szél fújni, mintha csak arra várt volna, hogy
42 11|        nyomására összehajlottak azok, mintha csak ónból volnának, azután
43 11|             fölemelték zöld fejeiket, mintha azt zúgnák: „Jobb volna
44 12|          hajtogatják előtte fejeiket, mintha lábai alá bókolnának és
45 12|              egy percig, úgy tesznek, mintha régi ismerősök volnának,
46 12|       sajátságos gyönyörérzettel jár, mintha lágy szellemkarok emelnék
47 12|             és kezét keblére szorítá, mintha némán könyörögne, hogy mondjon
48 13|               elmosolyodott a dolgon; mintha ő is találna benne valami
49 13|        Odament csendesen az ablakhoz, mintha valami titkos dolgot akarna
50 15|       iparkodott bevonni, s úgy tett, mintha az egész veszedelmes vitában
51 15|           minor.~Malárdy is úgy tett, mintha nevetne. Az egész gyűlés
52 16|           Ámde hogy azt ne higgyétek, mintha az én szemöldököm tenné
53 16|              most jönnek az udvarról, mintha összebeszéltek volna, szakadatlan
54 17|               említse a nevemet soha, mintha nem is lettem volna. Ugye
55 18|          falak, miket úgy építtetett, mintha saját házát építtetné bennük,
56 18|               érve, úgy tetszék neki, mintha azt a szegletházat ismerné
57 18|             házra: úgy tetszett neki, mintha messze földről, hosszú útról
58 19|          kapart ijedelmes sietséggel; mintha rá volna az bízva. Malárdy
59 20|               a fiú egészen úgy tesz, mintha többé gondja sem volna az
60 20|     villámlottak, mire valamennyi eb, mintha leforrázták volna, lesunyta
61 20|       fejeiket, felemelgetett füllel, mintha azt hinnék, hogy vissza
62 21|    elkényezteté, pedig az is úgy élt, mintha egyedül csak őt szolgálná.~
63 21|     imádkozott, rajta feledé szemeit, mintha azt akarná látni, hogyan
64 21|             szólt az ifjú Kadarkuthy, mintha a pap mondásának ez volna
65 22|      jellemzett.~Most vegyük ezt úgy, mintha regény volna.~Ne kérdezzük,
66 22|              mindig úgy tetszik neki, mintha azok a képek ott a fekete
67 22|            két kezével a leányt, aki, mintha eszét vesztette volna, sem
68 22|            váltak el olyan csendesen, mintha kibékültek volna, sőt inkább
69 23|         Kálmán fia mindig olyan volt, mintha akkor vették volna ki a
70 23|              mindig úgy részt vettem, mintha a magaméhoz volna kötve.
71 23|              s szétnézett a levegőbe, mintha keresné, hogy kivel küzdjön
72 23|            kiülő szemeit; úgy nézett, mintha amaz antik márványszobrok
73 23|                pörgött oly csendesen, mintha semmi sem történt volna
74 23|      barátságosan, nem is kocogtatva, mintha a házhoz tartozó volna.~
75 23|       lépéssel elérte az ajtót; azon, mintha kilőtték volna, kiosont,