Rész

 1 1 |              ha a nagy csendességben mégis úgy ugatnak a házőrző ebek
 2 1 |               lanyha éjszaka van, és mégis olyan hidegen jár keresztül
 3 1 |         mintha mérföldekről jönne, s mégis egészen közel volna, körül
 4 2 |      kenyeret eszünk-e egymással? És mégis egyik gyűlöletes a másik
 5 2 |    kegyelmeteké ezüst, nem arany, és mégis csinálom fogom, ami kell.
 6 3 |      lehullott róla a vakolat, de az mégis hihető volt, hogy ez a szoba
 7 3 |         nekem mindent megenged.~– De mégis jó lesz előbb megtudakolni
 8 5 |             pedig nem vagyok gyerek, mégis ríva fakadtam rajta, mint
 9 5 |           azt a pamukot; nem akarnám mégis annyi cseléd előtt fennhangon
10 5 |         gonosz rágalom okozói ellen; mégis aligha nincs valami igaz
11 6 | legvastagabbat találja meg.~És azért mégis Eroberungnak tartják, és
12 6 |             megbecsülni az életkort, mégis voltak naiv vonásai az arcnak,
13 7 |        szakítsa végit a tréfának; őt mégis sértette az, hogy egy Malárdyt,
14 7 |          értette; de a jelenlevőknek mégis rosszul esett azt hallani.
15 8 |       hordozta minden gondolatát; és mégis oly nehéz volt szivéhez
16 8 |              A révész vállat vont.~– Mégis kár volna megázni.~Viktornak
17 8 |            kalábriai köpenye; annyit mégis megtett az öreg szavára,
18 8 |            szót fogadott.~Miért hogy mégis úgy reszketett most a hangja?
19 8 |           fázik?~– Nem. Nem.~– Tehát mégis fél a vihartól?~– Nem a
20 9 |           képes eltakarni, pedig már mégis a vőlegénynek illik lakodalma
21 9 |            jelen az esketésen. Talán mégis jókor érkeznek, hogy neveiket
22 9 |      kibékülni a sietséggel; hogy ez mégis szörnyűség, ez minden jó
23 9 |          visszhangoztatva, és íme az mégis felvirult és boldog lett,
24 12|         helye sem látszik. De az arc mégis halvány, de az ajk mégis
25 12|             mégis halvány, de az ajk mégis néma. Odahajol félénken,
26 12|              úgy dobognak együtt. De mégis közel vannak egymáshoz.~
27 13|             álmodott; s azt már csak mégis meg kellett neki mondani,
28 15|            támasztottak. Bajcsy uram mégis nagyon mulatságos férfiú.~
29 16|             de ti meglátjátok – hogy mégis a csizmadiamester lesz alispán…
30 16|         veszedelmes ember eltávozása mégis hatással látszott lenni
31 16|              egy élet is kevés.~És ő mégis azt mondja: „Nem fogadnám
32 19|            tett a hadastyán, melyben mégis Malárdyt mindenéből kizárva,
33 19|             hogy haragszik ugyan, de mégis egy parti tarokkra ajánlja
34 20|           uram, de a méltóságos báró mégis adhatna neki különb libériát.
35 20|          lelkipásztor és a többi! és mégis énfölöttem szörnyűlködik,
36 20|       toppantott lábával, de kezével mégis megszorítá Thaddeus kezét.~–
37 20|              és felkacagott.~– De az mégis halálra nevetni való tréfa,
38 21|    nyilatkoztassa ki, hogy az bizony mégis az ő fia, hát csak eresszék
39 21|      mindenki iránt engedékeny volt, mégis mindenki azt tette, amit
40 21|             érkezett nevezetes ember mégis kénytelen volt meghajtani
41 21|            sokat vétett ön ellen; de mégis kérem: ne illesse őt előttem
42 21|              jól ismeri; és én azért mégis kiszabadítám önt.~– No,
43 21|       köszönté a másikat; de a tudós mégis mondott annyit utána, mikor
44 22|          mondogatja magában, hogy ez mégis egy kissé erős, s hogy az
45 22|             ilyenekben töri a fejét, mégis nagyon sokat feltesz olvasói
46 23|          kerekes rokka egyre repülő, mégis egy helyben álló orsószárnya
47 23|          nincs semmi bajom.~– No, de mégis. Mért vagy hát olyan halvány?