Rész

 1 1 |                           A haragvó Isten~Most kilencvenhat éve annak,
 2 1 |           Mi történt?” Óh, irgalmas isten, ki tudna erre felelni?~
 3 1 |        érzék, de ez tudta, hogy itt Isten van közel; őt a reszkető
 4 1 |             zsibbatag szívekbe: „Az Isten hívogat bennünket. A templomba!
 5 1 |             hívni segélyül. Maga az Isten háza is romban feküdt.~Futottak
 6 1 |          megsemmisülve és kiáltozák Isten nevét, míg alattuk a föld
 7 2 |           harangszó hívá a népséget Isten színe elé, és ismét hangzottak
 8 2 |         Történt az ötödik napján az Isten látogatásának, mely nap
 9 2 |            uram…~– Meglátogatott az Isten bennünket nagyon…~– Nagyon
10 2 |          meglátogatott bennünket az Isten…~– Tele vagyon a mi szívünk
11 2 |    vigasztalása egyedül az irgalmas Isten, kegyelmetektől e vigasztalás
12 2 |      Istennek, majd megfizeti nekem Isten. Tartja meg kegyelmetek
13 3 |    ablakaikat. A szerencsétlenek az Isten irgalmára könyörögnek az
14 3 |       instanciával, hogy minekutána Isten ő szent felségének tetszett
15 3 |        családdal áldotta önt meg az Isten; szép, derék fia, leánya
16 3 |             megengedte nekünk, hogy Isten előtt egyenlőek legyünk
17 3 |    eljöttünk nagy örömmel,~Felséges Isten,~A te szentidnek gyülekezetibe!”~
18 4 |             semmiféle faházra: a jó Isten is kibékült városunkkal,
19 4 |      megtartották, pedig hiszen már Isten jóvoltából egy esztendeje
20 4 |             ennélfogva áldja meg az Isten Bajcsy uramat és minden
21 5 |           dolgát nagyon fölvitte az Isten; van háza több is: a Tolnai
22 5 |         volnék illetődve, de bizony isten egészen el vagyok keseredve
23 5 |       tisztelendő úr, adott neki az Isten eleget. Leányok után járt,
24 5 |      akkoriban szokott üdvözlésre~– Isten nékünk…~– …Erősségünk.~Bajcsy
25 5 |              hogy térítse őt vissza Isten, hogy javuljon meg anyja
26 5 |             ég alatt. Áldjon meg az Isten, jó gyermekem!~„Mindig,
27 7 |         nagy ijedtségből.~– Hogy az Isten büntesse meg a pokolravalóját:
28 9 |  meggondolja, rendbeszedje, hogy ez Isten ellen való vétek, s az ilyen
29 9 |            miszerint minden jövendő Isten kezében van: a Malárdy-család
30 10|              komédiát játszottál az Isten nevével, hogy egy keresztény
31 12|       elmondja négyszer, ötször. Az Isten nem haragszik azért. A hánykódottak
32 13|             mondják! Mi baja van az Isten szerelmeért?~– A hideg lel… –
33 13|        hamarább, mint később. Jó az Isten mindenekben; jót akart vele
34 13|     komámuram, vigyázzon magára, az Isten áldja meg: nagyon rosszat
35 17|             legyetek erősek! Amivel Isten meglátogat, azt el kell
36 18|         falakba vágja, és szórja el Isten annak maradékait a világ
37 20|               Erős várunk nekünk az Isten!~– Mit látott tiszteletes
38 20|           tréfáért, s mármost hozta Isten, beszéljünk másról.~– De
39 20|        magamra. Én nem zúgolódhatom Isten ellen, mert hiszen ő kezembe
40 20|         termetű, lángeszű, jószívű. Isten felruházta őt minden tulajdonnal,
41 20|            történik meg rajtunk, ha Isten azt a szívet, mely nem akarta
42 21|          hogy meg akarta jutalmazni Isten a sokat érdemlett és sokat
43 21|        embernek fejét megsújtani az Isten átkával, s nem lehet az,
44 22|             nem is a magam bajában, isten mentsen meg: azzal nem fárasztanám
45 22|           más, mint kegyelmed maga. Isten hírével.~A jámbor nagyasszony
46 23|    jószágainkat, s nem szorulunk az Isten kegyelmén kívül senkire.~
47 23|            őt a lelkész, vagy még – Isten bocsássa meg – jobban, mint
48 24| fölöslegesek vagyunk a világon”.~Az Isten intése világot adott az
49 25|            az élet megtanítja őt az Isten művére, aki élőket alkot.~