Rész

 1 1 |           földre a hullámcsapás elől, míg az harsogva, tombolva tölté
 2 1 |             és kiáltozák Isten nevét, míg alattuk a föld rengett,
 3 2 |         egymással szólani; mindaddig, míg a két derék férfiú szeméből
 4 2 |              is kézről kézre adatott, míg az áldozathalomhoz ért,
 5 2 |              volt iktatva, mindaddig, míg az ónodi gyűlésen a kurucok
 6 4 |                Vince, vagy mi neved!” Míg végre rájött, hogy Lőrincnek
 7 4 |            munkához, várniok kellett, míg azok odabenn elvégzik.~Azonban
 8 4 |       helyeikről, hanem ott maradtak, míg a ház el nem tűnt körülöttük,
 9 4 |               el nem tűnt körülöttük, míg egészen az ég alatt, a szabad
10 5 |                  addig beszélt nekik, míg elérte a konyhaajtót.~–
11 5 |            azalatt meg találna halni, míg én odajárok, temessétek
12 6 |        rabattok jácinterdejéből hord, míg a pipázóteremben ajtót,
13 6 |           csavarítá szénfekete haját, míg kétfelől hosszú csigákban
14 6 |          kezdé el szürcsölni a kávét, míg egyszer azután természetesen
15 6 |       pillanta arcába okos szemeivel, míg az, aki szemközt ült vele,
16 7 |             gorombáskodott valakivel, míg Vasady fogott magának egy
17 7 |          olvasson fel költeményeiből, míg a tétovázó ifjú engedett
18 7 |               Viktor csak húzódozott, míg végre kimondó, hogy biz
19 7 |              arca égett a szégyentől; míg mások gúnyosan suttogák,
20 7 |               s egész erejébe került, míg magát újra súlyegyenbe hozhatta.~
21 7 |             atléta vastag izmai közé, míg szemei szikrázva néztek
22 7 |         kellett hideg vízzel öntözni, míg magához tért ájulatából.~
23 8 |             és a szirén előre váltak, míg a delfines csónak elébb
24 8 |             még nem kormányzott soha.~Míg Eudemia sikoltozásai a gavallérokat
25 9 |            fiúval, hogy jöhetne haza, míg őt életben találja, mert
26 9 |              most haza, és várjon rá, míg visszajön. Tessék választani
27 10|          magasztalta kisasszonyaikat, míg azok egészen irigyek lettek
28 12|          Addig törülgeti róla a vért, míg a seb elmúlik, összeforr,
29 12|       megcsókolja, és addig csókolja, míg az arc piros lesz, az ajkak
30 13|               itt marad, és megvárja, míg hazajön.~S azzal leült szépen,
31 13|          azzal a gonosz keserű lével, míg ez végtére elvette a kezéből
32 13|               A nagyasszony megvárta, míg abbahagyják, s mondta tovább.~–
33 14|              a szívig, az élő ütérig, míg hivatását nem teljesíté;
34 15|  felekezetének szándékát, s ott várt, míg rá kerül a sor; nagyon látszott
35 16|              három is jött Bajcsynak, míg Malárdynak egy; végre egyszerre
36 16|          ezren felül áll a szavazata, míg tekintetes urambátyámé csak
37 18|             festett ház tűnt szemébe. Míg a megyeházat építették,
38 18|              ezóta már otthon is van; míg ő odajárt, hazavitték; s
39 19|             hitte, hogy ráér elvárni, míg a hadastyán újra bekopogtat
40 20|            Abaúj vármegye tömlöcében, míg az ál Viktor helyette udvarol
41 20|               addig vallatá az ifjút, míg az elmondá neki e lépése
42 20|             ne merje nyitni az ajtót, míg én meg nem engedem; aztán
43 20|            csak addig üljön le nálam, míg befognak. No, üljön le hát;
44 21|  filantropikus intézetében mindaddig, míg ő meghal, s csak végrendeletében
45 22|      keresztül, addig meg sem álltam, míg a piacra ki nem értünk,
46 23|               ő. Egész nap is elmúlt, míg valami szavát lehetett hallani.
47 23|           fogja őt onnan kibocsátani, míg az a verekedő valamerre
48 24|       büszkeséget tudott még viselni; míg az ősz pap, hosszú, kétfelé
49 24|      rettenetes Malárdy Ferencnek, ki míg százezer ember ura volt,
50 24| Nagytiszteletű uram!~Furcsa az ember, míg eleven; de még furcsább,
51 25|              emlékezet és ügyes toll; míg amott titokszerű áthevülés,
52 25|             gondolatot, amilyet akar; míg amannak élő alakjai önakarattal