Rész

 1 1 |           ki csöndes házaikból az emberek! Öltözetlen, készületlen,
 2 1 |      kihangzó zsolozsmába. Oh, az emberek olyan jó énekesek, mikor
 3 1 |       embereket. Gyönge nők, öreg emberek ájuldozva, szédelegve hagyták
 4 1 |        maradt életben egyedül.~Az emberek meg voltak némulva, elveszték
 5 1 |       fiának vélt, véres fejű ősz emberek tántorogtak erőszakosan
 6 1 |          hurcoló nők, a véres ősz emberek, a lihegő férfiak. A várost
 7 1 |   Elsüllyed a város! – ordíták az emberek. – Fussunk a Dunára! – A
 8 1 |            Nem volt menekülés. Az emberek nem láttak szabadulás után,
 9 2 |         napon megadták magukat az emberek a csapás szörnyeinek, a
10 2 |        oda. Ah, mint figyeltek az emberek arra a kis csengettyű szavára!
11 2 |         házak kapujában hallgatag emberek ültek, akiket nem buzdított
12 2 |          felekezeten levő együgyű emberek átláttuk, mennyire keservetes
13 2 |          elbeszéli azt, amit öreg emberek beszéltek fiatal embereknek,
14 2 |           arra a helyre, ahol más emberek a szívet hordják: ezt a
15 2 |        meg a te akaratod!~Okosabb emberek kívántak időt engedni az
16 3 |  szenvedni a földrengés alatt. Az emberek azt mondták, hogy ez istenkísértés;
17 3 |     legyenek e város falain belül emberek, akiknek ajkai zárva maradjanak
18 3 |         szobát. És azután ismerős emberek jönnek be hozzá; őt felemelik
19 3 |       édes szó volt ez akkor! Mai emberek nem tudják azt felfogni
20 3 |      izgalmat, hogy álltak meg az emberek minden utcaszegleten, hogy
21 4 | pusztulásra volt szükség, hogy az emberek szeressék egymást.~Ezen
22 4 |         nélkül. Akkor a merészebb emberek kezdtek visszatérni kőházaikba,
23 4 |        mindig jobban szürkült; az emberek kezdtek beszélni másról
24 4 |     utcákról, amiket akkor rémült emberek építettek maguknak, és ez
25 4 |      imádkozás még egyre tartott. Emberek jöttek ki, s mentek be az
26 4 |       ajtó előtt sápadt, reszkető emberek álltak szekercékkel, rudakkal
27 5 |           ami arra mutat, hogy az emberek régen nem félnek már egymás
28 5 |    családapák tilos viszonyai más emberek leányaihoz, elszöktetett
29 5 |         találják. Azt beszélik az emberek, hogy beállt…~– Katonának!
30 6 |         rá nézve közönséges nemes emberek ötágú koronás címerekkel
31 7 |       szobában erről beszéltek az emberek, ezt magyarázták egymásnak,
32 9 |        poéták mégsem olyan bárgyú emberek, mint amilyeneknek hiszi
33 10|         hold is ad, amennyinél az emberek megismerhetik egymást, s
34 12|     elcsodálkoznak majd reggel az emberek, ha meglátják ezt a szép
35 12|   átérezni, eliszonyodni tőle.~Az emberek lefeküdtek abban a reményben,
36 13|           az ágyba, ahogy a beteg emberek szokták, onnan kiáltott
37 13|        tréfálni járvány van; erős emberek egyszerre meghalnak; tudta
38 13|           érteni kezdte azon okos emberek építészeti elveit, akik
39 14|         meg szerte az utcákon; az emberek maguk is nyájasabbak, nem
40 14|           a költő hő szerelme: az emberek nyelvét megcsípte a dér,
41 14|           verték a bort; pedig az emberek anélkül is ittasak voltak
42 14|        mást ne tudjanak a kicsiny emberek felelni a kérdésre, mint
43 14|         ezt?~Vagy talán a kicsiny emberek azóta nagyot nőttek? Tán
44 16|   következő percben, amidőn siető emberek, akiknek nyugtalan szívdobogása
45 17|          Valaki közelít?~– Részeg emberek járnak az utcán.~– De azok
46 17|       utcán.~– De azok nem részeg emberek. Mit kiabálnak? Ugye az
47 17|       mint kínálgatják egymást az emberek: ki menjen elöl.~Bajcsy
48 18|    kertészlakok képezik: a munkás emberek jókor lefeküsznek, miattuk
49 20|          mai nap sem restellik az emberek fejükben tartogatni, nevezvén
50 20|       magát, kutyák közt járatlan emberek szokása szerint, hogy maga
51 21|        elég magas volt közönséges emberek számára, de a most érkezett
52 22|         az.~– De mikor olyan nagy emberek, nagy famíliák veszedelme
53 23|         adosságai mennyiségét, az emberek elszörnyedtek rajta. Kérdés
54 23|     mélyéig? Hogy azt mondanák az emberek, íme megalázták Malárdy
55 24|          Xavér Ferencet látták az emberek hajadonfővel végigsietni
56 24|        ama társaságban, ahol okos emberek verseket szaporítanak. Ha
57 24|       vallásért nem haragudtak az emberek többé egymásra; a szerető
58 24|          esett végig a padlón.~Az emberek az utcán megint látták végigfutni
59 24|        uram. Mi ketten fölösleges emberek vagyunk e földön; az ki
60 24|     embernek éppen úgy levenni az emberek fejéről az átkot, ahogy
61 25|         sokkal tiszteletreméltóbb emberek, kik akkor egymással a hit