Rész

 1 1 |           kiáltani. Azonkívül pedig mindenki nyugton alszik a maga kapuin
 2 1 |            hogy él. Hogy ébredt fel mindenki egyszerre legédesebb álmából,
 3 1 |           lehet még a síron alul? – Mindenki sápadtnak látta a mellette
 4 1 |             és a bátorság a lelket, mindenki érzé, hogy itt az emberi
 5 2 |             el, kivált most, amidőn mindenki sietett oda. Ah, mint figyeltek
 6 2 |        Régen volt az idő; elfeledte mindenki.~Annyi bizonyos, hogy a
 7 2 | molnármesterei, kiket eleitől fogva mindenki a legbékeszeretőbb polgárok
 8 2 |           mondott senki ellent, sőt mindenki iparkodott felebarátjával
 9 2 |          kezében a fölemelt késsel.~Mindenki áhítattal leste szavait,
10 2 |    villogott a kés, tépte, fejtette mindenki magáról az ékszereket, ezüstláncok,
11 2 |           tudott, érzett és mondott mindenki, hogy ez a munka tetszik
12 2 |             legelső órájában, midőn mindenki elveszté lélekjelenlétét,
13 3 |     percsomag is el volt takarítva, mindenki sietett ki a veszélyes teremből;
14 4 |            hogy őket eltemessék, és mindenki jól tudja azt, hogy háza
15 4 |         szemek közé tekint. Sietett mindenki félre az útjából.~Malárdy
16 4 |           sátornak is; hazamehetett mindenki.~Amit Malárdy megparancsolt,
17 5 |             átkot rég el is feledte mindenki; nyomai, emléke eltűntek
18 6 |      hozzákezdve a füstkészítéshez.~Mindenki díszesen van öltözve, miként
19 6 |            vállról a derékig. Haját mindenki szépen csapba kötve viseli
20 6 |           aranycsipkés kontyát, nem mindenki tudta-e azt, amit ebből
21 6 |         magát. Mindenkit észrevett, mindenki irányában állást foglalt.
22 6 |          társaság, s magában érezte mindenki, hogy ez nem hiába jött
23 6 |           előkelő nevelése van. Azt mindenki tudja, hogy az öreg Kadarkuthy
24 6 |        ízléséhez voltak alkalmazva, mindenki elhitte, hogy hízelgése
25 6 |          hogy hízelgése igazmondás, mindenki bámulta szerénységét és
26 7 |           dacossá, oly fellengzőssé mindenki irányában, hogy egy csavaró
27 7 |           kérdés zavart idézni elő; mindenki kereste, amidőn egyszerre
28 7 |            próbálták még felemelni. Mindenki meggyőződött róla, hogy
29 7 |             vett ártalmatlan pénzt.~Mindenki esküdött, hogy annak az
30 7 |       terjedt.~A műfelolvasása után mindenki Viktorra nézett. Éppen így
31 7 |            ha kívánja ön, elmondom.~Mindenki figyelmesen hallgatott rá.~
32 7 |       Titanides Sámson mutatványait mindenki megtapsolá, aki félórával
33 8 |           Viktor részén soha. Midőn mindenki dicsérte, magasztalá, ő
34 9 |           keze-lába nem törött, sőt mindenki sietni fog, hogy a legszebb
35 9 |       bevonta ama bűvkörbe, melyben mindenki elszédül mellette; a mostohaanya
36 9 |          Gyönyörű egy pár! – mondja mindenki, midőn őket látja; egymással
37 9 |         látja; egymással suttognak; mindenki titokban mosolyog: az édes
38 10|          méltatlanra pazarolt, hogy mindenki kegyét megszerezd. Utálatos
39 12|        vigasztaljon. Csak azt tudja mindenki, hogy ez nagy szerencsétlenség!~
40 14|         óhajtásnak feláldozá.~Tehát mindenki örült, mindenki sietett
41 14|    feláldozá.~Tehát mindenki örült, mindenki sietett ki a napfényre;
42 14|        szomorú alak ilyenkor, midőn mindenki vigad, egy olyan büszke
43 14|      irtotta el bajuszát, mikor még mindenki viselte azt? Hogy zsarolta
44 15|            Persze, hogy nevetett rá mindenki.~Malárdy féltréfásan szólt
45 16|       odateremtette az embert, hogy mindenki ráismert. Örült neki; milyen
46 16|            úré még nincs nyolcszáz.~Mindenki szótlanul tekinte rá, ez
47 18|         fejszéjét fölemelni: hiszen mindenki fél az Istentől, mindenki
48 18|           mindenki fél az Istentől, mindenki szereti gyermekeit; mindenkinek
49 20|         ember vagyok. Azt kénytelen mindenki felvenni tőlem. Valamint
50 21|           haragtalan, önzés nélküli mindenki irányában. A háznál mindenki
51 21|        mindenki irányában. A háznál mindenki iránt engedékeny volt, mégis
52 21|        iránt engedékeny volt, mégis mindenki azt tette, amit ő akart;
53 23|      elmondja, annyira ismeretes az mindenki előtt; és te beteljesítenéd
54 24|              Mi lelhette? – gondolá mindenki, aki utána nézett; hát még
55 24|        világon egy pártfogóra, ahol mindenki üldözni fogja őket.~Lila