Rész

 1 2 |              csak ne haragudja magát nekem: meglehet, hogy rosszul
 2 2 |              vert körmöci aranyak.~– Nekem nem kell a kegyelmeteké
 3 2 |             Istennek, majd megfizeti nekem Isten. Tartja meg kegyelmetek
 4 2 |            esze és bátorsága vagyon; nekem pedig mind a kettő mértékkel
 5 3 |          elvegye tőlem.~– Óh, a papa nekem mindent megenged.~– De mégis
 6 3 |              valami mondanivalója?~– Nekem nincs, de van az Úristennek!~
 7 4 |              Hát miért?~– Csak. Jobb nekem Győrbe. Mesterség ott is
 8 5 |             mondom, hogy nem hiszem; nekem el se mondja. Látja.~Ohó!
 9 5 |           föl nem tette volna. Ha én nekem még tegnap valaki mondta
10 5 |            jól tanul, hát jól tanul. Nekem megmutatta a nagytiszteletű
11 5 |            azt ő írta szabad kézzel; nekem a szemem is majd kifutott,
12 5 |             egyet el hagytak olvasni nekem is; én pedig nem vagyok
13 5 |              senkinek; tudom, tudom. Nekem ez is tetszik. Én sem szerettem
14 5 |         kötnivaló bolond, aki hiszi. Nekem ily bolond beszéddel ne
15 6 |             szerencsés e téren, hogy nekem oly jó, derék mostohaanyát
16 7 |           kapott rajta az alispán.~– Nekem sokba fog kerülni. Kálmán
17 7 |              a gyűrű, amit a báró úr nekem átadott, most itt van a
18 7 |              torkaszakadtából.~– Jaj nekem! Tekintetes alispán urambátyám,
19 7 |             kiáltva fel: „Diable!”~– Nekem tetszett ezt mondani?~–
20 7 |                 De hát miért nem árt nekem? – szólt Viktor mosolyogva
21 7 |               s mindig sírtam rajta. Nekem tetszett. Akinek nem tetszik,
22 7 |         hozzá. Igen megbántottam. Ez nekem sokba került.~– Hogyan?~–
23 10|              Legelőször is valld meg nekem – kérdezé hidegen Thaddeus –,
24 10|     adósságaim.~– Azokat kifizettem. Nekem van miből.~Lőrinc keserűen
25 10|           ruhám és fakardom volt, és nekem azt mind helyben kellett
26 10|          váltogatni, miket az öregúr nekem megmutogatott.~– Tehát éppen
27 10|             a mi fejeinkre: adj erőt nekem, hogy elviselhessem a te
28 13|        kedves szomszéduram beteg, és nekem nem mondják! Mi baja van
29 13|           nincs is a háznál? No, van nekem. Itt van, itt van a tarisznyámban;
30 13|        Kóstolja csak meg.~– Nem kell nekem.~Mákosné asszonyom azzal
31 13|      gyalázatot ne ejtsenek rajta.~– Nekem nincsenek ellenségeim. Jó
32 16|            Én alázatosan megkövetem; nekem az a szerény véleményem
33 17|            tetőtől talpig; nincs már nekem több borbélyra szükségem.
34 20|          válasz.~– Nem mondhatná meg nekem, kedves atyámfia az Úrban,
35 20|              Még a körmeit meri kend nekem mutogatni? Kend vén szamár.
36 20|      nagyságodat – szólt Thaddeus –, nekem senkire semmi okom panaszkodni,
37 20|        férfit; kincseket adott benne nekem, mikért egykor irigyelhettek
38 21|               alatt.~– Ejh, nem kell nekem most papos komédia! – kiálta
39 21|              a báró türelmetlenül –, nekem ne bibliázzon, hanem feleljen,
40 21|            kiszabadul, legelőször is nekem lesz vele bajom. Látja ön,
41 21|          beszéljen röviden. Adja elő nekem a fiát; mondja meg, hova
42 22|       végigjátszották tragédiájukat.~Nekem pedig bocsássanak meg az
43 22|            minden szerencsétlenséget nekem kell megtudnom legelőször…~–
44 22|              leányka nagy ártatlanul nekem semmim sincs, amit elvegyenek
45 22|          ezekből a dolgokból, amiket nekem most itt elmondogatott,
46 23|             Malárdy úrért. A lelkész nekem régi barátom, pártfogóm,
47 23|               Valami lelt; mondd meg nekem. Ne titkold el előttem,
48 23|    mosolygott, és szelíden felelt:~– Nekem? Semmi bajom sincs, kedves,
49 23| nyakravalójába dugdosva.~– Mondja el nekem; majd én átadom neki.~–
50 23|           elég lesz egész életére, s nekem be se tegye a lábát az én
51 24|         kezével, s halkan suttogá:~– Nekem is volt egy fiam…~– Ugye
52 24|                Mai nap a szelíd ifjú nekem, atyjának, a rettenetes
53 24|              maradt minden hatalma – nekem mondá azt, hogy szómat nem
54 24|         miért szólnánk még sokáig?~– Nekem kötelességemmé van téve –
55 24|              felőlem; meglehet, hogy nekem igen rossz szállásom lesz
56 24|        fűtsem a poklot, inkább fűtse nekem más, mert az igen alávaló
57 25|  csekélységem védelmezésére a vádból nekem is jutó osztalék ellenében,